A világ második legnagyobb gazdasága próbál magára találni

Nemrég írtunk arról, hogy ugyan az elemzők és befektetők bizakodóak voltak a poszt-covid Kína talpra állását illetően, a várt visszapattanás elmaradt, és az ország gazdasága sokkal nagyobb bajban lehet, mint azt korábban gondoltuk. Az tendencia mögött összetett folyamatok állnak, azonban egy érdekes faktor is közrejátszik benne: a turisták hiánya.

A világ második legnagyobb gazdasága próbál magára találni. Számos nehezítő tényező hátráltatta a kínai gazdaság helyreállását az idei évben, például a nyomott ingatlanpiac, a fiatalok munkanélküliségének robbanásszerű megugrása és a széles körben elterjedt deflációs félelmek. A második negyedévben a növekedés 6,3%-os volt, ami elmaradt a jó hangulatú elemzői előrejelzésektől. Azonban egy olyan tényezővel is számolni kell, amire senki sem gondolt: annak ellenére, hogy a világjárványt követően az év elején az ország újra megnyitotta kapuit a világ előtt, úgy tűnik, a külföldi látogatók nem igazán térnek vissza.

Az év első negyedévében, a legutóbbi időszakban, amelyről rendelkezésre állnak adatok, mindössze 52 ezer ember érkezett az utazási irodák által szervezésében az országba – számolt be róla a The Wall Street Journal. Ez 98%-kal kevesebb, mint 2019 azonos időszakában.

A World Tourism Alliance, kínai turisztikai kutatóintézet egy jelentésében úgy fogalmazott, hogy az ország turisztikai ágazata „szorult és depressziós” állapotban van, miután Kína a világjárvány után csak lassan nyitotta meg újra kapuit.

Csaknem három évig az ország szinte teljesen zárva volt az üzleti utazók, a turisták, sőt még a lakosok családjai előtt is a szigorú „zéró Covid” politika részeként, amelyet csak márciusban oldottak fel. A Journal kiemelte, hogy Kínának a Nyugathoz fűződő kapcsolatainak megromlása is szerepet játszik ebben a trendben. Az Egyesült Államokban például június végén a Külügyminisztérium arra figyelmeztette az amerikaiakat, hogy „fontolják meg a Kínába való utazást a helyi törvények önkényes végrehajtása miatt, beleértve a kiutazási tilalmakat, és a jogtalan fogva tartások kockázatát”. Erre enged következtetni az is, hogy az évekig tartó bezártság után még mindig tart az úgynevezett “bosszú utazások” időszaka, amikor az emberek a pandémia miatti kiesett utazásokat és élvezeteket igyekeznek minél inkább bepótolni (eközben máshol épp a turisták túl nagy száma okoz problémát).

„Az Európából, Amerikából, Japánból és Koreából érkező látogatók száma jelentősen csökken” – mondta májusban Hsziao Csien-Hua, a Kínai Turisztikai Szövetség egyik igazgatója. Kína sokkal kevésbé függ a turizmustól, mint a régió más nemzetei, például Thaiföld és Vietnam, ráadásul a Bloomberg szerint a kifelé irányuló utazások is 90%-os visszaesést mutatnak (a gazdag kínai turisták elmaradása pedig nálunk, Európában érezteti a hatását).

Peking eddig elzárkózott attól, hogy bármilyen módon beavatkozzon a helyzetbe, annak ellenére, hogy nagy nyomás nehezedik rá, a feldolgozóipar és a szolgáltatások fellendülésének ösztönzésére az exportvolumen növelése érdekében.