Nemsokára tényleg luxus lesz a kávé
A kávé előállítási költségei egyre csak növekednek, ami robbanásszerű áremelkedéshez vezethet a piacon. Nincs már messze az idő, amikor csak a legtehetősebbek engedhetik majd meg maguknak, hogy munkába indulás előtt felhörpintsenek egy csészével a világ legnépszerűbb reggeli italából.
A kávétermesztők és a piaci szakértők egyre gyakrabban hívják fel a figyelmet arra, hogy a jövőben az egekbe emelkedhet a világ legkedveltebb reggeli italának ára. A CNN cikke szerint a kávé elkerülhetetlennek tűnő inflációjának fő oka, hogy az utóbbi időben ugrásszerűen megnövekedtek az előállítási költségek. Mindez részben a klímaváltozásnak köszönhető, mely még a globális ellátási láncokat is nyugtalanító kihívások elé állítja.
A Nemzetközi Kávé Szervezet (International Coffee Organization – ICO) júliusi jelentése szerint a globális kávéipar szempontjából kulcsfontosságú ármutató idén nyáron fontonként 2,27 dolláros átlagárat jelzett, ami az elmúlt években a legmagasabb értéknek számít.
„A kávé sokkal érzékenyebb a hőmérsékletbeli változásokra, mint számos más hasonló termék” – szögezte le Michael Hoffmann, a New York-i Cornell Egyetem Agrár- és Élettudományi Karának professor emeritusa. A szakember kiemelte: a kávétermesztést – sok egyéb tényező mellett – a klímaváltozás is döbbenetes válságba sodorta. „A klímaváltozás egyre csak rosszabbodik. Képzeljék csak el, ha a mostani vízhiány fokozódni fog, a hőmérséklet pedig tovább emelkedik, nos, ez a két tényező már önmagában is súlyosan érinti majd a kávéültetvényeken dolgozó munkásokat” – vélekedik a kutató. „Valószínűsíthető, hogy a fogyasztók számára a kávé egyre drágább és drágább lesz” – tekintett a jövőbe Hoffmann.
Már 2021-ben tízéves csúcsra emelkedett az arabica kávé ára. Három évvel ezelőtt a világ vezető arabica exportáló országában, Brazíliában a fagy és a szárazság egyaránt károsította a termés egy jelentős részét, e fordulat pedig toronymagasra korbácsolta a növekvő szállítási költségekkel és az ellátási nehézségekkel kapcsolatos piaci félelmeket. 2021 decemberében az arabica ára fontonként 2,5 dolláros szintre emelkedett – hasonlóra 2011 ősze óta nem láthattunk példát.
A kávé fontonkénti átlagára – kedvező világpiaci feltételek esetén 1-1,4 dollár körül alakul, de az elmúlt három évben e téren szignifikáns növekedést észleltek az elemzők.
Egyáltalán nem számít ritkaságnak, hogy a vásárlók váltogatják a preferenciáikat az arabica és az olcsóbb kávébab felhasználásával készülő, etióp gyökerű robusta között. Ha pedig az utóbbi kávétípus eltelíti a piacot, az bizony felhajtja az árakat – igen, még az arabica esetében is.
A robusta egyébként kifejezetten erős faj, ebből következően a koffeintartalma is jóval magasabb, mint az arabicáé. Az előbbinek a szárazságtűrő képessége is kimagasló, ezért aztán képes átvészelni a hosszabb ideig tartó aszályokat – igaz, az utóbbi esztendőkben már a robusta termés is megsínylette az extrém időjárási körülményeket.
A piac kulcsszereplői már most is példátlan nyomásnak vannak kitéve: nincs valódi választásuk, árat kell emelniük, ha versenyképesek akarnak maradni. A Lavazza olasz kávégyártó a téma kapcsán a következő közleményt juttatta el a CNN-nek: „A harmatgyenge termés, a klímaváltozás, az ukrajnai háború, a vörös-tengeri konfliktus, a spekulánsok beavatkozásai és az erős dollár együttesen megkavarta az állóvizet a kávépiacon, melyre a pandémia óta jellemző a mostani árspirál.”
Noha a Lavazza idén már árat emelt, a Starbucks kávézólánc rajongóinak egyelőre még nem kell magasabb árat fizetniük kedvenc italukért. A vállalat ugyanis mindig előzetesen vásárolja meg a kávékészleteit, méghozzá fix árú szerződések alapján, ami azt jelenti, hogy huzamosabb ideig egységes áron jutnak hozzá a kávéhoz, ráadásul – a kockázat csökkentése érdekében – előszeretettel alkalmazzák a hedgelés stratégiáját, ezáltal védve saját ügyfélkörüket a piaci szélsőségektől.
Hamarosan persze elkerülhetetlené válik, hogy a Starbuckshoz hasonló cégek is felsrófolják az árakat – még akkor is, ha ez nyugtalanságot, vagy épp erős ellenérzéseket gerjeszt a vásárlókban.
A széles körű szakértői konszenzus szerint a kávé iránti kereslet annak ellenére sem fog belátható időn belül megcsappanni, hogy a fogyasztóknak egyre mélyebbre kell nyúlniuk a zsebükben, ha nem szeretnének lemondani imádott italukról.
De vajon hamarosan tényleg beköszönt az az időszak, amikor a reggeli kávé fényűzésnek, „úri huncutságnak” számít majd? És milyen hatással lesz mindez a fogyasztók közérzetére, kedélyállapotára, sőt munkahelyi teljesítményére? Noha ezek egyelőre még a kifürkészhetetlen, távoli jövő kérdéseinek tűnnek, már most érdemes eltöprengenünk rajtuk.