Kiderült, mit és miért vesznek a magyar műgyűjtők

A műtárgy.com kutatást indított a hazai online és offline műtárgyvásárlási szokásokról, döntési preferenciákról, amely elkészítésében és kiértékelésében a Deloitte Magyarország támogatta.

A műtárgy.com által közzétett hazai műtárgyvásárlási szokásokat felmérő kérdőív közel 200 kitöltést követően került lezárásra. A kérdőívet sikerült a célközönséghez eljuttatni, ugyanis a válaszadók 94%-a vagy műtárgyak iránt érdeklődőnek, gyűjtőnek, műtárgybefeketetőnek vagy műtárgyvásárlónak vallja magát. Legnagyobb százalékban a műtárgyak iránt érdeklődők csoportjába sorolták magukat a kitöltők. A kérdőív a középkorúak (45 és 54 év között) és az idősebb korosztály (65 és 75 év között) volt a legnépszerűbb, de a 25 év alatti korosztálytól a 75 év feletti korosztályig minden korcsoport reprezentálta magát.

A kérdőív válaszadóinak kétharmada férfi volt

A kitöltők csupán 9%-a jelölte meg, hogy a kérdőív kitöltésekor nem volt a tulajdonában műtárgy. Az azonban, hogy egy egyénnek hány műtárgya van, már széles skálán mozog. A műtárgyat tulajdonló kitöltők 36%-a több mint 100 darab, míg 9%-a kevesebb, mint 5 műtárggyal rendelkezik. Átlagosan 3,4 millió forint volt a legnagyobb összeg, amit a kitöltők valaha műtárgy vásárlásra költöttek. Érdemes kiemelni, hogy csupán a válaszadók 33%-a rendelkezik olyan felmenőkkel, akik szintén műtárgyakat gyűjtöttek.

A válaszadók 24%-a állította, hogy néhány alkalommal vett csak műtárgyat, 33%-a pár havonta, 2%-a hetente vásárol műalkotásokat. Egyénenként szintén eltérhet, hogy mennyi időbe telik meghozni a döntést műtárgyvásárláskor. Itt két jellemző csoportba sorolhatjuk a kitöltőket, vannak, akik azonnal döntenek (35%), míg vannak, akik változó időtartam alatt hoznak döntést (27%).

A műtárgyak származási időszakára vonatkozóan már eltérő sorrend keletkezett a két esetben. Mind a korábban már megvásárolt műtárgyak és a jövőbeli vásárlási szándékra vonatkozóan a 20. század második felében készült műalkotások voltak a legnépszerűbbek. A már megvásárolt műtárgyak közül a második helyen a 20. század első feléből származó műalkotások voltak, míg harmadik helyen a 2000-es évek álltak. Azonban a válaszadók többsége 2000 után készült műtárgyat vásárolna szívesebben a jövőben.

A kutatás során azt is elemezték, hogy milyen tényezők motiválják leginkább a gyűjtőket egy műtárgy megvásárláskor

A legmotiválóbb tényezőnek magasan az esztétikai és érzelmi értékek bizonyultak, míg a társadalmi státusz semleges volt a legtöbb kitöltő számára. A művészetpártolás, a gyűjtemény gyarapítása és a befektetési érték sem érte el a többségnél az „inkább motivál” kategóriát.

Az NFT-k (non-fungible tokens) tulajdonlása Magyarországon még nem elterjedt, a válaszadók csupán 2%-a vásárolt már műalkotást NFT formájában. Azonban említésre méltó, hogy a válaszadók 27% gondolkodik rajta, hogy a jövőben NFT formában vásároljon műalkotást.

A kutatásból készült kiadványt és ennek legfontosabb megállapításait először a november 10-én megrendezésre kerülő Műtárgybefektetési Konferencián mutatták be. A műtárgy.com negyedik alkalommal rendezte meg a Műtárgybefektetési Konferenciát, ahol a résztvevők a nemzetközi és a hazai műtárgypiacról, a műkereskedelem gyakorlati működéséről, a kortárs műgyűjtési stratégiákról és az NFT-jelenségről is tájékozódhattak.