Jobb csapatot akarsz? Kezdd magaddal!

A csapatok különböző preferenciákkal, készségekkel, tapasztalatokkal, nézőpontokkal és szokásokkal rendelkező egyének összetett rendszerei.

A komplex rendszer értelmes és fenntartható fejlesztésének esélye nagyobb, ha minden csapattag – beleértve a vezetőt is – megtanulja elsajátítani a következő három alapvető készséget: belső öntudat, egészséges önértékelés és a személyes elszámoltathatóság, azaz felelősségvállalás. A csapat fejlesztését pedig érdemes önmagadnál kezdeni – írja a Harvard Business Review.

Belső öntudat

A belső öntudat magában foglalja az érzéseid, hiedelmeid és értékrendszered – azaz a belső narratívád – megértését. Ha nem érted saját magad, nagyobb valószínűséggel engedsz annak az alapvető attribúciós hibának, hogy azt hiszed, mások viselkedése negatív szándék vagy jellem eredménye („késett, mert nem érdekli”).

Az alacsony belső öntudattal rendelkező csapattársak jellemzően „igazságnak” tekintik hiedelmeiket és értékeiket, szemben azzal, ami érzéseik és múltbeli tapasztalataik alapján igaz számukra. Előfordulhat, hogy nem ismerik fel, hogy másoknak is ugyanolyan érvényes nézőpontjaik lehetnek.

Félreértések, konfliktusok és stratégiai fontosságú hibák következhetnek abból, ha valaki nem hajlandó kiszélesíteni a perspektíváját, és nem tanulja meg, hogyan működjön együtt azokkal az emberekkel, akik másként gondolkodnak, mint ő.

A jó hír az, hogy a belső önismeret tanulható. Amikor legközelebb egy kihívásokkal teli vagy érzelmileg megterhelő helyzetben találod magad, kezdésként a csapat vezetőjeként tarthatsz egy rövid szünetet, hogy elgondolkozz és megfontold az ezekre a kérdésekre adott válaszokat:

• Milyen érzelmeket élek át?
• Mit feltételezek egy másik személyről vagy a helyzetről?
• Mik a tények és mik az én értelmezéseim?
• Mik az alapvető értékeim, és hogyan befolyásolhatják a reakcióimat?

Ha időt szánsz arra, hogy elhamarkodott válasz helyett megfontoltan reagálj, sok mindent megtudhatsz önmagadról. Ahogy William Deresiewicz, a Solitude and Leadership szerzője fogalmazott korábban, „az első gondolat soha nem a legjobb gondolat”.

Egészséges önértékelés

A külső öntudat magában foglalja annak megértését, hogy szavaink és tetteink milyen hatással vannak másokra. A legtöbb vezetőnek és csapattársnak fogalma sincs arról, hogy viselkedésük milyen hatással van kollégáikra. Ennek eredményeként nehéz felismerni és kihasználni azokat az erősségeket, amelyek eredményes csapattárssá tehetik őket, valamint nehéz azonosítani és kijavítani azokat a viselkedéseket, amelyek negatívan hatnak a csapatra. E tudás nélkül viszont szinte lehetetlen a fejlődés.

• Mit csinálok a csapattalálkozókon, ami hasznos?
• Mit csinálok, ami nem segít?
• Bár kockázatosnak és kényelmetlennek tűnhet, közvetlen visszajelzést is kérhetsz ezzel kapcsolatban a csapattól.

Az időzítést illetően gondosan mérlegelni kell, hogy az aktuális megbeszéléshez hozzáadódik-e, ha azonnali visszajelzést kérünk, vagy érdemesebb később megkérdezni. Például egy megbízható kollégával folytatott személyes beszélgetés során valószínűleg nem árt megállni és megkérdezni. Azonban egy nagy csapattalálkozón a beszélgetés szüneteltetése személyes visszajelzés megszerzése érdekében megzavarhatja azt, amit a csapata elérni próbál.

Személyes elszámoltathatóság és felelősségvállalás

Amikor az elszámoltathatóságra gondolunk, általában mások felelősségre vonása az első, ami eszünkbe jut. De a leghatékonyabb vezetők és csapattársak inkább arra összpontosítanak, hogy felelősségre vonják magukat.

Az önismerethez hasonlóan ez is könnyen hangzik, bár ritkán az. Amikor kihívással vagy kellemetlenséggel szembesülünk, sokan egészségtelen mintákat alakítunk ki: másokat hibáztatunk vagy kritizálunk, védekezünk, zavart színlelünk, vagy teljesen elkerüljük a problémát.

Ha egy csapat nem működik jól együtt, nagy valószínűséggel minden csapattag hozzájárul valamilyen módon a nehézséghez, és mindegyikük személyes felelősséget vállalhat a csapat hatékonyabbá tétele érdekében. Ahhoz, hogy személyesen elszámoltatható vezető vagy csapattárs lehess, meg kell tenni az alábbi lépéseket:

• Felismerni, ha probléma van. Néha ez a legnehezebb, mert inkább félrenézünk, vagy inkább arról beszélünk, hogy mennyire elfoglaltak vagyunk. Állj ellen a késztetésnek, hogy ezt tedd.
• Fogadd el, hogy része vagy a problémának.
• Vállalj személyes felelősséget a probléma megoldásáért.

Egy kis változás a gondolkodásmódban közvetlenül befolyásolja a viselkedést, és jelentős pozitív hatással lehet az egész csapatra.
A legtöbb csapatban a frusztrációra az a tipikus válasz, hogy „a csapattársam bosszantó”. De amikor egy hatékony vezető vagy csapattárs frusztrálttá válik, érdemes a fenti tippeket átültetni a gyakorlatba is:

• Fedezd fel a reakciód mögötti érzelmeket, hiedelmeket és mérlegeld az értékrendszered, majd tedd fel magadnak a kérdést újra, hogy mi okozza ezt a reakciót (belső öntudat).
• Fontold meg, hogy egy vizsgálat (egészséges önértékelés) milyen hatással lehet másokra.
• Mérd fel, hogyan járulsz hozzá a helyzethez, és tudatosan döntsd el, hogyan reagálj a csapat eredményeinek javítására (személyes elszámoltathatóság).

A legtöbb csapat úgy tanul meg hatékonyabban működni, hogy idővel ezt a három képességet kiépíti és erősíti. Az információk feldolgozásának és az arra adott reakciók megváltoztatásához viszont nem elég tanulni ezeket az új készségeket, hanem elég hosszú ideig kell gyakorolni őket ahhoz, hogy új szokásokká váljanak. A hatékony csapattársak úgy vélik, hogy néha lassan kell haladni, hogy gyorsan menjünk. Időt és energiát fektetnek be ezeknek az alapkészségeknek a kialakításába, hogy jobban megbirkózhassanak az előttük álló nehéz üzleti lehetőségekkel és kihívásokkal.

Olvass tovább: Nyitott vezető nélkül nincs sikeres vállalat