A műkereskedelem új korszaka: saját online piactéren értékesíti NFT alkotásait a magyar művész

Kiss Miklós - NFT

Kiss Miklós emogramjai nemcsak az internetet hódították meg, de a 21. századi ember barlangrajzának számító emojikat átdolgozó sárga körök kézzel fogható tárgyakként, szobrok, installációk alakjában a való életben is sikert arattak itthon és külföldön egyaránt.

Első magyarként 2019-ben a dél-koreai Gwangju Design Biennale főpavilonjában mutatta be a betű-arcvonásokkal ellátott emogramokat, most pedig egy újabb területen válhatott elsővé: az emogram NFT-ket saját piacterén értékesíti. Erről kérdeztük az alkotót.



Az NFT-k története közel másfél évtizede indult, azonban a mainstream köztudatba csak az elmúlt másfél-két évben terjedtek el igazán. Most viszont óriásit mennek.

Sokan a kortárs művészet jövőjeként és megmentőjeként tekintenek az NFT-kre, és habár tényleg megvannak az előnyei a digitális művészek és gyűjtők számára, a piac nagyon felhígult.

A folyamatosan új trendekre vadászó marketingesek számára a TikTok után ez lett a következő kötelezően kipipálandó tétel, így lehet, hogy már a Coca-Cola, a Stella Artois, a Dolce&Gabbana és a Pringles márkák is fel tudnak mutatni saját NFT alkotást. Csinálják, de bár ne tennék, hiszen ez nem az ő terepük, amit a piac is igazol, hiszen a hírességekhez, konkrét emberekhez köthető NFT-k mennek a legjobban, nem véletlenül lett Messiből is három digitális műalkotás elérhető.

A műkereskedelem új korszaka

Az NFT-k elsősorban a művészek és gyűjtők érdekeinek érvényesítésére jöttek létre: az egyik oldalon biztosítja a munkáért járó anyagi elismerést, hiszen hiába az ismertség, a lájkok és megosztások nem fizetik a számlákat, míg a másik oldalon garantálja, hogy nem egy olyan műért fizet a vásárló, ami bárki számára elérhető. Hiszen egy műalkotás értékének fontos elemét adja az egyedi és megismételhetetlen volta, de míg egy Picasso festményt be lehet keretezni és ki lehet állítani egy múzeumban vagy fel lehet akasztani az ebédlőben, addig a virtuális alkotások esetében nehézkes ezt a fajta kizárólagosságot biztosítani. Az NFT-k ezt a problémát hidalják át, így, ha a művészetben nem is, a műkereskedelemben egyértelműen új korszakot nyitottak.

„Az NFT-piac jelenleg tele van szeméttel, abszurd, mégis túlárazott “művekkel”, de szerencsére mellettük megjelennek már komoly portfólióval rendelkező művészek alkotásai is. Én a vonzerejét két dologban látom. Az NFT maga egy okosszerződés sztenderd, ami tartalmazza azt, hogy ki hozta létre az alkotást, valamint, hogy ki jelenleg a tulajdonosa. Ez azt jelenti, hogy egy olyan alkotást, mint az emogrammok, egy digitális szerződés alkotóként hozzám köt, ilyen értelemben hamisíthatatlanok. A másik vonzereje nyilván az, hogy eladhatóak és bekerülhetnek egy online műkereskedelmi láncba, ahol akár alakíthatják, formálhatják a jelenlegi vizuális kultúrát, ahogy tette ezt a CryptoPunk is” – válaszolta Kiss Miklós kérdésünkre, hogy ő maga művészként miben látja az NFT-k vonzerejét.

A NFT-k (non fungible token, magyarul nem helyettesíthető token – a szerk.) adás-vétele tulajdonképpen a kriptovalutákból ismert blokklánc technológián alapul, vagyis a hitelesítés révén az áru, jelen esetben a műalkotás eredetisége felől nincs kérdés, illetve a tulajdonosi lánc is nyomon követhető a kódban. A digitális alkotások kereskedése több, kimondottan erre a célra létrehozott platformon történik. Azonban egyedülálló módon Kiss Miklós és csapata, Bélteky Patrik, Lénárd Adrián, Szigeti G. Csongor saját, dedikált felületet hozott létre az emogramoknak, ahol ők maguk tudják értékesíteni azokat. Hogy miért?

„A legtöbb művész csak feltölti a png vagy jpeg fájlokat egy online piactérre, de az NFT formátumot már nem ők hozzák létre. Mi valami egyedibbet, és jobban felépített megoldást szerettünk volna alkotni. A saját dizájnra épülő galéria fontos része volt a koncepciónknak, ami lehetővé tette a testre szabott aukciós mechanizmus megalkotását. A szoborbeváltás és a tokenek kezelése is egyszerűbb és integráltabb ebben a formában és a jogdíjak beszedése is megoldható így.”

Az oldalon az egyes emogramokkért kriptovalutával lehet fizetni, a beszédes sárga fejek ára 0,1 Ethereumtól indul (az Ethereum 1,13 millió forintos árfolyamon fut). Az alkotások ára változó az NFT térben, ennél olcsóbban és drágábban is lehet képekhez jutni, azonban a saját platform további előnyt biztosít Kiss Miklóséknak. Az alkotások okosszerződését úgy hozták létre, hogy nemcsak az első vásárlás jelent bevételt, hanem tulajdonképpen minden egyes eladás után visszajut egy bizonyos összeg, egész pontosan 7,5 százalék jogdíj az alkotóhoz. Az első egy évben pedig kizárólag az oldalon lehet adni-venni az emogramokat, mivel minden felület saját jogdíjszabályokkal rendelkezik, amelyek nem összeegyeztethetőek, így a jogdíj nem átjárható. Azonban amennyiben sikerül ezeket egységesíteni, úgy az emogramok kereskedése megindulhat más platformon is. Eddig mind a kilenc emogram gazdára talált az oldalon.

Mi az az emogram?

Az emogrammokat egy hír inspirálta: 2015-ben az Oxford Dictionaries egy emoji piktogramot választott az év szavának (az Emoji japán szó, az „e” képet, a „moji” betűt / karaktert jelent).

“Ezt nagyon izgalmasnak találtam: az írásbeli kommunikációnkat rajzok és piktogramok segítségével kezdtük, majd ezeket folyamatosan betűkre és karakterekre egyszerűsítettük. Így születtek meg a mai betűk, írásjelek. A mobil és a számítógépes kommunikáció megszületése után ugyanezen már egyszerűsített karakterekből és betűkből rajzokat és piktogramokat kezdtünk készíteni amit beépítettünk a mindennapi kommunikációnkba, gondoljunk csak a következő jelekre: 🙂 😉 🙁 😀 . Végül elhagyva a karaktereket, írásjeleket kis képeket alkottunk, amiket sokszor szavak nélkül is használunk, vagyis ismét piktogrammokkal kommunikálunk. Én visszatettem az az így “elvesztett” szavakat az emojikba, azáltal, hogy a szemek, szájak helyett az adott angol szó betűi adják az arckifejezést.

Elsőként Budapesten debütáltak az emogramok a Ball.Room nevű installáció keretében (Ball.Room = táncterem, labdával teli tér, Harvey R. Ball az első smiley alkotójának “szobája”) később azonban anyaguk folyamatosan változott, Dél-Koreában már megjelentek az első szobrok is. Egyébként Ázsiában több helyszínen is jártak már, így a hongkongi Time Square-en, a Pekingben található Times Art Múzeumban, Csungkingben illetve Hofejben is.

Az emogramokon túl Kiss Miklósnak három újabb NFT ötelte is van, amelyek szintén egyedi marketplace-t kapnának. A művész kérdésünkre azt is elárulta, hogy ő maga még nem vásárolt NFT-t, vár az igazira.

Hirdetés

Hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Share on facebook
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on email
Share on print