A Coca-Cola is felszállt az NFT vonatra egy négy darabból álló sorozattal

Coca-Cola - NFT

Az internet és a digitalizáció átszabta a művészet fogalmát, aminek történetében egy eddig sosem látott fejezethez érkeztünk el: az NFT-k a műpártolás és az egyediség új játszóterét teremtették meg.

Bár elsősorban a művészek támogatása és a műgyűjtők kizárólagos tulajdonosi jogainak biztosítása volt a célja az alulról szerveződő jelenségnek, mára azonban akkora trenddé vált, hogy nemcsak az alkotók rukkolnak elő saját NFT-vel, hanem márkák is a Coca-Colától a Dolce&Gabbanán át a Campbell’s levesekig.

Az irányzatok jöttek-mentek, különböző stílusok váltották egymást a korszellemnek megfelelően, a 21. században azonban a művészettörténet nem a vásznakon íródik.

Ma már nem az kérdés, hogy mennyire realisztikusan kell ábrázolni a művésznek a valóságot, hanem sokkal inkább az, hogy milyen új platformon juthat el a közönséghez.

Miután az internet révén egy művész és alkotásai milliókhoz juthatnak el, felmerült a kérdés, hogy mennyit ér valami, amihez mindenki ingyenesen és könnyen hozzájuthat. Mert míg egy Picasso festményből biztosan csak egy létezik és a tulajdonosa nyugodtan hajtja álomra a fejét alatta, hiszen magas árat fizetett a privát műélvezetért, ugyanez már nem mondható el a digitális formában létező alkotásokról. Itt jönnek képbe az NFT-k, amik a zárt blokkláncok, kriptovaluták nyomonkövethetőségét ötvözik a művészettel.

Miután az NFT-k kitermelték a maguk sztáralkotóit és a hagyományos médiumokat használó művészek is elkezdtek ebbe az irányba kacsintgatni, a világ egyik legnagyobb vállalata és egyben legnagyobb műanyaghulladék előállítója, a Coca-Cola is felszállt az NFT (non-fungible token, vagyis nem helyettesíthető token) vonatra egy négy darabból álló sorozattal, amit egyben árvereznek el, a bevételek pedig a Special Olympics International szervezetének mennek.

A digitális vagyontárgyak létrehozásához a Coca-Cola a Tafi nevű, Utah állambeli startuppal működött együtt, akik avatarokat és más digitális tartalmakat készítenek. Az együttműködés keretében a Cola 1956-os ikonikus italautomatáját gondolták újra. Az Colával töltött italok helyett azonban a Friendship Box úgy működik, mint a videójátékokban a zsákmánydobozok.

A Coca-Cola saját Ethereum alapú NFT zsákmánydobozában egy metálpiros Cola pufidzseki van, amit a cég régi szállítói formaruhája ihletett. Emellett a sorozatban megtalálható a Cola 1948-as gyűjthető Friendship Cardja modernizált dizájnnal, és egy vizualizátor, ami a klasszikus Coke hangokat, például az üveg kinyitását és a jégkockára öntött kóla hangját teszi láthatóvá. A Cola aukciója július 30-tól augusztus 2-ig futott az Opensea marketplace-en.

A győztes licit közel 576 ezer dollár volt.

A Coca-Cola már hosszú ideje foglalkozik gyűjthető darabokkal a való életben. A weboldalukon például Norman Rockwell négy Coca-Cola printje 400 dollárt kóstál az oldalon, míg egy vintage német Trink műanyag hűtőtáskát 550 dollárért lehet megvásárolni.

Ahogy a kultúra a digitális világ felé mozdul, az emberek nem ugyanazokat a tárgyakat akarják megkaparintani, mint amit a való életben is megszerezhetnek – vélekedik a Tafi operatív vezérigazgatója, Ty Duperron. A cég már korábban is dolgozott a Coca-Cola termékcsapatával a Coca-Cola más digitális viselhető eszközein más márkák és platformok számára. És bár azt tervezték, hogy különféle viselhető eszközöket készítenek az NFT számára, Duperron azt mondta, hogy inkább úgy döntöttek, „egy divatdarabnál értelmesebb” dolgot hoznak létre.

Coca - Cola - NFT - aukció - 2021

Kép: Coca-Cola

Nem a Coca-Cola az egyetlen márka, amelyik elmerült az NFT-k világában. A Campbell’s levesek új címkéit a márka úgy ünnepelte meg, hogy Sophia Chang művésszel és a NTWRK videós alkalmazással együtt létrehoztak egy NFT kollekciót. A Taco Bell amerikai étteremlánc volt az egyik első márka, amelyik meglátta a potenciált az NFT-kben, ők egy sor limitált kiadású taco NFT-t dobtak piacra, de az olyan luxusmárkák, mint a Dolce&Gabbana sem ódzkodik ettől a területtől, épp júliusban mutatták be a saját luxus NFT kollekciójukat.

Akkora az érdeklődés az NFT-k iránt, hogy a marketing ügynökségek külön részlegeket szentelnek ezeknek. Gary Vaynerchuk marketing szakember, a VaynerMedia társalapítója és ügyvezetője szerint nagy a tét a márkázott NFT-k esetében, mert az emberek nagyobb eséllyel vesznek ilyet egy hírességtől (Saint Vincent például szép összegeket keresett már az NFT-ivel), mint egy márkától. Vaynerchuk a digitális trendekhez való gyors alkalmazkodásáról ismert, nem véletlen, hogy idén júliusban létre is jött a VaynerNFT, ami az Anheuser-Busch InBev sörgyártó hivatalos ügynökségeként debütáltak (érdekesség, hogy a Stella Artois már nyár elején elárverezte az első NFT-ket, még mielőtt az anyavállalata a Vaynerrel kezdett volna dolgozni). Vagyis a vállalatoknak a megfelelő eszközökkel és a megfelelő kulturális referenciákkal kell dolgozniuk ahhoz, hogy egyáltalán labdába rúghassanak. Vaynerchuk azt jósolja, hogy a legtöbb márkázott projekt „katasztrófa” lesz a megfelelő megközelítés nélkül.

A kriptovaluta- és művészet rajongók szoros közössége is magasra teszi a lécet a márkáknak, akik maguk is szeretnének beszállni. Boye Fajinmi, a The Future Party társalapítója és elnöke szerint a cégeknek rendelkezniük kell a kellő kulturális referenciával az NFT univerzumban. Szerinte egyes márkák nagyobb hangsúlyt fektetnek az NFT létrehozására, mint a megfelelő célközönséggel való kapcsolatépítésre. Hozzáteszi azonban, hogy az NFT-ket komolyan kellene venni, ahelyett, hogy viccként kezelik őket. Például a P&G csoporthoz tartozó Charmin egy WC-papír témájú NFT-t adott el.

Fajinmi szerint idővel az átlagos közönség érdeklődése csökkenni fog az NFT-k iránt, de a hardcore közösség továbbra is éltetni fogja körülöttük a hype-ot, és a jövőben az NFT is egy olyan dolog lesz, amit mindenki csinál.

Hirdetés

Hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Share on facebook
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on email
Share on print