Hogyan működik az NFT, a digitális művészet motorja?

Új fejezet a művészvilág életében.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

hirdetés

NFT - művészet - kultúra - üzlet

Mit nevezünk művészetnek? Amit ki lehet állítani egy múzeumban? Amiről szakértők azt állítják? Aminek kézzelfogható értéke van?

A művészet fogalma igen tágan értelmezhető, de az emberiség történetében mindezidáig a fizikai valóságban is létező tárgyat vagy előadást értettünk alatta. Mint sok más területen, az internet ebben is változást hozott, és a művészet már nem egy nehezen megközelíthető dolog: már mindenki hozzáférhet, a sokszorosíthatósága miatt viszont veszített értékéből. Az utóbbi problémára végül az internet adta meg a megoldást.

hirdetés
hirdetés

Az NFT-k nemcsak a művészvilág működését bolygatták meg, hanem azt is, ahogy az értékről és tulajdonról gondolkozunk.

Azt már régóta tudjuk, hogy az emberiség legfőbb értékképviselője, a pénz nem feltétlenül fizikai dolog. A digitalizációval azonban életünk egyre nagyobb része helyeződött át a virtuális térbe, és ez alól a művészet sem képez kivételt. Azonban mit ér egy műalkotás, ha abból nemcsak egyetlen példány létezik, hanem akár több milliárd – az okostelefonok képernyőjén.

Az internet, és főként az Instagram fantasztikus lehetőséget biztosít a művészeknek, hogy az ismeretlenség és névtelenség homályából kitörve ezrekhez vagy akár milliókhoz érjenek el. Jó néhány elismert művész köszönheti ismertségét a platformnak, azonban súlyos kérdéseket is felvet a művészet lényegét, értékét illetően ez a fajta hozzáférhetőség. Van különbség ugyanis aközött, hogy valaki mondjuk egy kiállított szobráról készült fotót posztol vagy egy kizárólag digitális formában létező képet bocsát a nyilvánosság rendelkezésére, ezáltal pedig végtelenszer másolható és megosztható lesz, így elveszti egyik legfontosabb megkülönböztetőjegyét – az egyediségét. És ki akarna nagyon sok pénzt fizetni valamiért, amihez mindenki hozzáférhet? Úgy tűnik, hogy az internet generálta problémára az internet hoz megoldást.

Art goes blockchain

Mike Winkelmann 2007-ben egy sorozatba kezdett, amelynek lényege az volt, hogy minden nap rajzol valamit, hogy ezáltal fejlessze a készségeit. Az “Everydays” elnevezésű sorozata a puszta gyakorlásnál végül többet is hozott a konyhára, ugyanis szabadúszóként olyan sztárok koncertjeihez készített vizuálokat, mint Justin Bieber és Katy Perry. Arra azonban nem gondolt, hogy eladja a digitális képeit. Ennek ellenére márciusban a 13 év során keletkezett művei “Everydays: The First 5000 days” néven 69,3 millió dollárért keltek el a Christie’s árverésén, ezzel Winklemann az egyik legértékesebb élő művésszé lépett elő.

hirdetés

„Ez elég szürreális, mert a digitális képekről nem gondoltam volna soha, hogy eladhatom őket” – mondta a CNN-nek Winkelmann, aki Beeple művésznéven tevékenykedik. „A semmiből jött. Ugyanakkor úgy érzem, hogy ez lesz a művészettörténet új fejezete.”

A digitális alkotások évek óta forognak az interneten, de csak most kezdett el hatalmas összegeket termelni ez a terület, köszönhetően többek között olyan hírességek támogatásának, mint Elon Musk, Lindsay Lohan, Steve Aoki, valamint a kriptovalutáknak, de legfőképp a blokklánc technológiának.

Beeple egy másik munkája, a Crossroad, ami egy hatalmas, kiterült Trump alakot ábrázol az út mellett például 6,6 millió dollárért kelt el online. A Nyan Cat mémért, amit Christopher Torres hozott létre 600 ezer dollárt fizettek, a zenész Grimes pedig mindössze 20 perc alatt 6,3 millió dollár értékű digitális műalkotást adott el.

Egyediség és hitelesség

Az NFT-k története valamikor 2012-2013 körül indult a Colored Coins nevű oldallal, ahol Bitcoint használtak a tárgyak értékének megállapításához. Bár sokféleképpen lehetett használni, a rendszernek számos gyengesége volt, de megalapozta az utat a mai NFT-knek.

Az első modern NFT aztán 2017 júniusában a Larva Labs-nél született meg Matt Hall és John Watkinson szoftverfejlesztőknek köszönhetően. Ők voltak a CryptoPunks, különböző karakterek, űrlények, majmok és zombik digitalizált, annak is elég pixeles képei. A CryptoPunks-ok milliókért keltek el, és most reneszánszukat élik, de a MarketWatch-nak adott interjújában Watkinson elmondta, sosem gondolta volna, hogy ennyire elterjedtté válnak az NFT-k. „Természetesen nem is gondoltuk, hogy idáig fog ez jutni, és hogy ennyire mainstream elemmé válik” – mondta.

Az NFT-k, akárcsak a Bitcoin vagy más kriptovaluták, blokklánc technológiával működnek, ami a tranzakciók láncolatát hitelesen tartják nyilván. Ez a digitális főkönyv a tulajdonjog tagadhatatlan bizonyítékaként szolgál, ami azt jelenti, hogy az “eredeti” műalkotásokat és azok tulajdonosait mindig azonosítani lehet a blokkláncon keresztül, még akkor is, ha egy képet vagy videót széles körben másolnak.

A “fungable”, azaz “helyettesíthető” eszköz az, ami helyettesíthető egy másik azonos értékű eszközzel, például bankjeggyel, míg a “nem helyettesíthető eszközök”, például az NFT-k, egyedi árukhoz vannak kötve, és nem cserélhetők fel kölcsönösen.

A bitcoinokhoz hasonlóan a tokenek virtuális pénztárcában is tárolhatók. Ezután eladhatók vagy forgalmazhatók, és gyakran a másodlagos piacon szereznek értéket. Duncan Cock Foster, a Beeple és Grimes legutóbbi, több millió dolláros eladásai mögött álló platform, a Nifty Gateway társalapítója szerint az NFT műalkotások hasonlóak a fizikai művekhez – vagy bármely más valós dologhoz.

A Nifty Gateway felületén a művészek meghatározhatják, hogy egy alkotásból hány darab készül azáltal, hogy meghatározzák a hozzájuk tartozó tokeneket. Így lehetnek egyedi alkotások, ahol egy gyűjtő veszi meg az adott darabot, vagy lehetnek “dropok”, ahol a tokenek egy bizonyos ideig elérhetőek. Grimes WarNymph kollekciójából például 9999 vásárlás volt lehetséges a különböző művekből egy 7 perces időintervallumban. Számos alkotásnál mindössze 20 dollár volt egy token, másoknál pedig több ezer.

Az NFT közvetlen kapcsolatot biztosít a művészek és a gyűjtők között a galériák és más hagyományos szereplők kizárásával. Duncan Foster ugyan nem árulta el, hogy a Nifty Gateway mennyit szakít az eladásokon, de azt elmondta, hogy „jóval kevesebbet” vesznek le, mint egy galéria tenné. Beeple úgy fogalmazott a CNN interjújában, hogy számára ez a művészet demokratizálása.

Azután is hasznot hajt, hogy már eladták

Még egy óriási plusz szól az NFT-k mellett a művészek szempontjából, ugyanis még azután is keresnek egy alkotáson, hogy azt már egyszer eladták. Minden további eladás után valamekkora részesedést kapnak az alkotók a művük után, a Nifty Gateway-nél ez például 10 százalék, ami ugye az évszázados tradíció megtörése, hogy a művész csak egyszer részesül munkája anyagi gyümölcséből. Például David Hockney festménye rekord összegű, 90,3 millió dolláros leütési áron kelt el egy aukción 2018-ban, a művész azonban egy centet sem látott ebből az összegből. Összehasonlításként, a kereskedője eredetileg 18 ezer dollárért adta el a képet 1972-ben.

Így lehetett, hogy Beeple miután eladta Crossroad animációját 67 ezer dollárért, még további 660 ezer dollárt zsebelt be a további értékesítésekből.

Miért épp most lettek ilyen népszerűek az NFT-k?

A CryptoPunk társalkotója, John Watkinson szerint három fő oka van ennek:

  • koronavírus-járvány,
  • megnövekedett fókusz a digitális technológiákra,
  • az NBA Top Shot remek szereplése, ami megsokszorozta a figyelmet a tokenek iránt.

(Az NBA Top Shot egy online piac, ahol a felhasználók digitalizált NBA highlightokat vásárolhatnak, adhatnak el és kereskedhetnek velük, ahogyan azt a sportkártyákkal és egyéb emléktárgyakkal is tennék. Az indulást követő öt hónap alatt idén márciusig több mint 200 millió dollárnyi tranzakciót rögzítettek a felületen.)

Az NFT-k sikeréhez persze a legfontosabb összetevő a vásárlóerő, és úgy néz ki, hogy a gyűjtők igenis nyitottak erre a fajta műtárgy vásárlásra. Kérdés persze, hogy mennyire a műélvezet és mennyire a befektetési szempont – esetleg a megvehetem, így miért ne venném attitűd – játszik szerepet ezekben a vásárlásokban.

Pablo Rodriguez-Fraile, a 6,6 millió dolláros Crossroads eladás mögött álló gyűjtő azt mondja, hogy a művészek támogatása az NFT-kbe való befektetés egyik legnagyobb vonzereje. A 32 éves gyűjtő szerint ez nem csupán a pénzről szól. „Utánanézek az alkotók életének és karrierjének. Szeretem személyesen is felvenni velük a kapcsolatot és találkozni velük… számomra fontos, hogy lássam a konzisztenciát és az átgondoltságot a művészeten túl is” – mondta Rodriguez-Fraile telefonon a CNN kérdésére.

Az NFT-k még gyerekcipőben járnak

Ahogy láttuk, az NFT-k már itt vannak néhány éve, de még így is relatíve gyerekcipőben jár a piac, a tendenciák azonban már így is jól kiolvashatóak. A Nifty Gateways egyelőre még messze van az 1 milliárd kitűzött gyűjtőtől, de nagy lépéseket tettek az elmúlt egy évben. Míg tavaly márciusban havonta 30 ezer dollár forgalmat bonyolítottak az oldalon, idén februárban ez már 75 millió dollár volt az alapító szerint.

Ennek persze a járvány egy fontos eleme volt, hiszen a galériák és aukciósházak zárva voltak, az emberek pedig több időt töltöttek otthon, így inkább online shoppingoltak, és ez a trend a művészeti világra is kiterjedt.

A kérdés, mint mindig mindössze annyi, vajon mit tartogat még a jövő a digitális művészeknek és az NFT-knek.

hirdetés
hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Előző cikk Antropológusok szerint az okostelefon átvette az otthon szerepét
Következő cikk Tom Cruise mindhárom Golden Globe-díját visszaadja