A kiberbűnözés a legnagyobb globális üzleti kockázat, a magyar cégek mégsem ettől tartanak

Globálisan még mindig a kiberbiztonság jelenti a legnagyobb üzleti kockázatot – legalábbis az Allianz Kockázati Barométer felmérése szerint. A világ 106 országában végzett kutatás alapján a vállalatok negyedik éve sorolják az első helyre a kiberbűnözéssel kapcsolatos fenyegetéseket. Magyarországon azonban egészen más kockázatok aggasztják leginkább a cégvezetőket.

A globális veszély: kiberbűnözés minden fronton. Zsarolóvírus-támadások, adatbiztonsági rések és informatikai zavarok – ezek a legnagyobb kihívások, amelyekkel a nemzetközi üzleti világ szembesül. Az Allianz Kockázati Barométer szerint a kiberbiztonság kérdése azért került az élre, mert a technológiai fejlődés, a mesterséges intelligencia térnyerése és a távmunka elterjedése újabb sebezhetőségeket hozott felszínre. Az AI „kettős élű kardként” jelenik meg: egyrészt fokozza a támadások kockázatát, másrészt lehetőséget teremt a védekezés hatékonyságának növelésére. A kiberbiztonsági incidensek globálisan 7 százalékpontos előnnyel vezetik a rangsort, ami jól mutatja a fenyegetés jelentőségét.

Üzletmenet-folytonosság és természeti katasztrófák

A második legnagyobb globális kockázat az üzletmenet-folytonosság megszakadása, amelyet természeti katasztrófák, politikai zavargások vagy beszállítói láncok akadozása idézhet elő. A pandémia és a geopolitikai események miatt a cégek egyre nagyobb figyelmet fordítanak ellátási láncaik diverzifikálására és földrajzi kiterjesztésére.

A klímaváltozás is előkelő helyen szerepel: míg korábban hátrébb szorult, 2024-ben már az öt legjelentősebb kockázat közé került. Az elmúlt év extrém időjárási eseményei – például hurrikánok, áradások és aszályok – ismét ráirányították a figyelmet a környezeti hatások üzleti következményeire.

Magyarországon egészen mástól félnek a cégvezetők

Bár globálisan a kiberbiztonság az első számú fenyegetés, Magyarországon a jogszabályi változások vezetik a rangsort. A Kelet-Közép-Európában tapasztalható szabályozási szigorítások – különösen a fenntarthatósággal kapcsolatos előírások – komoly aggodalomra adnak okot a hazai cégvezetők körében.

A makrogazdasági helyzet és az üzleti környezet változásai szintén előkelő helyen állnak. Ezzel szemben a természeti katasztrófák miatti félelem jelentősen visszaesett: míg 2023-ban ez volt a legnagyobb hazai kockázat, idén csak a negyedik helyet foglalja el.

A kiberbiztonság Magyarországon az ötödik helyre került, de a növekvő aggodalmak jól láthatók. Tavaly még csupán a kilencedik helyen szerepelt, idén viszont már a válaszadók 20%-a tartotta fontos kockázatnak. Ez a tendencia arra utal, hogy a digitális fenyegetések itthon is egyre nagyobb figyelmet kapnak.

Miért fontos a kockázatok átlátása?

Az Allianz szerint a globális és helyi kockázatok összekapcsolódása a vállalkozások számára komplex kihívásokat jelent. A cégvezetőknek holisztikus megközelítéssel kell kezelniük ezeket a fenyegetéseket, és proaktívan kell építeniük vállalatuk ellenállóképességét.

Az új technológiák megjelenése – például az AI – egyszerre jelenthet veszélyt és lehetőséget. A magyar cégeknek fel kell készülniük arra, hogy ezek a változások hamarosan az ő működésükre is közvetlen hatással lehetnek.