Ez a két „idegesítő” szokás valójában magas intelligenciára utalhat
Sokan érzik úgy, hogy nehezen tudnak koncentrálni: elkalandozik a figyelmük, néha magukban beszélnek, és emiatt fegyelmezetlennek gondolják magukat. A teljesítményorientált kultúra hajlamos ezeket hibaként kezelni, a pszichológiai kutatások azonban árnyaltabb képet mutatnak. Bizonyos helyzetekben ezek a szokások épp a rugalmas gondolkodás és a mentális érettség jelei lehetnek.
Az alábbi két viselkedést sokan próbálják elnyomni, pedig ha tudatosan használod őket, kifejezetten előnyödre válhatnak.
1. Gyakran elkalandozik a figyelmed? Lehet, hogy az agyad épp dolgozik
A nappali álmodozás, vagyis a tudat „szabad lebegése” régóta az összpontosítás hiányának szinonimája. Pedig a friss kutatások szerint a szándékos elkalandozás – amikor tudatosan engeded, hogy a gondolataid szabadon áramoljanak – összefügg a kreatívabb problémamegoldással.
Egy 2025-ös, több mint 1300 felnőtt bevonásával készült vizsgálat szerint azok, akik időnként direkt „elengedték” a figyelmüket, jobb kreatív teljesítményt mutattak. Az agyi képalkotó eredmények arra utaltak, hogy ilyenkor erősebb kapcsolat alakul ki az úgynevezett végrehajtó kontrollhálózat és a belső gondolatokért felelős alapértelmezett agyi hálózat között. Magyarán: a strukturált és a szabad gondolkodás nem egymás ellenségei, hanem képesek együttműködni.
Ezt olvastad már?
A mentális egészség védelme gyakran egyszerűbb, mint gondolod
Egy 2024-es, a PNAS Nexus folyóiratban publikált kutatás több mint 3300 ember spontán gondolatait elemezte nyelvi módszerekkel. Az eredmények szerint az „üresjáratnak” tűnő gondolatok gyakran célorientált információk köré szerveződnek, és segítik az emlékek rendszerezését. Vagyis az agy ilyenkor sem tétlen – háttérmunkát végez. Fontos azonban az egyensúly. A céltalan, kontrollálatlan szétszórtság nem ugyanaz, mint a tudatos mentális szünet. Ha a figyelmed elkalandozik, de képes vagy visszahozni, az inkább a mentális rugalmasság jele, mint gyengeség.
2. Szoktál magadban beszélni? Ez a mentális önszabályozás eszköze lehet
Sokan kellemetlennek érzik, ha észreveszik, hogy magukban kommentálják a teendőiket. Pedig a belső beszéd – akár hangtalanul, akár halkan kimondva – a gondolkodás egyik szervező eszköze.
Egy 2023-as, a Behavioral Sciences szaklapban megjelent egyetemi kutatás szerint a gyakran belső párbeszédet folytató hallgatók erősebb önszabályozási képességről és tisztább énképről számoltak be. A belső beszéd nem az intelligencia közvetlen mérője, de afféle „mentális állványzatként” működik: segít sorrendbe tenni a lépéseket, strukturálni az ötleteket és kontroll alatt tartani az érzelmeket. Amikor magadban végigmondod, mit kell tenned, valójában csökkented a kognitív zajt. A kusza gondolatokból konkrét terv lesz. A belső kritikus hang viszont már más kategória: a túlzott rumináció és az önostorozás rombolja a fókuszt és a mentális stabilitást. A kulcs itt is a tudatosság.
Hogyan fordítsd előnyödre ezeket a szokásokat?
Először is: ne bélyegezd magad fegyelmezetlennek csak azért, mert az agyad nem gép. Figyeld meg a kontextust. Unalmas feladat közben kalandozol el? Akkor adj magadnak tudatosan 5–10 perc „szabad gondolkodást”, majd térj vissza a feladathoz.
Használd a belső beszédet stratégiailag. Tervezéskor mondd végig magadban a lépéseket, mintha a saját edződ lennél. Rövid, tárgyilagos mondatokkal irányítsd a figyelmedet.
És ami talán a legfontosabb: engedj teret a mentális pihenésnek. A folyamatos koncentráció nem a produktivitás csúcsa, hanem gyakran a kiégés előszobája. A kreatív ötletek sokszor akkor érkeznek, amikor az elme szabadon mozog.
A fókusz, a fegyelem és a csendes elme túlértékelt ideálok lehetnek, ha kizárólagossá válnak. Egy igényes férfi nemcsak dolgozni tud az eszével, hanem pihentetni és irányítani is. Ha néha elkalandozol vagy magadban beszélsz, nem biztos, hogy szétszórt vagy – lehet, hogy épp gondolkodsz.
Forrás: Psychology Today
Borítókép: Freepik
Tetszett? Oszd meg másokkal is!
A szerzőről
