Az utazás az egyik legjobb dolog, ami történhet veled. Nemcsak kikapcsol, mert egy időre kiszakadsz a mindennapokból és magad mögött hagyod a problémákat, de az új kultúrák felfedezése szélesíti a látókört, az új emberek megismerése pedig a nyitott gondolkodásmódot erősíti. És ez nemcsak egy egyéni tapasztalásból leszűrt vélemény, hanem a tudomány által is alátámasztott tény.
Legújabb könyvében Dacher Keltner, a Berkeley Egyetem pszichológia professzora azt állítja, hogy az az érzés, hogy valami hatalmas dolog jelenlétében vagy, ami meghaladja a világról alkotott jelenlegi képedet, a legkevésbé ismert, mégis a legerősebb érzelmek közé tartozik.
Keltner kérdőívét 26 országból 26 600 résztvevő töltötte ki a csodálattal teli élményekről
A válaszok elemzése során Keltner az érzelem nyolc forrását azonosította, az olyan nyilvánvaló dolgoktól, mint a természet, a zene, a képzőművészet és a misztikus élmények, a kevésbé kézzelfogható dolgokig, mint az erkölcsi szépség (kedvesség, bátorság stb.), a megvilágosodás és az élet-halál élményei.
Az áhítat elhallgattatja nárcisztikus egót, állítja Keltner. Arra késztet, hogy önmagunkon túlra tekintsünk, hogy nagy kérdéseket tegyünk fel a létezésről és a világegyetemről, és talán a válaszokat is megkíséreljük felkutatni hozzá, akár spirituális, akár tudományos kérdésekre.
Az áhítat a nárcisztikus egót is elhallgattatja.
Az áhítatot pedig az utazás, az új dolgok és helyek felfedezése, addig sosem tapasztalt élmények megélése közben is át lehet élni.
“A kulturális feltételezések azt sugallják, hogy az áhítat egy olyan titokzatos érzés, amely csak az Istennel való találkozás vagy a Grand Canyon látványa képes kiváltani” – mondja Keltner. “Kiderült, hogy ez az egyik leghétköznapibb érzelem. Kialakíthatjuk és hetente néhányszor átélhetjük. Lelassítasz, megállsz, nem próbálsz célokat követni vagy címkézni. Aztán szándékosan gondolkodsz erről a nyolc csodáról” – teszi hozzá.
Ha ez úgy hangzik, mint a mindfulness, talán az is. Ha utazás közben több csodálatot tapasztalsz, az talán azért van, mert ilyenkor jobban jelen vagy. Ha egyszer kiléptél a mókuskerékből, nyitottabb vagy a külvilágra, így jobban észreveheted a részleteket is.
Aki nem tud többé megállni, hogy csodálkozzon, és elragadtatva álljon, az olyan, mintha meghalt volna.
“Aki nem tud többé megállni, hogy csodálkozzon, és elragadtatva álljon, az olyan, mintha meghalt volna” – mondta Albert Einstein, és milyen igaza volt.
Keltner válaszadói körében a leggyakoribb áhitatforrás a többi ember volt. “Ez a két megállapítás, miszerint az erkölcsi szépségben és a mindennapi csodálatban ismerik fel a legnagyobb áhítatot, lenyűgözött engem. A mindennapok az áhítat nagy forrása, és a mi kihívásunk az, hogy megtaláljuk azt.”
Az áhítat evolúciós előnnyel is jár.
Keltner szerint az áhítat evolúciós előnnyel jár.
Az érzelmi könnyek akkor jönnek elő, amikor felismerjük, mi az, ami közösségként összeköt bennünket. “Kutatásokat végeztünk, és ahhoz, hogy a csoportok hatékonyak legyenek, együttműködésre van szükségük, és az a tény, hogy ennyire inspirál bennünket mások erkölcsi szépsége, még idegenekben is, azt mutatja, hogy ezek a pozitív tendenciák a hálózatokon keresztül terjednek, és egyre erősebbek és együttműködőbbek lesznek” – magyarázza. “Ez jelenleg az evolúciós gondolkodás egyik nagy előnye.”
Az örömteli és értelmes élet titka.
Ez éppen ellentéte a Richard Dawkins-féle “önző gén” által képviselt individualizmusnak.
És magyarázat arra, hogy húsz évnyi boldogságkutatás után Keltner miért hiszi, hogy az áhitat “a titka annak, hogy örömteli és értelmes életet éljünk”. Ezen akár a szemünket is forgathatnánk, ha a tudomány nem állna az ő oldalán. Az áhítat élménye oxitocint szabadít fel a szervezetben, a “szeretethormont”, amely elősegíti az empátiát, az idegrendszer és az emésztőrendszer közötti vagus-ideg stimulálásával pedig csökkenti a szorongást is.
Ahogy Keltner felhívja a figyelmet, az áhítat az egészségi állapot vonatkozásában is értelmezhető, mivel csökkenti a stresszt, idős embereknél a fizikai fájdalmat, a szervezet jobban tudja kezelni a gyulladásokat, hatékonyabban működik az immunrendszer, jobbak a szív- és érrendszeri eredmények. Ráadásul mentálisan is komoly hatása van az áhítatnak: az iskolás gyerekek kíváncsibbak lesznek, a felnőttek jobban érvelnek az emberek és kevésbé lesznek polarizáltak politikai kérdésekben, ráadásul nagyobb lesz a közösségi összetartozás érzése is.
Egy dolog azonban biztosan nem játszik szerepet az áhítat megélésében.
Egy dolog azonban biztosan nem játszik szerepet az áhitat megélésében: a gazdagság.
Keltner válaszadói közül senki sem említette a pénzt vagy a vagyont ennek forrásaként. A pénz tehát tényleg nem boldogít, és nem feltétlenül attól lesz jó egy utazás, ha egy ötcsillagos hotelben töltjük el. Sokatmondó, hogy a luxusutazások terén a leggyorsabban azoknak az utazásoknak a piaca növekszik, amelyek összekötnek a földdel és a helyi emberekkel. Egy látványos szállodában vagy üdülőhelyen elköltött finom vacsora persze életre – de legalábbis egy Instagram story-ra – szóló élmény lehet, mégis, a találkozások és a felfedezések maradnak meg leginkább az emlékezetünkben.
“Az áhítat megvilágosodása abban áll, hogy élménye összekapcsolja egyéni énünket az élet hatalmas erőivel. Az áhítatban megértjük, hogy sok olyan dolog részei vagyunk, amelyek sokkal nagyobbak, mint a mi énünk” – írja Keltner az Awe befejezésében.
Az egyén összekapcsolása az élet hatalmas erőivel.
Bár Keltner a mindennapi áhítat megtalálására biztat, pontosan ezt adja az utazás is, csak sokkal koncentráltabb formában.
Sőt, talán épp ezt az áhitatot keressük utazás közben, ezért kerekedünk fel, hogy ezt átéljük. A rutin és megszokás béklyóiból szabadulva ismét felfedezhetjük a minket körülvevő világot és embereket. Az utazás transzformatív élmény lehet, akárcsak az áhitat megtapasztalása, és Keltner szerint ez képes jobb emberré tenni minket. Hát nem szuper ürügy ez lefoglalni a következő utazást?
Az utazás az egyik legjobb dolog, ami történhet veled.
