A párok többsége későn kér segítséget

A meddőséggel küzdő párok többsége komoly lelki sérüléseket szerez a teherbeesésért való, sokszor nehéz és bizonytalan végkimenetelű küzdelem során.

A páciensek 70%-a „későn” érkezik meg a mentál-egészségügyi szakember rendelőjébe. Ez azt jelenti, hogy mire pszichés segítséghez jutnak, már kialakult náluk valamilyen szorongásos- vagy hangulatzavar.

Ez az állapot pedig csökkenti a meddőséggel való megküzdést és késlelteti a várandósságot.

Sokan készülnek tudatosan a terhességre és a gyermek születése utáni időszakra. Azonban viszonylag kevesen számolnak azzal a lehetőséggel, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézni, ha a vágyott gyermek nem, vagy nehezített úton érkezik.

„A hazai statisztikák szerint minden ötödik, gyermekre vágyó párt érint a meddőség. Nincs pontos adatunk arról, hogy közülük hányan jutnak el mentális tanácsadásra, ám valószínűsíthető, hogy csak egy elenyésző hányaduk. Tapasztalataink szerint, akik végül segítséget kérnek, 70%-ban már későn teszik” – mondta el Soltész Krisztina klinikai szakpszichológus, a Budai Termékenységi Centrum vezetője. Ez azt jelenti, hogy mire segítséget kapnak, már jellemzően kialakult náluk szorongás, vagy hangulatzavar. Ez pedig még inkább megnehezíti, hogy a meddőség okozta kihívásokkal hatékonyan megbirkózzanak.

„A nehezített gyermekvállalás a sok bizonytalanság és az ismételt veszteségek miatt eleve egy krónikus krízis. Ha még erre rájönnek a külvilág negatív kommentjei, például a család elvárásai, az ismerősök kérdései, a kéretlen tanácsok, az még tovább rontja a helyzetet. Számos páciens jön hozzám azzal, hogy a környezetétől azt hallja, biztos nem akarja igazán a teherbeesést, rosszul csinál valamit. Az áldozathibáztatás miatt, főként a nők azt élik meg, hogy az ő hibájuk az, hogy nem esnek teherbe” – mondta Soltész Krisztina.

A szakember szerint a párokra jellemző az elszigetelődés, hiszen nem akarnak a „mikor érkezik a baba” kérdésekre századjára is válaszolni.

A pszichológusok azt javasolják a pároknak, hogy ne várják meg, míg lelki egészségük és emberi kapcsolataik is mélypontra kerülnek, az első intő jelnél kérjenek szakértői segítséget.

„A pácienseink megközelítőleg felénél kognitív-viselkedésterápiás módszereket alkalmazunk a depressziós vagy szorongásos tünetek enyhítésére. Körülbelül minden ötödik páciens esetében a veszteségfeldolgozás a megfelelő segítség, de gyakori a párkapcsolati tanácsadás és a stresszkezelési, relaxációs technikák átadása, például autogén tréning formájában” – tette hozzá Soltész Krisztina.

A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy a kiegyensúlyozottabb páciensek jobban együtt tudnak működni a kezelőorvosukkal, ez pedig növeli a gyermekvállalási esélyeket, hiszen az orvosi beavatkozásokhoz, lombikkezelésekhez kitartás és türelem kell.

Ezt támasztja alá dr. Vesztergom Dóra szülész-nőgyógyász szakorvos, meddőségi specialista is. „Még ideális körülmények között is a 3-4. embrió beültetését követően a legmagasabb az eredményesség, tehát az elvégzett kezelések száma növeli a sikeres fogantatás esélyét. Ezért lényeges, hogy a páciensek egy-két sikertelen próbálkozás után ne adják fel a küzdelmet. Kiemelten fontosnak tartom, hogy a páciensek támogató vezetésének része legyen az erre a területre specializálódott, tapasztalt pszichológus, szükség esetén pszichiáter közreműködése” – tette hozzá dr. Vesztergom Dóra.