Egyre több fiatal vásárolja meg a Bibliát Nagy-Britanniában – Válaszokat keres a Gen Z ebben a kiszámíthatatlan világban?

Megduplázódtak a Biblia-eladások az Egyesült Királyságban öt év alatt, miközben egyre több Z generációs fiatal fordul a kereszténység felé. De vajon mély meggyőződésről, kulturális hullámról vagy politikai identitáskeresésről van szó?

Egy bőrkötéses, antik hatású Biblia ma már nemcsak a nagyszülők polcán bukkan fel. A brit Nielsen BookScan adatai szerint 2019 és 2025 között több mint duplájára nőtt a Biblia-eladások értéke (2,69 millió fontról 6,3 millió fontra), a példányszám pedig 106 százalékkal emelkedett. Ráadásul nem intézményi beszerzésekről, hanem egyéni vásárlókról van szó. A könyvesboltok visszajelzései alapján különösen a fiatalok érdeklődnek – köztük sokan olyanok, akik nem vallásos családból érkeznek.

Ezt olvastad már?

Havi egy könyv is kihívás? Így szokj vissza az olvasásra

A közösségi média már nem menő? Offline élmények felé fordul a Z generáció

Analóg reneszánsz és spirituális éhség

A jelenség nem teljesen váratlan. A digitális bennszülöttként ismert Z generáció látványosan visszanyúl az „analóg” élményekhez: bakelitlemezek, filmes fotózás, papíralapú határidőnaplók és kézzel írt jegyzetek térnek vissza a mindennapokba. A fizikai könyv presztízse újra nő, és ebbe a trendbe illeszkedik a Biblia is.

A kulturális térben is erősödött a vallási tematika. A spanyol világsztár Rosalía 2025-ös, Lux című albuma nyíltan merített katolikus ikonográfiából, miközben a 2024-es Conclave – főszerepben Ralph Fiennes – a pápaválasztás kulisszatitkait hozta be a popkultúrába. A közösségi médiában ironikus, mégis lelkes rajongás övezte a konklávé intézményét, ami jól mutatja: a vallás esztétikája ma újra figyelmet kap.

A háttérben azonban komolyabb folyamatok húzódnak. A Bible Society kutatása szerint az Egyesült Királyságban a 18–24 évesek körében 2018 óta négyszeresére nőtt a havi rendszerességgel templomba járók aránya (4-ről 16 százalékra). A YouGov mérései alapján a fiatalok körében a „hiszek Istenben” válasz aránya 2021 és 2024 között több mint duplájára emelkedett.

Bizonytalan jövő, válaszkereső generáció

A fiatalok előtt álló kihívások valósak: geopolitikai feszültségek, klímaszorongás, mesterséges intelligencia által átalakított munkaerőpiac. A The King’s Trust kutatása szerint a brit fiatalok 70 százaléka aggódik a karrierlehetőségei miatt, és minden negyedik 16–25 éves attól tart, hogy kudarcot vall az életben.

A bizonytalanság érzése Magyarországon sem ismeretlen. A hazai ifjúságkutatások szintén azt mutatják, hogy a 15–29 évesek körében erős a jövővel kapcsolatos szorongás, különösen az anyagi biztonság, a lakhatás és a stabil munka kérdésében. A fiatal felnőttek jelentős része bizonytalannak érzi a saját egzisztenciáját, és sokan külföldi munkavállalásban látják a kitörési pontot. Egy ilyen közegben érthető a mélyebb jelentés keresése. Ez nem kizárólag a kereszténységben jelenik meg: az asztrológia, tarot és különféle spirituális irányzatok itthon is látványosan jelen vannak a közösségi médiában és a fiatalok online kultúrájában. Ugyanakkor látványosan gyengült az ezredforduló környékén erős „új ateista” hullám, amelyet többek között Richard Dawkins neve fémjelzett.

A keresztény hit nyílt vállalása ma már Magyarországon sem számít annyira periférikusnak, mint tíz–tizenöt éve. Bár a népszámlálási adatok alapján az egyházhoz tartozók aránya összességében csökkent, a fiatalabb generációk körében egyre inkább személyes döntésként jelenik meg a hit, nem pedig automatikusan örökölt identitásként. A nemzetközi példák – például Bukayo Saka vagy Stormzy nyílt hitvallása – pedig a magyar fiatalok számára is azt üzenik: a spiritualitás nem feltétlenül ellentéte a modern, sikerorientált életnek.

Hit vagy politikai identitás?

A kép ugyanakkor nem egysíkú. A fiatal férfiak körében különösen erős növekedés látható: a havi templomlátogatás aránya 4-ről 21 százalékra ugrott 2018 és 2025 között. Egyes gondolkodók, például Jordan Peterson, a keresztény értékrendet a felelősségvállalás és a férfierények felől közelítik meg, ami sok bizonytalan fiatal számára kapaszkodót jelent.

Ezzel párhuzamosan azonban megjelent a „keresztény nacionalizmus” jelensége is. A brit szélsőjobboldali aktivista Tommy Robinson (polgári nevén Stephen Yaxley-Lennon) például nyíltan hivatkozik megtérésére, miközben politikai rendezvényein erős keresztény szimbólumhasználat jelenik meg. Egyházi vezetők többször elhatárolódtak attól, hogy a keresztet megosztó politikai célokra használják. A terepen dolgozó lelkipásztorok ugyanakkor arról számolnak be, hogy a hozzájuk érkező fiatalok többsége nem ideológiai harcos, hanem valódi közösséget és értelmet kereső ember. A Bible Society adatai szerint a fiatal hívők körében erős a közösségi aktivitás: önkénteskedés, adományozás, helyi kapcsolódás.

Több mint póz?

A YouVersion Biblia-alkalmazás 2026-ban elérte az egymilliárd letöltést, és az aktív használat is kétszámjegyű növekedést mutat. Ez arra utal, hogy nem pusztán esztétikai kiegészítőről van szó.

A kérdés tehát nem az, hogy trend-e a Biblia, hanem hogy mit kezd vele az a generáció, ami egyszerre él a digitális túlterheltség, a gazdasági bizonytalanság és az identitásválság korában. Lehet benne esztétika, lehet benne politika, de a számok alapján egyre több fiatal számára valódi válaszkeresésről is szó van.

Egy bizonytalan világban a stabil kapaszkodók értéke emelkedik. Hogy ez tartós vallási megújulás lesz-e, vagy csak egy korszak hangulata, azt a következő évek döntik el. Az viszont biztos: a Z generáció ma már nem fél kézbe venni a Bibliát, és saját maga akarja eldönteni, mit jelent számára.

Forrás: The Independent

Borítókép: Aaron Owens, Unsplash