Közel negyedével kevesebb ingatlan cserélt gazdát 2023-ban

újépítésű ingatlan 2023

Növekvő érdeklődéssel, ennek ellenére negyedével kevesebb tranzakciószámmal zárta az évet a hazai ingatlanpiac, ahol érdekességekben 2023-ban sem volt hiány.

Kétmillió forintnál is magasabb négyzetméterár és 319 millió forintos vételár egy-egy használt téglalakásért a Balaton közelében. Panellakás közel 70 millió forintért Szentendrén és közel 660 millió forint egy vidéki családi házért. A legdrágább vármegye Veszprém lett, a legmagasabb négyzetméteráron pedig Debrecen kínálja ingatlanjait a vevők számára a Duna House összeállítása szerint.

„Szerényebb forgalommal, közel negyedével kevesebb tranzakciószámmal zárta az évet országosan az ingatlanpiac. A Duna House adatai szerint négyzetméterenként 513 ezer forintos átlaggal, a 2022-es összegnél 4%-kal többet, 40,1 millió forintot áldoztak otthonteremtésre a vevők az összes értékesített ingatlan adatai alapján 2023-ban országosan. A legkeresettebb ingatlantípus 45%-kal a családi ház, az átlagos ingatlanméret 78 négyzetméter volt”

– összegezte az évet Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. Négyzetméterárak tekintetében a főváros után a Veszprém vármegyében letelepedők számára volt a legköltségesebb az otthonteremtés, itt az országos átlagot jelentősen meghaladó, közel 660 ezer forintos áron keltek el az ingatlanok négyzetméterenként.

A második legdrágább vármegye Hajdú-Bihar volt, ahol szintén az országos átlag felett, 542 ezer forintos négyzetméteráron lehetett ingatlant vásárolni 2023-ban. Meglepő, de a már szinte teljes egészében budapesti agglomerációnak számító Pest vármegye csak a harmadik lett a sorban, a maga 500 ezer forintos négyzetméterenkénti átlagával. Előnyösebb helyzetben voltak azok az ügyfelek, akik Nógrád, Tolna vagy Békés vármegyei ingatlan megvásárlása mellett döntöttek, ezeken a területeken ugyanis 200 ezer forintot kevéssel meghaladó átlagos négyzetméteráron juthattak házhoz vagy lakáshoz a vevők.

„A vármegyeszékhelyek között az idei év eladásai alapján Debrecen (618 ezer Ft/m2), Székesfehérvár (604 ezer Ft/m2) és Veszprém (577 ezer Ft/m2) számított a legdrágábbnak, míg a legolcsóbb Békéscsaba, Kaposvár és Miskolc volt 271-330 ezer forint közötti átlagos négyzetméterárral. Ingatlanvásárlásra a vármegyeszékhelyek közül a legtöbbet, átlagosan 46,5 millió forintot Győrben költöttek az ügyfelek, de magas 40 millió forint feletti volt az átlagos ingatlanérték Zalaegerszegen, Debrecenben és Szegeden is. A skála másik végén 17,1 millió forintos összeggel Szekszárd állt” – árulta el a szakértő.

A vidéki vármegyék átlagait vizsgálva ingatlanérték tekintetében rekordernek számít idén Veszprém vármegye, ahol az átlagos ingatlanra költött összeg megközelíti az 53 millió forintot, ezért az összegért egy többtagú család számára is élhető, átlagosan 80 négyzetméteres otthon kapható. Méretben szinte megegyező ingatlant Tolna vármegyei lokáció esetén jóval kedvezőbb, mindössze 17,2 millió forintos átlagos áron is vásárolhattak a vevők idén a Duna House adatai szerint.

A legnépszerűbb ingatlantípus, a családi ház mellett döntő vásárlók négyzetméterár tekintetében a legmagasabb összeget, 572 ezer forintot Veszprém vármegyében költöttek, az átlagos ingatlanérték 53,5 millió forint volt ezen a területen a házak esetében, amellyel szintén élen jár a vármegyék között. Alapterület tekintetében a Győr-Moson-Sopron vármegyei, 123 négyzetméteres átlag volt a legkiemelkedőbb. A vármegyeszékhelyeken családi házra költött átlagokat vizsgálva 54,7 millió forintos összeggel Székesfehérvár lett az első és 14,3 millió forintos ráfordítással, valamint 223 ezer forintos átlagos négyzetméterárral Miskolc zárta a sort. A legmagasabb áron értékesített családi ház egy nyugati országhatárhoz közeli vármegyeszékhelyen eladott, 661 négyzetméteres ingatlan volt, amelyért közel 660 millió forintot adtak, de egyes Bács-Kiskun, Tolna vagy Baranya vármegyei, felújítandó házakat 900-1,3 millió forintos vételárért is megkaphattak a vásárlók.

Az esetek 34%-ban téglaépítésű lakást választottak az ingatlanközvetítő ügyfelei.

Veszprém vármegyében 813 ezer forintos négyzetméterenkénti átlaggal juthattak téglalakáshoz a vevők, míg Nógrádban 228 ezer forintos átlaggal lehetett kalkulálni. Aki Tolna vármegyében választott téglaépítésű lakást, 12,8 millió forintból is megúszhatta a vásárlást, aki a Veszprém vármegyei lokációt választotta, 51 millió forintos kiadásra készülhetett. Négyzetméterár tekintetében 673 ezer forinttal Debrecen volt a legdrágább vármegyeszékhely a téglalakások adatait vizsgálva, legtöbbet, 40,3 millió forintot a szegedi téglákért adtak átlagosan. Használt téglaépítésű lakásért a legtöbbet, 319 millió forintot egy balatonfüredi, 172 négyzetméteres lakásért fizetettek, négyzetméterár szempontjából 2 millió forintot meghaladó árral egy alsóörsi, 40 négyzetméteres lakás lett a győztes. Ezzel szemben Komlón egy 33 négyzetméteres, teljes felújításra szoruló lakás 54 ezer forintos négyzetméteráron, 1,8 millió forintért kelt el.

A tranzakciók 15%-ban panellakást választottak az ügyfelek, a vármegyék közül a legmagasabb négyzetméteráron, átlagosan 633 ezer forintért Pest vármegyében lehetett panelt vásárolni, amelyet Hajdú-Bihar vármegye követett 623 ezer forintos átlaggal.

A vármegyeszékhelyek közül a debreceni házgyári lakások voltak a legdrágábbak, amelyekhez 623 ezer forintos négyzetméteráron juthattak a vevők. A legmagasabb kiadást egy szentendrei, 77 négyzetméteres, jó állapotú panellakás megvásárlásra jelentette, az új tulajdonos 896 ezer forintos négyzetméteráron, 69 millió forintért jutott hozzá a választott panelhez. A legkevesebbet, 6 millió forintot egy hatvani, 19 négyzetméteres kislakásért adott a vevő. Négyzetméterár tekintetében csúcstartó egy debreceni, 29 négyzetméteres, befektetési céllal vásárolt, jó állapotú panellakás, amelyért 1,08 millió forint kért az eladó, ezzel szemben volt, aki Mezőhegyesen fektetett ingatlanba és 112 ezer forintos négyzetméteráron vásárolt egy 56 négyzetméteres, felújítandó házgyári otthont, 6,3 millió forintos vételárért.

„Újépítésű ingatlan az összes tranzakció 6%-ában szerepelt országosan, a főváros után Zala (997 ezer Ft) és Veszprém vármegye (876 ezer Ft) kínálta a legdrágább átlagos négyzetméteráron az új lakásokat, míg Borsodban, vagy Győr-Moson-Sopron vármegyében 520 ezer forintos átlagáron is hozzájuthattak a vevők új otthonukhoz. Ennél is olcsóbban, 400 ezer forintos négyzetméteráron vásárolt egy kaposvári ügyfél egy 35 négyzetméteres újépítésű lakást, míg Keszthelyen 1,8 millió forintos négyzetméterárat sem sajnált egy vevő egy 82 négyzetméteres, lakóparki luxuslakásért” – tette hozzá Benedikt Károly.

Hirdetés

Hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj elsőként az újdonságokról!