Itt van Európa legdrágább ingatlanpiaca

2024 harmadik negyedévében az átlagos négyzetméterárak 5666 euróra (2 millió 333 ezer forintra) emelkedtek az európai lakáspiacon, ami 2,1 százalékos növekedést jelent az év első három hónapjához képest – állapítja meg a Catella új jelentése.

A bérleti díjak növekedése azonban még ennél is nagyobb mértékű: 2024 eleje óta 4,1 százaléknyit emelkedtek, s elérték a négyzetméterenkénti 19,7 eurós (8200 forintos) havi átlagot. Dr. Lars Vandrei, a Catella Residential Investment Management vezető kutatási igazgatója elmondta: „Amellett, hogy folytatódik a bérleti díjak erőteljes növekedése, a tőkeértékek most markáns emelkedő tendenciát mutatnak. Mindez a hozamok stabilizálódásával jár, minimális, elszigetelt korrekciókkal.”

Genf változatlanul kontinensünk legdrágább ingatlanpiacának számít. A svájci világvárosban – melyre egyébként is rendkívül magas árszínvonal jellemző – most négyzetméterenkénti 15 700 eurós (5,7 millió forintos) áron lehet új otthont vásárolni.

A lista második helyére Zürich került, ahol 14 ezer euróba, vagyis 5,1 millió forintba kerül egy lakásnégyzetméter, de dobogós lett London is: a brit fővárosban 13 930 eurós (szintén 5,1 millió forintos) négyzetméterárakkal találkozhatunk. Ha a trend ellenpontját keressük, akkor még északabbra kell fordulnunk: Finnország egyes városaiban (Lahti, Jyväskylä) a 1640, illetve 2380 euró (601 ezer-873 ezer forintos) az átlagos négyzetméterár.

Ha a bérleti díjakra szűkítjük a fókuszt, akkor még mindig a már említett London a lista éllovasa, ahol 37,6 euró/négyzetméter áron vehetünk ki lakást. (Ez átszámítva 13 ezer forintot jelent.) Londont Dublin (35 euró/négyzetméter) és Genf (34,7 euró/négyzetméter) követi az összesítésben, míg a legkedvezőbb bérleti díjakkal a belgiumi Liège és az Ausztriában található Graz kecsegtet (mindkét városra 11 eurós négyzetméterenkénti átlagárak jellemzőek).

Növekedett a többlakásos ingatlanok hozama is, mely most átlagosan 4,59 százalékon áll, szemben az első negyedév 4,48 százalékával. A jelentésben azt is kiemelik, hogy nyugtalanító ütemben fogyatkoznak az új lakásépítési engedélyek. Az elmúlt két évben európai szinten 23 százalékos volt a visszaesés mértéke, és Finnország, Svédország, valamint Németország voltak a legsúlyosabban érintett országok.

Öröm az ürömben, hogy Portugáliában és Spanyolországban ellentétes trend figyelhető meg: mindkét dél-európai országban határozott növekedést mutat a friss lakásépítési engedélyek száma.