Jas Bains lebuktatott egy milliárdos csalást, mégis őt perelték be

Egy londoni jogász karrierje épp felfelé ívelt, amikor észrevette: euró milliárdok vándorolnak ki a dán államkasszából egy kiskapu miatt. Jelentette. Segített. Aztán őt is perbe fogták. A történet végül nagy pofon lett a dán adóhatóságnak és jelentős figyelmeztetés mindenkinek, aki pénzügyi rendszereket működtet vagy használ.

Jas Bains fiatal jogászként került a Solo Capitalhez, Sanjay Shah londoni pénzember cégéhez. A vállalat fénykorát élte: egzotikus utak, magánkoncertek, pezsgő minden mennyiségben. A kirakat mögött azonban egyre bonyolultabb adóstruktúrák futottak, köztük az úgynevezett cum-ex ügyletek – olyan részvénytranzakciók, amelyek több szereplő számára is lehetővé tették ugyanannak a visszatartott osztalékadónak a visszaigénylését. A rendszer Európa-szerte megkárosította az államkasszákat, a dán gazdaságban pedig különösen nagy kárt tett.

Ezt olvastad már?

Epstein-botrány: Larry Summers távozott az OpenAI vezetéséből

Az ember, aki megmentette Indiát az éhínségtől: M.S. Swaminathan

Mi az a cum-ex, és miért fáj annyira az államkasszának?

Röviden, a részvények adásvétele az osztalékfizetés környékén, olyan időzítéssel, amely összezavarta, ki is volt az igazi tulajdonos a kifizetés pillanatában. A zavaros helyzetben előfordult, hogy a visszatartott osztalékadó visszatérítését több szereplő is igényelte – miközben az adót csak egyszer vonták le. Az eljárás Németországból kiindulva elterjedt Európában, és milliárdos kárt okozott többek között Franciaországban, Belgiumban, Olaszországban és Ausztriában is. A Solo Capital célkeresztjébe idővel Dánia került, ahol a dán adóhatóság, a SKAT lett az egyik legnagyobb vesztes. A jelenség hátterét részletesen bemutatja a BBC magyarázó anyaga.

Amikor szólni mersz és az visszaüt

Bains 2014-ben már nem dolgozott a cégnél, de korábbi kollégáktól hallotta, hogy a dán ügyletek soha nem látott méreteket öltenek. Számok röpködtek: 2013-ban százmillió euró körüli, 2014-ben már negyedmilliárd, 2015-re pedig akár egymilliárd eurónyi többlet igénylés volt. Úgy érezte, ezt nem lehet szó nélkül hagyni. 2015-ben egy dán ügyvéden keresztül kapcsolatba lépett a hatóságokkal, és több mint két évig segítette őket megérteni a konstrukció működését – írja a BBC cikke.

A büntetőeljárás fókuszába végül Sanjay Shah került. Egy külön perben tavaly decemberben Dániában 12 év börtönre ítélték csalás miatt, de az ítélet ellen fellebbezett – számolt be a BBC. Bains ellen a dán ügyészség nem emelt vádat, a polgári jogi fronton azonban másként alakultak a dolgok.

Egy történelmi londoni per vége

A fordulat idén októberben jött. Andrew Baker, a londoni legfelsőbb bíróság bírája elutasította a dán fél keresetét. A döntés lényege egyszerű: a dán adóhatóság ellenőrzési rendszere annyira gyenge volt, hogy az egész visszaigénylési folyamatot lényegében védtelenül hagyta. A bíró szerint a rendszer „annyira súlytalan volt, mintha nem is létezett volna”.

A mohóság persze szerepet játszott az ügyletekben, de a bíróság szerint a dán fél nem tudta bizonyítani, hogy megtévesztették volna. A történet így a SKAT számára kudarccal zárult – és kemény leckével arról, mi történik, ha egy állam nem elég alapos.

A személyes ár: karrier nélkül, bizonytalanságban

Bains számára a pereskedés évei nem múltak el nyomtalanul. Londonban gyakorlatilag lehetetlenné vált az elhelyezkedése, senki nem vesz fel olyan jogászt, aki egy több milliárd dolláros adóper alperese, még akkor sem, ha végül felmentik. A jogi költségek és az évekig tartó bizonytalanság a vagyonát is megtépázták. A fényűző évek után maradt a jogi védekezés és a kérdés: mi lett volna, ha nem szól?

Forrás: BBC

Borítókép: Freepik