Tényleg a multiknak köszönhető, hogy nem csillapodik a hazai infláció?

Az elemzők szerint egy ideje már nem az élelmiszerek vagy az üzemanyagok határozzák meg a magyarországi árdinamikát: valójában a telekommunikációs és banki szolgáltatók okolhatók a szűnni nem akaró inflációért.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024 áprilisában mindösszesen 1 százalékos volt a hazai élelmiszer-infláció, a szolgáltatások árai viszont továbbra is drasztikusan – csaknem két számjegyű mértékben – növekedtek, s hiába a múlté a 10 százalék feletti átlagos drágulás, a vállalatok a visszatérő átárazásban épp e korábbi magas inflációt tekintik igazodási pontnak – írja a vg.hu. Mindez a múltban csak a pénzügyi szektorra volt jellemző, mostanában viszont máshová is begyűrűzik.

„Az általános szerződési feltételek alapján viszonylag egyértelműen beazonosítható kör: a bankok, biztosítók és a telekommunikációs vállalatokra jellemző leginkább ez a gyakorlat” – árulta el a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a szolgáltatások inflációjának körülbelül egyharmada ered visszatekintő átárazásból. Ennek hátterében valószínűleg az áll, hogy a jegybank először azokat a szektorokat azonosította, melyek ilyen módon működnek, s azoknak az inflációját súlyozta a piaci szolgáltatásokon belül – mutatott rá Virovácz.

Az elemző kitért rá: az éttermi szolgáltatások inflációja szintén rendkívül magas, és noha ezt nem visszatérő átárazásnak nevezzük, Virovácz szerint „a nap végén ott is valami hasonló történik”. Fontos különbség viszont, hogy az éttermi szektor esetében – az elmúlt egy év 40-50 százalékos élelmiszer-inflációja után – észszerűnek tűnik az áremelés, egy telekommunikációs szolgáltatónál viszont nincs kapcsolat az élelmiszer-infláció és a 4G használatát terhelő díjak között.

Virovácz úgy látja, a jegybank részben azt nehezményezi, hogy a szolgáltatók nem a várható költségszintekkel indokolják az áremeléseket, hanem a lehető legnagyobb áremelést hajtják végre, ráadásul az ágazat összes többi szereplője is így tesz. „Megteheti és meg is teszi, mert olyan piacokról beszélünk, ahol nincsen transzparencia, nincsen érdemi verseny” – magyarázta az elemző, aki szerint a probléma ellenszerét a fokozott felhasználói tudatosság jelenthetné. Ha az ügyfelek – szükség esetén – szolgáltatót is váltanának, az élezhetné a piaci szereplők közti versenyt, s ebben az esetben talán az érintett vállalatok is észbe kapnának – véli Virovácz.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője úgy véli, elsősorban nem a szolgáltatók jelentik a fő gondot, hanem a sajátos inflációs környezet.

A szakember „magyar specialitásnak” nevezte, hogy két éven keresztül rekordmértékű infláció sújtotta hazánkat, kiemelve, hogy 2023-ban az Európai Unió egyetlen más országában sem lehetett ilyen ütemű áramelkedéssel találkozni. „Azt mondani, hogy a szolgáltatók hunyók ebben a történetben, nagyon erős csúsztatás, de nyilván van benne némi igazság” – ismerte el az elemző.

A hazai kommunikációs vállalatok többsége márciusban emelte a díjait: a Telekomnál 15 százalékos, a Vodafone-nál 15,4 százalékos, a Yettelnél pedig 15,3 százalékos volt a drágulás mértéke, míg a Digi májusban 14,9 százalékos emelést jelentett be. A bankok esetében pedig – a 9 százalékos számlavezetési díjemeléstől a 17,6 százalékos tavalyi átlagos éves inflációig – kifejezetten nagy szórás tapasztalható.