Friss elemzés: ennyivel lassult a lakásárak növekedési üteme Magyarországon

November elején már 1,49 millió forintra emelkedett a budapesti használt társasházi ingatlanok átlagos négyzetméterára, ami egyértelmű növekedést jelent az 1,45 millió forintos szeptemberi árszinthez képest, de országos viszonylatban mégis mérséklődött a lakásár-növekedés üteme.

Az Ingatlan.com friss elemzéséből kitűnik, hogy havi szinten 1,5 százalékkal növekedtek az átlagos lakásárak, szeptemberben viszont ugyanez a szám lényegesen magasabb (2,8 százalék) volt. Az éves drágulás szintúgy lassult, mégpedig 17,1 százalékról 15,9 százalékra. A különböző régiók közül Észak-Magyarországon volt a leglátványosabb a visszaesés, hiszen szeptemberben még 6 százalék feletti drágulást mértek havi szinten, októberre viszont mindez 0,8 százalékra mérséklődött. „Az adatok egyértelműen arra utalnak, hogy a lakásárak alkalmazkodnak a kereslet és kínálat új egyensúlyához. A folyamat mögött több tényező is áll: októberben bővült a kínálat és mérséklődött a kereslet, a lakásárakat pedig ez a két tényező mozgatja leginkább” – értékelte az új adatokat Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Ezt olvastad már?

A gazdaság sínyli meg, ha 2026-ban tényleg visszatér ez a különadó

Biztató jeleket mutat a magyar gazdaság: erre még a szakértők sem számítottak

„Az Otthon Start Programmal kapcsolatos jó híreket a lakáspiac gyorsan beárazta: augusztusban és szeptemberben még lendületesebb volt az áremelkedés, októberben viszont a tempó jelentősen mérséklődött. Emiatt az év hátralévő részében már nem is lehet jelentősebb áremelkedésre számítani, hiszen nincs olyan eladó vagy vevő a piacon, akinek újdonság lenne a kedvező kamatozású 3 százalékos hitellehetőség” – mutatott rá Balogh László.

„Érdekesség, hogy az Otthon Start program júliusi kihirdetése és a szeptemberi indulása között még 5,4 százalékkal emelkedtek az eladó budapesti használt tárasházi lakások átlagos négyzetméterárai, viszont az utóbbi két hónapban már kevesebb mint felére csökkent ez a drágulási tempó” – hívta fel rá a figyelmet a szakember.

Balogh szerint ez leginkább annak köszönhető, hogy a budapesti átlagos használt lakásárak már nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak a másfél millió forintos négyzetméter-árkorlát fölé nőni. Ez pedig természetes fékező hatást gyakorolhat a további árnövekedésre is. A jelenlegi lassulás tehát nem azt jelenti, hogy olcsóbbak lettek a lakások, hanem azt, hogy már nem emelkednek olyan gyorsan, mint korábban.

A társasházi lakások és a kertes házak kínálatát együttesen vizsgálva a fővárosi használt ingatlanok átlagos négyzetméterára 1,39 millió forint volt november elején, de az egyes kerületek árszintjei között óriási különbségek adódnak.

A legmagasabb árakat továbbra is a belváros és a budai hegyvidék nyújtja: az V. kerületben 2 millió forint, az I. és XII. kerületben pedig 1,8 millió forint körüli a négyzetméterenkénti mediánár. A legkedvezőbb árak ezzel szemben a peremkerületekben találhatók, ahol szinte harmadáron lehet ingatlant vásárolni: a XXIII. kerületben 800 ezer, a XVIII. kerületben 900 ezer, míg a beköltözési korlátozásokat nemrég kilátásba helyezett XVI. kerületben 1 millió forint körül alakulnak az átlagos négyzetméterárak.

A vármegyeszékhelyek piacán is hasonló a kép: a legdrágább város Debrecen, ahol 998 ezer forint a használt lakóingatlanok átlagos négyzetméterára. Győrben és Szegeden 900-950 ezer forint körül alakul a fajlagos árszint, ami azt mutatja, hogy az ipari központként is funkcionáló nagyobb vidéki városok egyre közelebb kerülnek a fővárosi lakásárakhoz.

A skála másik végén ugyanakkor hatalmas a különbség: Salgótarjánban közel 300 ezer, Békéscsabán 447 ezer, míg Kaposváron 515 ezer forintért kínálják a használt lakások és házak négyzetméterét.

A lakásárak változásában a következő hónapokban az Otthon Start programban megjelenő új lakások hozhatnak ismét fordulatot. „Az Otthon Startos első lakásvásárlókat célzó új lakások 2026 januárjától jelenhetnek meg nagyobb számban a kínálatban. Bizonyos településeken és kerületekben azzal a furcsa helyzettel találkozhatnak majd a vásárlók, hogy szinte ugyanannyiért vehetnek majd jó minőségű használt vagy új építésű ingatlant, aminek biztosan lesz majd hatása az árszintekre is” – latolgatta a jövőt Balogh László.

Borítókép: Jakub Żerdzicki, Unsplash