A helyzetet tovább nehezíti a jen gyengülése. Kazuo Ueda jegybankelnök a parlamentben arra figyelmeztetett, hogy a gyenge jen miatt drágulhatnak az importált termékek, ami idővel az általános árakat is emelheti. Ueda a héten először tárgyalt a frissen megválasztott miniszterelnökkel, Sanae Takaichivel. A Reuters szerint a jegybankelnök célja, hogy fokozatos kamatemelésekkel a 2%-os cél felé próbálják terelni az inflációt, és a fenntartható növekedést biztosítsák.
Háromhavi csúcson a japán infláció – Lépéskényszerben a jegybank
Októberben a japán fogyasztói árak 3 %-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, ami az elmúlt három hónap legmagasabb növekedése. Ez a szám már önmagában üzenet, a teljes kép azonban ennél jóval összetettebb: a jen hevesen ingadozik, a tőzsde óvatos, a GDP visszaesett, a kormány pedig egyre türelmetlenebb az importköltségek magas szintje miatt. Minden jegybanki nyilatkozat mozgásba hozza a piacot, és egyre többen számítanak most fokozatos kamatemelésre.
A friss élelmiszereket és energiaárakat is kiszűrő – a belső árnyomást pontosabban jelző – mutató 3,1%-ra kúszott a szeptemberi 3%-ról. Érdekesség, hogy miközben számos tételben az áremelkedés erős, a rizs ára – még mindig rendkívül magas szintről – sorban az ötödik hónapja lassul: 49,2%-ról 40,2%-ra mérséklődött – írja a CNBC.
Ezt olvastad már?
Munkanélküliség ide, stagnáló gazdaság oda: még mindig ez a világ legboldogabb országa
Gazdasági mintaország lehet Európa hajdani „fekete bárányából”
Szorult helyzetben a jegybank
Takaichi eddig a laza monetáris politikát támogatta, ugyanakkor világossá tette: a jó infláció bérvezérelt, nem pedig egy importált költségsokk.
A Nikkei 225 1,58 százalékkal lejjebb zárt, a jen pedig kismértékben erősödött, 157,5 dollár/jen körüli szinten a bejelentések hatására. Mindeközben az LSEG adatai szerint a dollár novemberben eddig 2,19 százalékkal erősödött a jennel szemben, fél év alatt pedig 9,52 százalékot. A pénzügyminiszter már belengette a lehetséges piaci beavatkozást, jelezve, hogy a kormány türelme véges az „egyoldalú” árfolyammozgásokkal szemben. A túl gyenge jen kétélű fegyver: segíti az exportot, de tartósan drágítja az importot, és ezen keresztül az inflációt.
Növekedési fék: a GDP már mínuszban
A makrogazdasági adatok felemásak. Japán bruttó hazai terméke a harmadik negyedévben negyedéves alapon 0,4%-kal zsugorodott, évesített ütemben pedig 1,8%-os visszaesést mutatott. A CNBC szerint az amerikai vámok hatása és a lanyhuló belső kereslet is ott vannak a háttérben. A jegybank tehát egyszerre küzd az inflációval és a lassuló növekedéssel, az egyensúly megtalálása itt a valódi feladat.
Mit érzékel ebből a gazdaság?
Akár jön, akár elmarad a közeli kamatemelés, néhány következmény már most is körvonalazódik. A vállalatok esetében költségoldalon marad a nyomás, mert az import drágul, így a beszerzéseiket újra kell tárgyalni. A vállalkozások számára az egyik következmény, hogy a hitelek drágulása visszafoghatja a beruházásokat. Az importtól függő szektoroknak pedig továbbra is nyomás alatt lehet az áraik emelése, még akkor is, ha a jen erősebb.
A háztartások esetében a bérek és az árak viszonya a döntő. Ha a béremelkedések dinamikája alulmarad, akkor a vásárlóerő tovább apadhat. A pénzügyi tudatosság felértékelődik: a kamatkörnyezet változásai a hiteleket és megtakarításokat is érintik.
A mostani jelek szerint az irány egyértelmű: óvatos, fokozatos normalizáció. A piac most erre számít, és a jegybank kommunikációja is ezt sugallja. A fokozatosság támaszt adhat a jennek, féket az inflációnak, és kevésbé veszélyezteti a gyenge növekedést. A következő hónapokat három dolog mozgathatja: a jegybank tempója, a jen árfolyama és a kormány reakciói, a bérek és árak egymáshoz igazodása. Ha a bérek tartósan emelkednek, a 2 százalékos infláció stabilizálható. Ha nem, az árak és a vásárlóerő közti olló tovább nyílhat.
Forrás: CNBC
Borítókép: Denys Nevozhai, Unsplash
Tetszett? Oszd meg másokkal is!
A szerzőről
