Mit nyerhet a vámháborún Magyarország?

A saját szemünkkel látjuk, hogyan szab új irányt a világgazdaság folyásának a Donald Trump által elindított vámháború. Vajon Magyarország a fejlődés útjára lép, vagy nehéz időkre számíthat az új kereskedelempolitikai környezetben?

Az új vámháború hatására radikálisan átszerveződhetnek a globális értékláncok, de a beruházásösztönzés mozgástere nem szűkül majd számottevően – idézi a Világgazdaság cikke a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség közleményét. Bizonyos történelmi példák is alátámasztják, hogy a vámok és a különböző kereskedelmi korlátozások akár fel is lendíthetnek egyes iparágakat, sőt olykor a teljes nemzetgazdaságra élénkítő hatást gyakorolhatnak. Németország, Japán, Kína és Dél-Korea mellett sokáig az Egyesült Államok is vámokkal és más kereskedelempolitikai eszközökkel védte saját szektorait. Sokszor csak a fejlettség magas szintjének elérése után került sor a vámok feloldására és a szabadkereskedelem feltételeinek megteremtésére.

Ugyanakkor rengeteg történelmi példa igazolja, hogy ez a szemléletmód nem mindig hoz tartós sikert, sőt sokszor csak még nagyobb válságot generál.

Az Egyesült Államok 1929-ben, a nagy gazdasági világválság hajnalán is a határozott és következetes vámpolitikában bízott. Csakhogy a több száz termékre vámot vagy vámemelést elrendelő 1930-as Smoot-Hawley-törvény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sőt évekig húzódó kereskedelmi háborút idézett elő, ami csak elmélyítette az egyébként is súlyos krízist. Washington csak ekkor fejezte be a vámháborút, és tért át a szabadkereskedelemre.

A második világháborút követő évtizedekben ez a szemléletmód vált uralkodóvá. A vámpolitika a kilencvenes években is népszerűtlennek számított, csakhogy az egypólusú világgazdaság repedezni kezdett, s amikor Kína egyre erősebb kihívóként mutatkozott, az USA újfent a védővámok eszközéhez nyúlt.

Mindeközben az Európai Unió és Kína ellentéte is kiéleződött, a közelmúlt geopolitikai fejleményei pedig sok országot arra ösztönöztek, hogy új dinamikát adjon nemzetközi gazdasági kapcsolatainak.

Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója a Világgazdaságnak úgy fogalmazott, Magyarország fejlődése a küszöbön álló új világgazdasági érában is folytatódhat. Joó szerint a régió újfent a külföldi működőtőke, az FDI világszerte kiemelten fontos célpontja lehet, méghozzá több, egymást is erősítő folyamat révén.

„A beruházáspolitika változásának jelei már jól látszanak az ázsiai és ezen belül a kínai projektek alakulásában, hiszen teljesen újfajta, úgynevezett exportplatform típusú és vámkikerülő beruházásokat is sikerült elnyerni az utóbbi időszakban. A sikerek alapja az EU-tagság és az ebből fakadó hozzáférés a huszonhetek egységes, mintegy 450 milliós piacához. Szintén fontos az az egyszerű összefüggés, hogy a vámok növelése egy adott szektorban szabad tőkemozgás mellett a beáramló tőke mennyiségének növeléséhez vezet, mivel a vámok megfizetése helyett olcsóbbá válik a gyártókapacitás kiépítése” – idézte a Világgazdaság Joó István szavait.

Donald Trump amerikai elnök átláthatatlannak és logikátlannak tűnő vámpolitikájával kapcsolatban ugyanakkor még az amerikai kormányzaton belül is egyre többen fejezik ki aggodalmukat. A témáról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.