Tavaly már többször hallhattunk arról, hogy keleti szomszédunk gazdasági fejlettségi mutatója magasabb, mint a miénk, de a románok valójában csak most húztak el mellettünk. Magyarország az uniós átlag 67%-án áll, holtversenyben Horvátországgal, előzve Szlovákiát, Bulgáriát és Lettországot.
Az Európai Parlament jogi szakbizottsága hétfőn este zárt ajtók mögött úgy határozott, hogy beperli az Európai Bizottságot, amiért a testület tavaly karácsony előtt megalapozatlanul szabadított fel 10,2 milliárd eurót a Magyarországnak járó 21,7 milliárd eurós kohéziós keretből.
A Régiók Európai Bizottsága februári ülésén egy olyan véleménytervezetet is elfogadtak, mely a megfizethető lakhatásról fogalmaz meg ajánlásokat az uniós intézményeknek. De mit is jelent ez pontosan Magyarország szempontjából?
Tavaly mintegy 20 400 halálos kimenetelű közúti baleset történt az uniós tagországok orszúgútjain – derült ki az Európai Bizottság által közzétett jelentésből.
Osztrák lapértesülések szerint az Európai Unió mégsem tiltja be a belső égésű motoros autók gyártását.
Robert Fico szlovák miniszterelnök a davosi Világgazdasági Fórumon számolt be róla, hogy északi szomszédunknál hamarosan bevezetik a négynapos munkahetet.
Eddig 140 milliárd font (csaknem 62 ezermilliárd forint) veszteség érte a brit gazdaságot az EU-tagság megszűnése (Brexit) miatt, és ez a veszteség a következő évtized közepére várhatóan több mint a kétszeresére emelkedik.
Az Európai Unió, mely hagyományosan Amerika legnagyobb whiskey-importőrének számít, arra készül, hogy 2024-ben 50 százalékos védővámmal sújtja majd a közkedvelt italt.
Peterffy szerint a magyar kormány egyfajta semleges pozícióra törekszik Nyugat és Kelet között, ugyanakkor kétségesnek tartja e stratégia hosszú távú sikerét.
Koszovó és Szerbia között az utóbbi években egyre kitapinthatóbbá vált a feszültség. Mindkét fél azzal vádolja a másikat, hogy ők próbálják eszkalálni a helyzetet, és kiprovokálni egy újabb háborút a térségben.
Oroszország 2023-as olajbevétele 15 milliárd dollárral haladhatja meg a korábbi becsléseket. Moszkva sikeresen kerülte meg az exportra kivetett ársapkát, ráadásul Putyinnak az olajáremelkedés is kapóra jön.
Döntően az inflációs hatások és a hitelfeltételek szigorítása határozza meg a hazai keresletet – állapította meg a KSH.
