Zseniális a Nike legújabb reklámja, csak végtelenül képmutató

A Nike jó marketingben. Nem is lehet nagyon mást mondani egy olyan cégről, amelynek háromszavas, mégis ütős szlogenje már túllépett saját magán, és a köznyelv szerves része, a popkultúra mindenki által ismert hivatkozási alapja lett.

Az utóbbi években pedig a gyártó a reklámokra is ráfeküdt, és az egy kaptafára gyártott hirdetések helyett akár politikai állásfoglalástól sem mentes mini filmeket készítettek. A legújabb, You Can’t Stop Us reklámjuk egy hét után 45 millió megtekintésnél jár, ami érthető is, hiszen technikailag eszméletlenül jól kivitelezett, ráadásul inspiráló, amire a mostani helyzetben különösen szükség van. Csak végtelenül képmutató, hiszen amíg a Nike az összetartást élteti, addig a vietnámi munkásainak pár száz forintnak megfelelő összeget fizet óránként.

A You Can’t Stop Us egy bitang jó reklám. Izgalmas a vizuális világa, technikailag jól kivitelezett, a hangulata lelkesítő, felemelő, miközben a néző egy közösség tagjának érzi magát. Látunk benne profi atlétákat és a különböző sportágak amatőr szerelmeseit, akiket semmilyen nehézség sem állíthat meg a céljaik elérésében. Az üzenet egyértelmű, ha elég kitartó vagy, semmi sem állíthat meg, de az élmény úgy az igazi, ha Nike szerelésben nyomulsz. Persze van is büdzsé a nagyszabású és látványos kampányokra – csak a munkások heti bére kevesebb mint fél pár Nike cipő ára.

A Nike tényleg 20 centet fizet óránként a dolgozóinak?

2016-ban Colin Kaepernick féltérdre ereszkedve hallgatta végig az Egyesült Államok himnuszát a San Francisco 49ers és a Green Bay Packers előszezon meccsén. Tette néma, de annál hatásosabb tiltakozás volt az afroamerikaik elleni erőszak és elnyomás ellen. Ekkor kezdődött a sportoló kálváriája, félhivatalosan tiltólistás lett az NFL-ben, mert nem volt olyan csapat, amelyik bevállalta volna, hogy leigazolja. Azokhoz, akik nem jártasak a sportágban, két évvel később jutott el teljes egészében a történet, amikor a Nike a 30 éves Just do it kampányához szerződtette az irányítót, aki már évek óta nem lépett a pályára, és inkább aktivistaként tevékenykedett.

Hogy miért hozzuk ezt elő? Azért, mert 2018-ban rengeteg kritika érte Kaepernicket emiatt, hiszen sokan úgy érezték, hogy elveit a kapitalista nagyvállalat mocskos pénzére váltotta. Miközben Kaepernick a feketék egyenjogúságról beszélt Amerikában, addig az a cég, amelyik a munka hiányában igencsak kiapadhatott zsebeit tömte meg, a saját dolgozóinak alig fizet valamit.

Egy Twitter poszt után ekkor kapott szárnyra az az állítás is, hogy a Nike mindössze 20 centet fizet óránként a vietnámi gyáraiban dolgozó munkásoknak. Ryan Fournier számonkérő posztját utánajárás nélkül vette át a média és magánszemélyek, azonban a benne szereplő információk nem felelnek meg a valóságnak.

Just so I’m clear: These factory workers (which are 80% female) are making NIKE’s for 20 cents an hour and working 70 to 80 hours a week, so NIKE can profit enough to pay Colin Kaepernick millions to speak out against oppression and injustice? pic.twitter.com/8NqVVxrl9G

— Ryan Fournier (@RyanAFournier) September 5, 2018

Miket is állít ebben Fournier:

• A Nike munkásai óránként 20 centet keresnek.
• A gyári dolgozók 80 százaléka nő.
• Heti 70-80 órát dolgoznak a munkások.

Hány igaz és hány hamis a fenti állítások közül? Nos, csak egy felel meg a valóságnak, mégpedig az, hogy túlnyomórészt nők dolgoznak a Nike-nak. A többi is igaz, pontosabban igazak voltak 1997-ben, amikor egy tanulmányt készített a Transnational Resource and Action Center a Nike gyárak munkakörülményeiről és az igazsághoz hozzátartozik, hogy az elmúlt több mint két évtizedekben azért voltak változások. A tweetben a szerző egyébként rendesen összemixelte az idősíkokat, a kutatást ugyanis 2005 áprilisában készítette Richard Vogel a Nike vietnámi gyárában Ho Chi Minh-ben.

Azonban mielőtt azt hinné valaki, hogy a vietnámi nők Jordan Belfortként szórják a zöldhasúakat a jachtjukról, nem erről van szó. A ruhaipari munkások jogaiért küzdő Clean Clothes Campaign 2016-ban vizsgálta meg a Nike dolgozóinak körülményeit, és a következőkre jutottak: a munkások heti átlagosan 48 órát dolgoztak, órabérük pedig 0,61 és 0,89 dollár között mozgott a Snopes információi szerint.

Te elégedett lennél heti 12 ezer forinttal a munkádért?

Tehát nem igaz, hogy a Nike 20 cent fizetést ad a munkásainak. Hanem 60-90 centet ad, az a háromszorosa-négyszerese! Adunk egy kis időt, hogy megemészd, majd jöjjön a matek. Még ha 90 centtel is számolunk, az mai árfolyamon 263 forint, 48 órás munkahéttel számolva pedig a végeredmény 12 624 forint, ami kevesebb, mint egy Nike cipő ára. Jól hangzik a háromszoros növekedés, de ettől az összegtől egy nyugati ember biztosan nem vágná hanyatt magát. Hozzájön még ehhez, hogy 1997 és 2016 között az élet drágulása Vietnámban sokkal nagyobb mértékű volt ennél, tehát a munkások életszínvonala lényegében csökkent.

És még egy adat: míg 1997-ben a munkások egy eladott Nike cipő árának 4 százalékát kapták meg, addig 2017-re ez a szám 2,5 százalékra csökkent a Newsweek értesülései szerint. Ha a béreken ennyit tudnak spórolni, nem meglepő, hogy sok pénz marad látványos reklámokat forgatni például Serena Williams-ről, akinek az értéke jelenleg a becslések szerint 200 millió dollár. A Nike természetesen kiáll mindenki mellett, csak az illető legyen jól kereső atléta vagy épp potenciális vásárló.

Nem a Nike az egyetlen márka, amelyik nem fizeti meg a munkásait, ez egy általános trend a divatiparban, de más márkák nem tetszelegnek filantróp szerepben a hirdetéseikben. A helyzetre van megoldás, de nem könnyen kivitelezhető, ráadásul az eddig megszokott életünket teljesen fel kellene forgatni hozzá, amire nincs túl sok kilátás a jövőben. Ezért is fontosak az olyan apró lépések, mint a műanyagmentes hétköznapok vagy a tudatos sportcipő választás összeadódnak, és elvezetnek a változáshoz.