Az Adidas és a Nike is lépéshátrányban a futócipők piacán

A két gigacég hosszú időn keresztül masszívan uralta a globális sportruházati piacot, ám most már számolniuk kell azzal, hogy a kisebb, ám hatékonyabb stratégiát követő vállalatok lassan felnőnek melléjük, vagy akár túl is szárnyalják őket.

Az Adidas és a Nike hosszú ideig dominálta a sportruházati cikkek, kiváltképp a sportcipők globális piacát, ám a kisebb, specializáltabb sportszergyártók lassan felnövekednek melléjük, sőt akár le is körözhetik őket – írja az Economist. A korábbi erőviszonyok felborulása különösen a futócipők piacán érzékelhető , ahol olyan újabb – és egyre felkapottabb – márkák igyekeznek megrendíteni a két óriáscég vezető pozícióját, mint a Hoka vagy az On. Ráadásul ezen termékek kereslete nagyjából 50 százalékkal izmosodott meg az elmúlt években, ami részben annak köszönhető, hogy a koronavírus-járvány időszakában az emberek újra felfedezték a futáshoz hasonló „magányos” sportokat, illetve mozgásformákat.

De akkor sem előnyösebb a kép, ha a sportruházati termékek világpiacát nézzük. Az Adidas és a Nike 2018-ban még a piac 63 százalékát tudhatta magáénak, ám ez az arány 2023-ig 51 százalékra apadt.

Ebből 35 százalék volt a Nike, 16 pedig az Adidas részesedése. Nem kérdés, hogy e zsugorodás a jövőben tovább folytatódik. A sportruházati ipar ma erősebb, virulensebb és versenyképesebb, mint valaha, amit a számok is alátámasztanak. Tavaly 397,2 milliárd dollár volt a teljes globális gyártói bevétel ezen a piacon, s az elemzők nem tartják kizártnak, hogy mindez 2031-re eléri majd a 614,2 milliárd dollárt.

A sport-, illetve futócipők piacára egyértelműen könnyebb betörni, mint a szektor egyéb szegmenseibe, a termelés pedig a gigacégek és a kisebb, feltörekvő márkák esetében is ugyanazokban az ázsiai gyárakban történik, ám az újabb vállalatok rendszerint könnyebben rátalálnak a saját célközönségükre a különböző közösségi médiás platformokon keresztül – és akkor arról még nem is szóltunk, hogy neves atlétákkal sokkal olcsóbban lehet szponzorációs megállapodást kötni, mint például egy elit kategóriás, nemzetközi hírű futballistával.

És persze ott vannak a kínai cégek is (például az Anta vagy a Li-Ning), melyek csak még több fejfájást okoznak az Adidasnak és a Nike-nak. Az utóbbi vállalat idei teljesítménye ráadásul döbbenetes: részvényei egy év leforgása alatt 27 százalékot zuhantak.

Sőt, a két piacvezető az elmúlt időszakban felszámolta a nagyobb sportkereskedésekkel ápolt kapcsolatát, és inkább saját applikációikon, üzleteiken, weboldalaikon keresztül végzik az értékesítést, s bár e taktika célja a nyereség megsokszorozása, valamint a vásárlókkal való kapcsolat szorosabbra fűzése volna, a lépés kontraproduktívnak tűnik. Számos áruház kisebb, ismeretlenebb márkák termékeivel töltötte fel a polcait, vagyis a Nike és az Adidas tulajdonképpen előnyös helyzetet teremtett a saját vetélytársai számára.

A Nike 2024 elején, Párizsban számos új terméket mutatott be, szeptemberben pedig vezérigazgató-váltás is történt a cégnél, s az új CEO rögtön ígéretet tett rá, hogy felülvizsgálja a jelenlegi értékesítési és gyártási stratégiát. Az Adidas idén év végén adhatja el a Kanye West által tervezett Yeezy-sorozat utolsó darabját, miután egy antiszemita megnyilvánulást követően megváltak a 47 éves amerikai zenésztől.

A trónkövetelők eközben új utakon járnak: a hagyományos futócipők mellett a divatosabb edzőcipők piaca, sőt a luxusruházati szektor felé is terjeszkedni kezdtek. Az On például a spanyol luxusmárkával, a Loewe-vel készített divatkollekciót, sőt méregdrága reklámkampányt is indított, melyhez Roger Federer egykori svájci teniszezőt és Zendaya amerikai színésznőt szerződtette.

Az Adidas és a Nike tehát lassan lépéshátrányba kerül a globális sportruházati piacon, különös tekintettel a futócipők szegmensére. És az eddigi folyamatok alapján nem úgy tűnik, hogy rövid távon képesek volnának alkalmazkodni a kialakult versenyhelyzethez.