Vajon lehet-e Olaszország kulturális öröksége az eszpresszó?
Az eszpresszó az egész világon ismert és nagy mennyiségben fogyasztott ital, de az őshazája mégiscsak Olaszország, ahol azóta is nagy becsben tartják. Olyannyira, hogy Olaszország a tavalyi év után másodjára is benyújtotta kérelmét az UNESCO-hoz, hogy a fekete ital felkerüljön az ország kulturális örökségeinek listájára.
Január végén az olasz Mezőgazdasági, Élelmiszerügyi és Erdészeti Minisztérium egyhangúlag jóváhagyta a kérelmet, hogy az eszpresszó Olaszország kulturális örökségeinek listáját bővítse, és ha még az olasz Nemzeti UNESCO-bizottság is jóváhagyja, akkor azt elküldik az UNESCO központjába, ahol meghozzák a végső döntést.
„Olaszországban a kávé sokkal több, mint egy egyszerű ital: ez egy autentikus rituálé, nemzeti identitásunk szerves része, és a társadalmi kapcsolataink kifejezője, amely képes megkülönböztetni minket a világ többi részétől”
– mondta Gian Marco Centinaio mezőgazdasági miniszter-helyettes a The Local szerint. Nem véletlen, hogy a Bialetti, a kávéfőzők ikonja is Olaszországban született meg. „Egy csésze eszpresszó minden olasz számára egy társadalmi és kulturális rituálét jelent, amely az irodalomban is tükröződik, és amely az egész országot lenyűgözi, Nápolytól Velencén át Triesztig, keresztül Rómán és Milánón.”
Az UNESCO tavaly elutasította Olaszország kérelmét, ám nem azért, mert úgy ítélte meg, hogy az eszpresszó méltatlan az „Emberiség szellemi örökségeként” való elismerésre, hanem azért, mert két különálló ügynökség nyújtotta be kérelmet, és mindketten megpróbálták az eszpresszót sajátjukként feltüntetni.
Tavaly tavasszal a Wall Street Journal számolt be róla, hogy a Konzorcium a Hagyományos Olasz Eszpresszó Kávé Védelméért nevű szervezet az egész ország nevében jelentkezett, hogy „ünnepelje az olasz kávéfogyasztás és az olasz eszpresszókészítési mód körüli rituálét”. Eközben Campania régió kérvénye azt a meggyőződését fejezte ki, hogy az eszpresszó a nápolyi kultúra szerves része. Ettől függetlenül az UNESCO mindkét kérelmet elutasította, és azt javasolta, hogy egyesítsék erőiket. Végül úgy tűnik, a különböző érdekeknek sikerült egyezségre jutni, hogy elérjék a céljukat. „Hónapokig tartó vita után sikerült megtalálnunk a két benyújtott javaslat szintézisét” – mondta Francesco Emilio Borrelli, a Campania Régió Mezőgazdasági Bizottságának elnöke, noha hozzátette, hogy „eleinte összeegyeztethetetlennek tűntek” az elképzelések.
Az UNESCO már több mint egy tucat olasz kulturális gyakorlatot felvett „eszmei” listájára, köztük a nápolyi “pizzaiuolo” művészetét, a szicíliai bábszínházat és a mediterrán étrendet, amit idén ismét a legegészségesebbnek választottak az amerikai szakértők. Tavaly pedig az UNESCO felvette listájára az olasz szarvasgomba-vadászatot is.