Így edzik az olimpikonok az elméjüket – és így profitálhatsz belőle te is a hétköznapokban

A csúcsteljesítmény sokkal kaotikusabb, mint hinnéd. Az olimpiai mentális trénerek szerint nem a tökéletes „flow” a cél, hanem az, hogy uralni tudd a káoszt, legyen szó döntő fináléjáról vagy egy fontos tárgyalásról.

Harminc évvel ezelőtt a mentális felkészítés még arról szólt, hogyan lehet az élsportolót „flow-ba” hozni. Ma már egészen más a fókusz. A U.S. Olympic & Paralympic Committee vezető sportpszichológusaként dolgozó Sean McCann szerint a cél nem a hibátlan teljesítmény hajszolása, hanem az, hogy a sportolók megtanuljanak navigálni a zavaró, nyomással teli helyzetekben.

A mindfulness és a reziliencia térnyerésével a szakemberek felismerték: a siker kulcsa nem az, hogy kizárjuk a káoszt, hanem hogy kezelni tudjuk. Ez a szemlélet nemcsak az olimpikonoknak hasznos, hanem bárkinek, aki nagy téttel járó döntések előtt áll az irodában, a vállalkozásban vagy a magánéletben.

Ezt olvastad már?

Egy mondat, ami többet számít, mint gondolnád

Curlingbotrány az olimpián: csalási vádak és szabálymódosítások Cortinában

A nyugalom túlértékelt

Magas tét mellett az idegesség természetes. Ahelyett, hogy küzdenél ellene, nevezd át. Kutatások – többek között a Journal of Experimental Psychology: General tanulmányai – kimutatták, hogy azok, akik a szorongást izgatottságként értelmezik újra, jobban teljesítenek. Michael Gervais, a Finding Mastery teljesítménypszichológusa szerint a belső narratíva kulcsfontosságú. A „nyomás alatt vagyok” helyett próbáld ki az „intenzív és energikus helyzetben vagyok” megközelítést. A cél nem az érzelmek elfojtása, hanem az energia átkeretezése. Az olimpikonok nem azért kiemelkedők, mert nem izgulnak, hanem mert megtanulták kezelni ezt az energiát.

Minden kudarc adat

A legjobbak számára a gyengébb teljesítmény nem szégyenfolt, hanem információforrás. Gervais szerint az olimpikonok „rugalmas optimizmussal” dolgoznak: úgy értelmezik az eseményeket, hogy abból fejlődési lehetőség szülessen. McCann egy egyszerű kérdést javasol: az eredménnyel volt bajod, vagy a kivitelezéssel? Ha mindent a terv szerint csináltál, de valaki jobb volt aznap, akkor nem nálad volt az irányítás. Ha viszont eltértél a stratégiától, elvesztetted a fókuszt vagy kapkodtál, akkor konkrét, javítható pontokat találsz. Ez a szemlélet üzleti vagy személyes helyzetekben is működik. Egy sikertelen prezentáció után nem az a kérdés, „alkalmatlan vagyok-e”, hanem az, hogy melyik konkrét lépésen lehet finomítani.

Néha tényleg rossz – és ezt el kell ismerni

A régi iskola szerint a keménység azt jelentette, hogy nem mutatsz érzelmet. Ma a szakemberek ennek az ellenkezőjét tanítják. Gervais például a Seattle Seahawks mellett dolgozott, amikor a csapat történelmi győzelmet aratott a Super Bowlon – majd a következő évben drámai vereséget szenvedett a New England Patriots ellen. A drámai vereség után nem az volt a kérdés, hogyan lehet gyorsan „továbblépni”, hanem az, hogyan lehet teljes érzelmi mélységében megélni a csalódást. Gervais szerint a valódi mentális erő nem az érzelmek elfojtásában, hanem azok tudatos feldolgozásában rejlik, mert csak abból születik tanulás és hosszú távú reziliencia.

Az üzenet egyértelmű: az érzelmek tompítása nem erő, hanem akadály. A csalódás megélése – akár naplóíráson keresztül – segít feldolgozni a történteket, és valódi rezilienciát épít. A mentális erő nem azt jelenti, hogy nem rendít meg semmi. Hanem azt, hogy megengeded magadnak az érzést, majd tudatosan továbblépsz.

A pihenés nem gyengeség

Robert Andrews, aki több olimpikonnal – köztük Simone Biles és Simone Manuel – is dolgozott, hangsúlyozza: a folyamatos „még többet, még keményebben” hozzáállás könnyen kiégéshez vezet.

A mentális regenerációt egy tanulmány a Journal of Applied Sport Psychology hasábjain „az elfelejtett edzésnek” nevezte. Azok a sportolók, akik tudatosan töltenek időt feltöltő tevékenységekkel – legyen az naplementenézés, közös vacsora vagy kreatív hobbi –, jobb teljesítményt nyújtanak. Egy Texas Christian University kutatása szerint a társas kapcsolódás különösen erős mentális védőfaktor. A kérdés egyszerű: mivel töltöd fel az akkumulátoraidat? Ha erre nincs konkrét válaszod, a teljesítményed falba fog ütközni.

Így kezeld a káoszt – olimpiai módszer, 3 lépésben

1. Ne nyugodt akarj lenni, hanem fókuszált.

A feszültség nem ellenség. Ne elnyomni próbáld, hanem kérdezd meg: mi az az egy dolog, amit most kontrollálni tudok? A figyelmed irányítása az első kapaszkodó.

2. Az eredmény helyett a végrehajtásra figyelj.

Sean McCann szerint a teljesítményhelyzetben nem az számít, mi lesz a vége, hanem hogy tartod-e a terved. A kivitelezés a te kezedben van, az eredmény nem mindig.

3. A tanulás utólag jön.

Közben cselekedj. Utána elemezz. Mi billentett ki? Mit csinálsz legközelebb másképp? A káosz akkor válik erőforrássá, ha adatként kezeled.

Az eredmény helyett a terv számít

A siker nem a célszalagnál kezdődik, hanem jóval előtte. Egy 1500 méteres futó nem a végső időeredményen rágódik, hanem azon, hogy milyen tempóval indul, hol helyezkedik, mikor vált ritmust. McCann szerint a kulcs az, hogy legyen végrehajtható, konkrét lépésekből álló terved, amelyhez akkor is ragaszkodsz, ha valami kizökkent. Nem az számít, mi történik körülötted, hanem az, hogyan reagálsz rá.

Ez üzleti tárgyaláson, állásinterjún vagy vállalkozói döntésnél is igaz. Az eredmény felett nincs teljes kontrollod. A felkészültséged és a fókuszod felett viszont igen.

Az olimpiai mentális edzők üzenete világos: a kiválóság nem steril és hibátlan. Zajos, intenzív és néha kifejezetten kellemetlen. A különbséget az jelenti, hogy képes vagy-e jelen maradni, tanulni a hibákból, feltöltődni és tudatosan végrehajtani a saját tervedet.

Ez nem olimpiai kiváltság. Ez egy tanulható stratégia. És aki ezt elsajátítja, az a saját életében is eséllyel indul a dobogóért.

Forrás: Men’s Health, Michael Gervais

Borítókép: Unsplash+