F1-es újítások, amelyek életet menthetnek

Amikor a Forma–1 technológiai vívmányairól esik szó, a legtöbben az utcai autókra gondolnak. Pedig az autóversenyzés csúcsa nemcsak a közlekedést formálja, hanem számos más iparág fejlődéséhez is hozzájárul – az orvostudománytól kezdve az űrkutatáson és a sporton át egészen a szórakoztatóiparig.

A Forma–1 75. szezonjához érkezve is egyértelmű, hogy a versenysorozatban dolgozó mérnökök, tervezők és logisztikai szakemberek megszállottan hajszolják a hatékonyságot – sokszor századmásodpercekért, grammokért folyik a küzdelem. A Mercedes-AMG Petronas csapat alkalmazott tudományokért felelős igazgatója, Jason Smith szerint ennek kulcsa az analitikus gondolkodás. „Pontosan értjük a probléma fizikai természetét, fel tudjuk tenni a megfelelő kérdéseket, így villámgyorsan találunk megoldást is” – fogalmazott a Robb Report kérdésére.

Gyors gondolkodás, gyors segítség – az egészségügyben is

A technológiai áttörések egyik legnagyobb nyertese az orvostudomány. Már a ’90-es években is történt jelentős áttörés, amikor a londoni Great Ormond Street gyermekkorház a Ferrari bokszkiállási protokollját vette át, hogy növelje a műtétek közbeni hatékonyságot és biztonságot – ezzel drasztikusan csökkentve a hibák számát.

A COVID-járvány idején még nagyobb szerepet kapott az F1 tapasztalata: a Red Bull, Renault, Mercedes, Racing Point, Williams és Haas mérnökei közösen dolgoztak a lélegeztetőgépek gyorsított gyártásán, a Mercedes pedig CPAP-légzéstámogató eszközöket fejlesztett. „Sokat dolgoztunk azon, hogy minimalizáljuk az oxigénfelhasználást a légzőrendszerben” – emlékezett vissza Becky Shipley, a University College London professzora.

Az F1-gyárak átalakítása rekordidő alatt zajlott: a brit kormány több mint 10 ezer készüléket rendelt, amelyekből napi ezres nagyságrendben is gyártottak a csúcsidőszakban.

Nem csak a gépeken múlik a változás. A Chelsea and Westminster Hospital digitális innovációért felelős igazgatója, Bruno Botelho a Mercedes csapatfőnökével, Toto Wolff-fal dolgozott együtt a kórházi működés átalakításán.

Versenyhelyzetből üzleti modell

2021-ben költségplafont vezettek be az F1-ben – csapatonként 145 millió dollárra korlátozva a költségvetést. A Mercedes dilemmája adott volt: vagy leépítenek, vagy új üzleti ágat indítanak. Így jött létre a „Mercedes Applied Science” részleg, amely az F1-es mérnökök tudását más területekre viszi tovább.

A példát gyorsan követték más csapatok is, köztük a Red Bull Advanced Technologies és a Williams Grand Prix Technologies. A McLaren pedig annyira sikeres volt ezen a téren, hogy saját fejlesztőrészlegét egy befektetési alapnak adta el.

Szélvédő szemüveg helyett

A Forma–1-es szakértelem már olyan projekteknél is megjelenik, mint a világ leggyorsabb hullámvasútja a szaúdi Qiddiya Cityben. Itt a sebesség miatt kötelező lett volna a védőszemüveg – a Mercedes mérnökei azonban olyan oldalsó szélterelőket terveztek, amelyekkel ez feleslegessé vált.

De az F1-es mérnökök a vitorlázás elitligájában, az America’s Cup versenyen is feltűnnek – a Red Bull, a Ferrari, a Mercedes és a McLaren is hozzájárul saját szaktudásával a hajók fejlesztéséhez.

A sportág egyik legszemélyesebb projektje Jackie Stewart nevéhez fűződik. A háromszoros világbajnok 2016-ban hívta életre a Race Against Dementia alapítványt, miután feleségét frontotemporális demenciával diagnosztizálták. Az F1-es precizitást a kutatás szolgálatába állították: eddig több mint 19 millió dollárt gyűjtöttek, több mint 129 ezer kutatási órát finanszíroztak és 69 nemzetközi együttműködést hoztak létre.

„A Forma–1 lényege a gyors gondolkodás, az újítás és a határok feszegetése” – mondta Mark Stewart, az alapítvány kuratóriumi elnöke. „Mi is ezt a szemléletet követjük – és ezzel a hozzáállással áttöréseket érünk el a demencia elleni harcban.”

Ha azt gondoltad, hogy a Forma–1 csak a versenypályáról szól, érdemes újragondolnod. A sportág technológiai forradalmai ma már messze túlmutatnak a versenyautók világán – és egy nap akár a te életedet is megváltoztathatják.