A modern divatipar problémája nagyon komplex: a gyártástól az elkészült ruhák szállításán, majd a megmaradt vagy használtan visszavett ruhák kezelésén át számtalan olyan kivetnivaló dolog felsorolható, amit meg kellene oldani ahhoz, hogy ne a világ második legszennyezőbb iparága legyen.

Szerencsére ma már egyre több olyan márka található a piacon, amely fenntartható darabokat kínálnál, ennek ellenére a jelenségre többen reagálnak úgy, hogy a környezetbarát termékek drágák, egysíkúak és a legtöbb márka ismeretlen – így nem kerülnek a trendek fókuszába.

Az információ(hiány)

A GLAMI Fashion (Re)search #2 felmérésében az online divatpiac működését vizsgálta, különösen nagy hangsúlyt fektetve a vásárlók fenntartható divathoz és hazai márkákhoz fűződő viszonyára. A kutatásból kiderült, hogy a magyarok nyitottak a környezetbarát brandek termékeire, ám a legtöbben nincsenek tisztában azzal, mely márkák sorolhatók ebbe a kategóriába. A megkérdezettek 41%-a nem tudta biztosan megmondani, vásárolt-e az elmúlt egy évben fenntartható terméket. Az információ hiányáról, valamint a fals nézőpontokról viszont sokat elárul, hogy néhányan fast fashion cégeket is megemlítettek, mint fenntartható opció. Napjainkban azonban egyre több olyan forrás érhető el online, amelyek segítenek eligazodni az etikus és fenntartható opciók közt, ha valaki nyitott arra, hogy tágítsa ismereteit a témában. Magyarországon ugyanakkor égetően fontos lenne, hogy minél több magazin, internetes és televíziós médium, illetve influencer segítsen abban, hogy teljesebb képet kapjon mindenki erről a nagyon is fontos problémakörről. Valami elkezdődött ugyan, de ennél még hatékonyabb, jelentőségteljesebb információáramlásra van szükség, befogadói/vásárlói oldalról pedig arra, hogy ne legyünk lusták magunk olvasni, informálódni a témában.

Az átláthatóság szerepe

A különböző fenntarthatósági mozgalmak és a fast fashion brandek körül kialakult botrányok miatt egyre többen szeretnének átláthatóbb képet kapni az egyes márkák működéséről, de még mindig vannak, akik a kényelmesebb, könnyebben elérhető lehetőségek mellett döntenek. A válaszadók 67% állította, hogy vásárlási döntését befolyásolná, ha tudná, az adott márka etikátlan gyártási folyamatokat alkalmaz. A fast fashion vállalatok ugyan próbálják titokban tartani, milyen embertelen körülmények uralkodnak a távol-keleti gyárakban, valamint azt, hogy mennyire környezetszennyező a tömeggyártás folyamata, de egyre több sötét titokra derül fény. Ezzel szemben a környezetbarát márkáknál sokszor arról is tájékoztatnak minket, mennyivel kisebb ökológiai lábnyommal járt az adott termék elkészítése. A Reformation például minden darabnál feltünteti, mennyivel kevesebb szén-dioxid és hulladék keletkezett a gyártás során, illetve hány liter vizet spóroltak meg. Reméljük, az ilyen és ehhez hasonló gyakorlatok a közeljövőben szélesebb körben is elterjednek majd, addig is, ha kicsivel több időt szánunk rá, mi is utána tudunk járni a részleteknek, ha erre lehetőséget kapunk.

Lokális márkák, esztétikai szempontok

A kisebb magyar márkák darabjainak egy része helyben készül, ezzel a szállítás során keletkező környezetszennyező anyagok mértéke számottevően kisebb. Arról nem is beszélve, hogy biztosan minőségi, sokszor környezetbarát anyagból készült kreáció kerül a gardróbunkba, és a varrás sem adja meg magát néhány hónap múlva. Ez azért fontos, mert azok az emberek, akik számára a fenntarthatóság problematikája nem közömbös, leginkább a termék anyagának környezetbarát jellegére figyelnek oda.

Ma már az sem lehet kifogás, hogy az etikus és fenntartható darabok esztétikailag nem ütik meg az elvárt szintet, bár ahány ember, annyi stílus és elvárás. Amíg 5-10 évvel ezelőtt a környezetbarát darabokat látva biztosan nem a divatos szó jutott volna az eszünkbe, addig ma már ezek a termékek is a legfrissebb trendeket követik. Persze még mindig vannak olyan kreációk, amelyek nem nevezhetők a hagyományos értelemben trendinek, de ne feledjük, a trendek folyamatosan változnak, vissza-visszatérnek már letűnt elemek a kortárs divatba, így jó, ha van a ruhatárunkban egy-két örökérvényű, minőségi darab, ami még néhány szezon múlva is menő lesz.

Az anyagi tényező

Jogosan merül fel a kérdés, miért nem vásárolunk csak fenntartható termékeket? A kényelem mellett egy másik tényező is nagyban hozzájárul a fast fashion töretlen népszerűségéhez: az ár. A futószalagról lepottyanó termékek már néhány ezer forintért elérhetők az üzletekben, amíg a fenntartható darabokért többet kell fizetnünk. Amit fontos hangsúlyozni, hogy nem a környezetbarát és a magyar tervezői termék a drága, hanem a fast fashion az olcsó. A fogyasztói társadalom szokásainak köszönhetően hozzászoktunk az alacsony árakhoz, így nem ritka, hogy valaki az árcédulát látva felháborodottan teszi vissza a kiválasztott minőségi darabot a helyére. Ilyenkor nem gondol arra, hogy valójában mi indokolja a magasabb árat.

Miért kerül egy sima póló több ezer forintba? Azért, mert a készítője becsületes munkabért kapott és nem éhbérért dolgozott egy roskadozó üzemben. A minőségi anyagok és a környezetkímélő gyártási technológiák is nyomós okok, hiszen sok cég saját kutatásai alapján vezeti be az innovatív technológiákat. Végül pedig ott az idő kérdése: a fenntartható darabok nem ezresével készülnek, többszáz munkás vagy robotok keze nyomán. A kisebb vállalkozásoknál lehet, hogy a tervezéstől az utolsó öltésig mindent egyetlen személynek köszönhetünk. Az idő pénz, ez pedig a divatra is igaz.

A GLAMI felmérésében az egyik legbiztatóbb adat, hogy a magyarok kétharmada hajlandó lenne többet fizetni egy fenntartható árucikkért, ezzel a régió harmadik legmagasabb eredményét produkálva. Újabb pozitívum, hogy a megkérdezettek csaknem 70 százaléka állította ugyanezt egy minőségi, időtálló termékről. Az embereknek csupán arra van szükségük, hogy többet halljanak róluk és jobban megismerjék ezeket a márkákat, valamint a különböző fenntartható alternatívákat – mellesleg nem csak a divatipar kapcsán.