Az ajándékozás illemszabályai

„A kiválóság nem más, mint átlagos dolgokat kiemelkedő színvonalon művelni.” – Jonh W. Gorden

Életünk folyamán mindannyian kerülünk olyan helyzetbe, amikor megajándékozunk valakit, és olyanba is, amikor minket ajándékoznak meg. Ennek a szokásnak is megvannak az illemszabályai. Ha az ajándékozásról általánosságban beszélünk, két fő csoportot különböztetünk meg egymástól: a hivatalos, üzleti valamint a magánajándékozást. A magánajándékozás során, ha családtagnak vagy barátnak ajándékozunk, különösebb szabályokat nem kell figyelembe vennünk.

Ezzel szemben a hivatalos ajándékozásnak megvannak a maga sajátosságai, illetve szabályai.

Összegyűjtöttem azt a 10 aranyszabály amit, ha üzleti ajándékozás során figyelembe veszünk, nagy hibákat már nem tudunk elkövetni.

A felsorolás előtt mindenképpen fontos megjegyezni, hogy a helyi szokások és tradíciók felülírják a nemzetközi szabályozást; mindig szem előtt kell tartani az adott ország, szervezet, személy nemzeti és vallási hovatartozását.

1. A cserepes virág tárgyi ajándéknak minősül és amennyiben nem egy botanikus vagy megszállott virággyűjtő a megajándékozott fél, az üzleti életben mellőzzük.
2. Egyes tárgyak teljesen ki vannak zárva az üzleti ajándékozásból. Ezen kategóriába tartozik minden alsóruházat, élelmiszer (ezek közül a nemzeti termékek kivételt képeznek), valamint pénz. Továbbá kerüljük a tisztálkodási és illatszerek ajándékozását, mivel mindegyik ezek közül arra utal, hogy lenézzük vagy szándékosan kellemetlen helyzetbe akarjuk hozni üzleti partnerünket.
3. Külföldi partnerek esetében ugyan csak oda kell figyelnünk: antikvitások és egyéb, a vámtörvényben szabályozott, az előírt értékhatárt meghaladó tárgyak kivitele engedélyhez kötött.
4. Fontos tudnivaló továbbá, hogy amennyiben tárgyaló partnerünk államot, nemzetközi szervezetet képvisel, az ajándékozás nem a partnernek, hanem az adott szervezetnek, államnak szól. Így minden országban törvény határozza meg, hogy milyen összeghatárig ajándékozható meg a személy, és mely összeghatárt követően az állam, szervezet tulajdonát képezi az adott ajándék. Ilyen esetekben a legmegfelelőbb, valami olyan tárgy, ami a mi cégünket, szervezetünket, országunkat képviseli. Ilyenek lehetnek például Magyarországon a különböző neves porcelánok, érme gyűjtemények, országunkat bemutató könyvek, népzenei albumok.
5. Amennyiben nem a fent említett kategóriába sorolható a célszemély, fantáziánkat kicsit messzebbre engedhetjük, mindig szem előtt tartva az illető nemét, korát és vallási hovatartozását, valamint,-ha tudomásunk van róla- érdeklődési körét. Számos esetben nemzetiségéből adódóan következtethetünk a vallási hovatartozásra, így valószínűsíthető például, hogyha partnerünk arab országbeli, az ottani vallási követelményeknek megfelelve tartózkodhat az alkohol és sertéshús fogyasztásától, így egy jó magyar bor vagy egy hungarikumnak számító szalámi ajándékozása teljesen kizárt.
6. Ha számos üzleti partnerünk van, és az ajándékozás rendszeres, akkor érdemes egy listát vezetni arról, hogy kinek, mikor és mit ajándékoztunk, így elkerülve azt, hogy véletlenül a következő alkalom során ugyanarra a tárgyra kerüljön a sor.
7. Egyes országokban a csomagolás minősége többet jelent magánál az ajándéknál, mivel ezzel is azt fejezzük ki, hogy erre is külön időt szakítottunk: a partner, ezáltal fontosnak és kiemeltnek érezheti magát. Ezért érdemes minden esetben az ajándék mellett a megfelelő küllemi kritériumokra is odafigyelni, valamint semmiképpen se felejtsük el, hogyha máshol nem is jelenik meg; egy névjegykártyát csatolva üzletfelünk több ajándék esetén is tudni fogja, hogy melyiket kapta tőlünk.
8. Az ajándékot, amennyiben mód van rá, illendő mind a magán, mind pedig az üzleti világban megnézni, majd örömünket és köszönetünket kifejezni. Azonban, ha idő szűkében vagyunk, vagy a helyzet nem teszi lehetővé az ajándék megtekintését, érdemes és szokás elmondani, hogy mit adtunk ajándékba: ezzel időt tudunk spórolni.
9. Soha ne adjunk olyan ajándékot, aminek értéke túlzó, mivel ezzel lekötelezzük a másik felet és esetleg azt érezheti, hogy meg akarjuk vesztegetni és esetleg adósunkká akarjuk tenni ezzel.
10. Azokban az esetekben, amikor több egymást követő program is van, például egy tárgyalás és egy üzleti vacsora, érdemes az ajándékot a tárgyalást követően átadni, így a személynek van lehetősége a többi program előtt letennie azt. Amennyiben esetleg ő nem készült semmivel, időt tudunk biztosítani számára arra, hogy valamivel ő is előálljon.

Ahogy a cikk elején az idézet is említi, az ajándékozás egy átlagos, mindennapi cselekedetnek minősül, amit ha mesterien tudunk művelni, számos értékes emberi és munkakapcsolatra tehetünk szert általa.