Tényleg okozhat szorongást a reggeli kávé?

Felpörget, felébreszt és ad egy kis extra lendületet – de lehet, hogy épp a reggeli kávéd okozza a belső feszültséget. Egy szakértő segít tisztábban látni az összefüggést a reggeli kávé és a szorongás között.

Ha hajlamos vagy a szorongásra, valószínűleg benned is felmerült már a kérdés, hogy vajon állhat-e a háttérben a reggeli kávé. A válasz nem olyan egyszerű, mint hinnéd – de sajnos nem is annyira megnyugtató. Szakértők szerint ugyanis a koffein valóban okozhat vagy súlyosbíthat szorongást – különösen azoknál, akik eleve hajlamosak rá. Dr. Jamie McManus segítségével nézzük, mi történik a szervezetben egy-egy eszpresszó után.

Mit csinál a koffein a szervezetben?

A koffein egy klasszikus stimuláns, ami az idegrendszert pörgeti fel. A koffein blokkolja az adenozinreceptorokat, vagyis azokat a jeleket, amelyek a szervezetet nyugalmi állapotba kapcsolják – magyarázza Dr. McManus hozzátéve, hogy ez a blokk viszont aktiválja a szimpatikus idegrendszert, magyarul beindul az „üss vagy fuss” üzemmód.

Ennek hatására megnő a kortizol szint, felgyorsul a pulzus, nő a vérnyomás, felgyorsul a légzés – ezek pedig mind olyan tünetek, amelyeket a szorongással is összekötünk.

Nem csak a koffein a bűnös

Kevesen tudják, de a kávé további két stimulánst is tartalmaz: teobromint és teofillint. Ezek szintén fokozzák a szívműködést, a véráramlást és az agyi oxigénellátást – ami jól hangzik, de könnyen túl sok lehet annak, aki érzékenyebb az ilyen hatásokra.

És hogy valakit mennyire pörget meg a koffein? Ez egyénenként változó, és elsősorban a genetikán múlik. Van, aki egy dupla presszótól is remegni kezd, mások meg három hosszú kávé után is nyugodtan alszanak el. Az anyagcsere, az általános egészségi állapot és a koffeinhez való hozzászokás mind befolyásolja a hatást.

Miért nem segít a kávé stressz ellen?

Bár sokan épp stresszes helyzetekben nyúlnak a kávésbögre után, Dr. McManus szerint ez valójában csak olaj a tűzre. Mint mondja, még ha valaki alapból nem is szorongós típus, egy stresszes állapotban a koffein csak fokozza a szervezetben lévő feszültséget.

Ha gyanús, hogy a kávé és a szorongásod között kapcsolat van, akkor nem feltétlen kell egyből lemondanod róla – de érdemes taktikusan visszavenni a mennyiségből, például félkoffeines vagy koffeinmentes verziókra váltani egy-két csésze után.

Dr. McManus azt javasolja, hogy akik enyhébb szorongással küzdenek, próbálják ki a csökkentett koffeintartalmú alternatívákat, például a zöld teát, amely körülbelül feleannyi koffeint tartalmaz, mint a főzött kávé.

Súlyosabb szorongás esetén viszont akár teljes koffeinmentesség is szükséges lehet. Fontos, hogy ne hirtelen hagyd abba – érdemes 3–4 nap alatt fokozatosan csökkenteni, különben jöhetnek a tipikus elvonási tünetek, mint a fejfájás vagy levertség.

Hogyan derítheted ki, tényleg a kávé okozza-e a szorongást?

A válasz egyszerű: figyelj magadra. A legkönnyebb módszer, ha naplót vezetsz a kávéfogyasztásodról és a közérzetedről. Írd le, mit ittál, mikor, és hogyan érezted magad 30–60 perccel később. A test jelez, csak észre kell venni.

A legnehezebb része? Beismerni, ha a kedvenc reggeli rituáléd valójában többet árt, mint használ. A jó hír, hogy ma már a koffeinmentes kávék kínálata is bőven elég ahhoz, hogy ne kelljen kompromisszumot kötni az élmény rovására. Létezik már mindenből koffeinmentes verzió – cold brew, presszó, kapszula, specialty – csak választani kell.

Ha hajlamos vagy a szorongásra, érdemes komolyan venni a koffein hatását. Nem kell lemondani a kávéról örökre, de célszerű megtalálni azt a típust, mennyiséget és időpontot, ami még élvezetet, nem borítja fel a rendszert és jól érzed magad a bőrödben.