Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás – ugye ismerős ez a mára már közhellyé avanzsált mondat, aminek ettől függetlenül rengeteg igazságtartalma van. Illetve csak lenne, hiszen a modern világban mindez csak álom.
És, ha álom, akkor a nyolc óra alvás sem adatik meg mindenkinek, ráadásul az alvásra szánt idő is rendszerint esetleges. Ez pedig nem tesz jót a bélflórának, aminek egyenes következménye a rossz közérzet és a betegségek megjelenése. Legalábbis erről ír az a tanulmány, amely szerint a munka- és pihenőnapok eltérő alvási szokásai negatívan befolyásolják a bélflóra működését.
Ezt pedig nem lehet egy legyintéssel elintézni, hiszen a bélflóra egészsége alapvetően meghatározza egész szervezetünk működését.
Nemcsak arról van szó, hogy a probiotikus baktériumok vitaminokat és enzimeket termelnek – így segítve többek között az anyagcsere folyamatokat -, valamint kiszorítják és elpusztítják a káros mikroorganizmusokat. Mindemellett ezek a bélflórát felépítő jótékony baktériumok közvetlenül befolyásolják az immunrendszer működését. Valójában az immunsejtek 70-80 százaléka a „szomszédjuk”, hiszen a vastagbélben találhatók, így ha a bélflóra sérül ennek az immunrendszer is kárát látja. Azt pedig nem kell megmagyarázni, mik ennek a következményei.
Pihentető alvás és egészséges étrend
A kutatók azt mondják, hogy az erősen megzavart alvás, különösen a többműszakos munka, negatív hatással van az egészségre. Ezt súlyosbítja, hogy a „társadalmi jetlagban” szenvedők, akik eleve nem eleget és nem kiegyensúlyozottan alszanak, ráadásul nem megfelelő étrendet követnek.
Arra jutottak, hogy a lefekvés és az ébrenléti idő következetes betartása és a kiegyensúlyozott étrend csökkentheti a betegségek kialakulásának kockázatát. A King’s College London által közel 1000 felnőtt bevonásával végzett tanulmány kimutatta, hogy már 90 perces eltérés az éjszakai alvás tekintetében egy normál hét során, befolyásolhatja az emberi bélrendszerben található baktériumok típusát.
Nagyon fontos, hogy az emésztőrendszerben minél többféle probiotikus baktérium telepedjen meg. Egyes fajokból többre másokból kevesebbre van szükség, a sokszínűség mellett a megfelelő arány is kulcsfontosságú számos betegség megelőzésében.
“A társadalmi jetlag hozzájárulhat azoknak a patogén mikrobióta fajoknak az elszaporodásához, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják az egészséget” – mondta Kate Bermingham, a tanulmány szerzője.
Tulajdonképpen arról a nem kívánt állapotról beszélünk ilyenkor, amikor az alvás és az ébredés nagyon eltérő időpontokban valósul meg a hétköznapokon, illetve a hétvégén. Ennek a jelenségnek az összefoglaló neve a társadalmi jetlag. Csak az Egyesült Királyságban a lakosság több mint 40 százalékát érinti, leggyakrabban tinédzsereknél és fiatal felnőtteknél fordul elő, majd az életkor előrehaladtával némileg csökken.
A társadalmi helyzet a kulcs
A European Journal of Nutrition szaklapban megjelent tanulmány résztvevőin alvás- és vérvizsgálatokat végeztek, székletmintákat vettek és feljegyezték az étrendjüket. Kiderült, hogy azok, akikre jellemző volt a társadalmi jetlag nagyobb valószínűséggel követtek olyan étrendet, amely tele volt burgonyával, beleértve a chipset, valamint cukros italokkal. Szintén jellemző volt az étrendjükre a kevesebb gyümölcsfogyasztás és a diófélék, olajos magvak alacsony aránya.
Ez egybecseng egy korábbi kutatással, ez azt is kimutatta, hogy ezek az emberek kevesebb rostot esznek, mint azok, akiknek egyenletesebb az alvóideje. Más tanulmányok azt találták, hogy a társadalmi jetlag összefüggésben áll a súlygyarapodással, a betegségekkel és a mentális fáradtsággal, ami egyértelműen összefüggésbe hozható az elégtelen és szabálytalan alvással, és az egészségtelen étrenddel.
“A rossz minőségű alvás befolyásolja az élelmiszerválasztásokat, az ilyen emberek egyszerűen magasabb szénhidráttartalmú vagy cukros ételekre vágynak” – állítja dr. Bermingham.
Felborítja a bélflóra egyensúlyát a rossz alvás és a rossz ételek
A nem megfelelő alvásritmusból is adódó helytelen táplálkozás negatívan hat a vastagbélben lévő probiotikus baktériumok mennyiségére és változatosságára. A kutatók azt találták, hogy a hat mikrobióta faj, amelyek nagyobb mennyiségben fordultak elő a szociális jetlag csoport tagjainak bélrendszerében, összefüggésben állnak az elhízással, valamint a gyulladás és a stroke kockázatának növekedésével. Ha tehát nem alszunk eleget és nagyjából azonos időben, ez kihat az étkezési szokásainkra, a nem megfelelő élelmiszerek fogyasztása pedig felborítja a bélflóra egyensúlyát. Utóbbi azt jelenti, hogy csökken a jótékony, probiotikus baktériumok mennyisége és ezzel egyidőben megnő a patogén, azaz káros mikroorganizmusok száma a vastagbélben. Ez pedig kihat az egészségi állapotunkra.
A rendszeresség a megoldás
Kétségtelen, hogy az alvás, az étrend és a bélbaktériumok közötti kapcsolat bonyolult, számos kérdés vár még válaszra a pontos hatásmechanizmust illetően. Addig is a kutatócsoport azt tanácsolja, hogy igyekezzünk megtalálni a rendszert alvási szokásainkban. Tehát, lehetőleg minden nap ugyanabban az órában feküdjünk le és ugyanakkor keljünk fel. Figyeljünk arra, hogy az alvásunk kiegyensúlyozott legyen, mert csak így tudjuk valóban kipihenni magunkat. Ennek érdekében ne együnk, illetve ne igyunk élénkítő vagy szénsavas italokat lefekvés előtt egy órával. Időben kapcsoljuk ki a kék fényt sugárzó elektromos eszközöket, a mobiltelefont, számítógépet és televíziót.
Alvási rutinunk egy viszonylag könnyen módosítható viselkedés, amelyet a legtöbben gond nélkül megtehetünk. Ha ez sikerül, kiegyensúlyozott marad a bélflóránk, amit testünk meg fog hálálni. Egyszerűen jobb lesz az egészségünk – olvasható a tanulmányban.
