Miért veszélyesek a hozzáadott cukrot tartalmazó italok a szívre és az érrendszerre?

Jó ideje ismert, hogy az egészség megőrzése szempontjából nem ajánlott a hozzáadott cukrot tartalmazó italok rendszeres fogyasztása, sokan azonban még ma is azt feltételezik, hogy csak az elhízás elkerülése végett – derül ki az American Heart Association folyóiratban megjelent friss tanulmányból.

A nemrégiben közzétett kutatás eredményei szerint, naponta 1 pohár (nagyjából 3-4 dl) 100 százalékos gyümölcslé fogyasztása nem befolyásolja a vér koleszterin- vagy triglicerid szintjét. Ezzel szemben már napi egyszeri, hasonló mennyiségű cukrozott ital fogyasztása a középkorú és idős felnőtteknél csökkentette a magas sűrűségű lipoprotein koleszterin, az ún. „jó” koleszterin szintjét és ezzel párhuzamosan növelte a triglicerid magasabb szintjét, amelyről viszont tudjuk, hogy növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

A hozzáadott cukrok legnagyobb forrása olyan italok, mint például a szénsavas üdítőital, a sportitalok vagy a gyümölcs ízesítésű italok. A kutatók feltételezték, hogy a diszlipidémia (zsíranyagcsere-zavar) lehet az egyik út, amelyen keresztül a hozzáadott cukrot tartalmazó italok növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. A kutatók becslése szerint az amerikai felnőttek mintegy 40-50 százalékát érinti a diszlipidémia, azaz a vér koleszterin és triglicerid szintjének egyensúly hiánya.

A hozzáadott cukrot tartalmazó italok triglicerid- és koleszterinszintek közötti kapcsolatának meghatározására a kutatók 5924 résztvevő orvosi adatait vizsgálták meg olyan betegek adatbázisában akiket a Framingham Heart Study Offspring adatai szerint átlagosan 12,5 évig követtek 1991 és 2014 között.

A vizsgálatban résztvevőket öt csoportba sorolták annak alapján, hogy milyen gyakran fogyasztották a különböző italokat, kezdve az alacsony fogyasztástól (kevesebb mint egy pohár havonta) a rendszeres fogyasztásig (több mint egy pohár naponta). A vizsgálat a fent említett 3-4 dl mennyiségű italokra vonatkozott és többek között figyelték a szódavíz, gyümölcs ízesítésű italok, sportitalok, édesített kávé, tea hatását, valamint az alacsony kalóriatartalmú édesített italokat és az olyan természetes, 100 százalékos gyümölcsleveket, mint a narancs-, grapefruit- vagy almalé.

A kutatók elemezték, hogy a különféle italfajták és fogyasztási szintek hogyan befolyásolták a koleszterin- és triglicerid szinteket körülbelül négy év alatt. Végül megállapították, hogy a cukorral édesített italok fogyasztása naponta több mint egy pohár mennyiségben átlagosan 53 százalékkal növelte meg a magas trigliceridek előfordulási gyakoriságát és 98 százalékban rosszabb arányt idézett elő az alacsony HDL-koleszterin, azaz a „jó” koleszterin esetében azokhoz viszonyítva akik kevesebb hozzáadott cukrot tartalmazó italt fogyasztottak.

Ezzel szemben az alacsony kalóriatartalmú édesített italok fogyasztása nem változtatta meg lényegesen a diszlipidémia kockázatát azoknál akik rendszeresen ittak ilyen italokat.

A 100 százalék gyümölcslé fogyasztása pedig egyáltalán nem volt összefüggésbe hozható a koleszterin káros változásaival vagy a diszlipidémiával, habár ennek újbóli bizonyításához, további kutatásokra van még szükség.