Mégsem (csak) a génekben rejlik a hosszú élet titka?

A tudomány jelenlegi állása szerint főként a genetikai hátterünk határozza meg, hogy mennyire egészségesen és milyen ütemben öregedünk. Csakhogy – ahogy azt az Oxfordi Egyetem és a Massachusetts General Hospital új vizsgálata is igazolja – ez a teória gyengébb lábakon áll, mint gondoltuk.

A szakemberek a UK Biobank adatbázisában tárolt, csaknem félmillió ember egészségügyi és genetikai adatait vették górcső alá, kutatásuk eredményeit pedig a Nature Medicine nevű tudományos folyóiratban publikálták – írja a Bloomberg. A konklúzió minden korábbi várakozást megcáfolt, hiszen a tudósok arra ébredtek rá, hogy a környezeti, illetve életmóddal összefüggő tényezők (az úgynevezett „expozíciók”) közel tízszer nagyobb hatással vannak a korai halálozásra, mint a genetikai faktorok.

Mindez már csak azért is lényeges, mert a demográfiai változások (gondoljunk csak az elöregedő társadalmakra) és az emelkedő egészségügyi költségek súlyos terhet rónak a kormányzatokra, valamint az ellátórendszerekre is.

A szakemberek olyan tényezőket hoztak összefüggésbe az élettartam meghosszabbításával, mint a (minél magasabb) iskolai végzettség, a rendszeres sport vagy a háztartás jövedelme. Austin Argentieri, Massachusetts General Hospital munkatársa elmondta: még őket is meglepte, hogy a környezeti és életmódbéli faktorok milyen felmérhetetlen hatással lehetnek az emberi egészségre.

A tudósok arra is rávilágítottak, hogy a felnőttkori öregedés sejtszintű folyamatai olykor bizonyos gyermekkori tényezőkre is visszavezethetők. Ha az édesanya rendszeresen dohányzott gyermeke születésének időszakában, vagy ha az egyén 10 esztendős korában túlsúllyal küzdött, az bizony befolyásolhatja a felnőttkori egészségi állapotot is. Megfigyelték továbbá, hogy az átlagnál alacsonyabb testmagasság tíz éves korban kisebb halálozási kockázattal jár együtt.

„Nem sínylődünk a génjeink fogságában. Ha tudjuk, hogy életmódunk és születésünk helye meghatározza a jó öregedés – vagy a korai halál – esélyeit, akkor miért ennyire lassú a politikai cselekvés?” – kommentálta a tanulmányt Aimee Aubeeluck, a Surrey Egyetem egészségpszichológia professzora.

Olvass tovább: 7 masszív érv, hogy többet mozogj és jobban élj