Hús nélkül élni? Vegetáriánus táplálkozási irányzatok - Pro és Kontra

A vegetáriánus táplálkozás világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvend és egyre több követője akad, elsősorban az egészségmegőrzésre való törekvés és a civilizációs betegségek megelőzése miatt, de egyre jelentősebb szerepet játszanak környezetvédelmi és a fenntarthatóság mellett szóló érvek is.

A vegetáriánus étrend alapvetően gyümölcsökre, zöldségekre, gabonákra és olajos magvakra épül, melyek irányzattól függően tojással és/vagy tejjel, tejtermékekkel, akár hal és/vagy szárnyas hús fogyasztásával egészülhetnek ki. Mint minden étrendnél, itt is nagyon fontos, hogy az étrend kiegyensúlyozott és változatos legyen, hiszen ha megfelelő mennyiségű energiát és tápanyagot biztosítunk szervezetünk számára, akkor a hiányállapotok és az abból adódó betegségek is megelőzhetőek.

Nézzük a vegetáriánus táplálkozási irányzat egyes alcsoportjait:

• a vegán irányzatot követők: kizárólag növényi eredetű ételeket fogyasztanak. Az étrend gyümölcsökből, zöldségekből, hüvelyesekből, gabonafélékből, magvakból és diófélékből áll, így a méz sem szerepel étrendjükben.
• a lakto-vegetáriánusok: a fent említett vegán étrendet tejjel és tejtermékekkel egészítik ki
• az ovo-lakto-vegetáriánusok: nem csak tejet és tejtermékeket, hanem tojást is fogyasztanak
• a szemi vegetáriánusok vagy flexitáriánusok: a legmegengedőbb irányzat, követői halféléket, szárnyast, tojást és tejterméket is fogyasztanak, a vörös húsokat (sertés, marha, vad) azonban mellőzik. Vannak olyanok, akik csak halhúst fogyasztanak, szárnyast nem, ebből adódik az ún. peszketáriánus elnevezés.

A vegetáriánus étrend előnyei

A vegetáriánus étrend követői között jellemzően kisebb a túlsúlyosak és elhízottak aránya, mivel a túlnyomóan növényi eredetű táplálékot fogyasztók napi energia bevitele nem haladja meg a szükségleti értéket. Jóval több teljes értékű gabonát, friss zöldséget és gyümölcsöt, ebből adódóan pedig több élelmi rostot fogyasztanak, mely kedvező hatást gyakorol az emésztésre és a vércukorszintre egyaránt. Kutatások eredményei bizonyítják, hogy bizonyos betegségek a kiegyensúlyozott, megfelelő energiát és tápanyagot tartalmazó vegetáriánus étrendet követők körében ritkábban fordulnak elő. Ide tartoznak a szív és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és egyes daganatos betegségek is. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a vegetáriánus étrendet követők egészségtudatosabb életmódjukból és életszemléletükből adódóan általában mellőzik a dohányzást és az alkoholfogyasztást, rendszeresebben végeznek testmozgást, illetve sok esetben lelki egészségük megóvására is nagyobb hangsúlyt fektetnek.

A vegetáriánus étrend leggyakoribb buktatói

• Túlzott mennyiségű finomított szénhidrátbevitel (kenyerek, péksütemények, kekszek, müzlik, tészták, lekvárok, szörpök stb.) és ebből adódó vércukor ingadozás Túlzott gyümölcsfogyasztás és ebből adódóan túl magas fruktóz bevitel (hozzájárul a zsírmáj kialakulásához), ezzel szemben kevés napi zöldségfogyasztás. A javasolt arány: 2/3 rész zöldség és 1/3 rész gyümölcs
• Elégtelen mennyiségű fehérjebevitel – nincsenek kiaknázva a növényi fehérjeforrások – ugyanakkor kompenzálásképpen túlzott mennyiségű a zsírbevitel
• Túl sok (ultra)feldolgozott élelmiszer (kényelmi termékek), melyek tartósítószereket és mesterséges adalékanyagokat is jelentős mennyiségben tartalmaznak
• Elégtelen vitamin és ásványi anyagbevitel, valamint az étrend-kiegészítők nem megfelelő, nem tudatos használata

Amit fontos megjegyezni

A vegetáriánus étrendet követőknek is érdemes szem előtt tartaniuk, hogy étrendjük tápanyagdús legyen, illetve alapvetően a friss, szezonális alapanyagokra épüljön és kerüljék a feldolgozott élelmiszereket pl.: félkész-, kész, kényelmi termékek. Napjainkban nagy segítséget jelenthetnek azok a funkcionális termékek, melyek az állati eredetű élelmiszerek helyettesítésére irányulnak, hiszen ezek hozzájárulhatnak a kulcsfontosságú tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok (pl.: fehérje, omega-3 zsírsavak, vas, cink, B12, D-vitamin, kalcium, szelén, jód stb.) beviteléhez, valamint az étrend változatosabbá tételéhez egyaránt. Bizonyos esetekben – legyen szó pl.: fokozott fizikai aktivitásról (sportolók), krónikus betegségről, várandósságról, csecsemő és gyermekkorról – a dúsított élelmiszerek, valamint étrend-kiegészítők használata is felmerül és hasznos lehet. Amennyiben váltani szeretnénk, mindenképpen érdemes dietetikus szakemberhez fordulni, aki segíteni tud az igényeinknek megfelelő, személyre szabott étrend összeállításában.