Fejlődés, de milyen áron – Valóban padlón az Y generáció egészsége?

Akár az orvostudomány, akár a technológia mai állását nézzük, az emberiség még sosem élt ilyen biztonságban és kényelemben – legalábbis a fejlett része –, mint ma. Ugyan vannak járványok és háborúk, de ezek meg sem közelítik az elmúlt évszázadok volumenét; az élet kiszámítható és tervezhető lett – elvileg. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a technológia, ami sosem tapasztalt fejlődést tett lehetővé az emberiség számára, más területeken kifejezetten károsnak mutatkozik, és úgy tűnik, az Y lesz az első generáció, amely megfizeti ennek árát, az egészségével.

A millennial, vagyis más néven Y generáció, amely az 1980 és 1994 között (bár nincs ilyen éles határvonal a generációk között) születetteket takarja. Ők határozzák meg – még – a munkaerőpiac és az üzleti élet legújabb trendjeit és ők alakítják ezzel a jövőt. Nem véletlenül születik rengeteg írás arról, hogy milyenek is a millennial fiatalok, mit is akarnak ők, hogyan gondolkoznak, hogyan tervezik a jövőjüket, hogyan választanak munkát, partnert vagy éppen háziállatot. Szinte minden aspektusból vizsgálták már őket, ám egy, a legfontosabb eddig valahogy figyelmen kívül maradt: milyen a generáció tagjainak egészségi állapota. Nos, egy friss felmérés nem jósol rózsás időskort a most 20-30-as éveiben járóknak.

Gyakran mondják, hogy lusták a mai fiatalok, akik nem akarnak dolgozni, csak élvezni az életet, pedig kevés motiváltabb és tettvágytól égőbb nemzedék volt eddig a világtörténelemben, ami nem elhanyagolható részben a szülők által elindított önbizalom dömpingnek, majd a közösségi médiában hatványozódott motivációs idézeteknek köszönhető. Az Y generáció tagjai mégis sokkal hátrányosabb helyzetből indulnak, mint elődeik, és a Health Foundation által végzett kutatás szerint ők lehetnek az első nemzedék, amelynek egészségi állapota középkorúként rosszabb lesz, mint a szüleiké. Ennek okait főként abban látják, hogy a leszármazottak a történelemben első alkalommal kevesebb pénzt keresnek, mint szüleik ugyanennyi idősen, ráadásul a legtöbben tetemes tartozásokkal vágnak bele a nagybetűs életbe, és a szülőkkel ellentétben biztos otthonnal sem rendelkeznek. A lehetőségek száma végtelen, bárkiből lehet bármi, amiről csak álmodik – legalábbis az Instagram bölcsességek szintjén –, ugyanakkor a választással járó nyomás, a munkanélküliség, a munkahelyi bizonytalanság, az élet-munka egyensúlyának felborulása, az állandó stressz mind olyan tényezők, amelyek növelik a későbbi betegségek, például a rák, diabétesz és különböző szívbetegségek kialakulásának kockázatát. „A fiatalok ma gyökeresen eltérő nyomással kell, hogy megbirkózzanak, mint a korábbi generációk” – mondta Jo Bibby, a Health Foundation stratégiai igazgatója.

Azonban nemcsak az e-mailek és határidők üldözik az Y-okat. Az egyik legnagyobb fenyegetés a mentális állapotukra a közösségi média. A krónikus magányosságot megélő fiataloknál a Kings College London idén végzett kutatása szerint kétszer nagyobb valamilyen mentális betegség, mint a depresszió vagy szorongás kialakulásának kockázata, mint azoknál, akiknek erős kapcsolataik vannak. A brit Nemzeti Statisztikai Iroda szerint pedig a millennial csoport tagjai sokkal nagyobb valószínűséggel tapasztalják meg a krónikus magányt, mint bármely más generáció. Ezek a problémák később szintén szervi elégtelenségekhez és súlyos egészségkárosodáshoz vezethetnek. Bibby szavaival összefoglalva, „a bizonytalanság és instabilitás, amivel sok fiatal küzd” nagyban károsíthatja a fiatalok egészségét.

Ez is érdekelhet: Bécs a világ legélhetőbb nagyvárosa