Csak idő kérdése, mikor csap le hazánkra egy új világjárvány

Dr. Haris Hajrulahovic, a WHO Magyarországi Irodájának vezetője nemrég úgy nyilatkozott, akármikor felütheti a fejét egy újabb világjárvány, s csupán az a kérdés, hogy hazánk képes-e időben felkészülni egy ilyen súlyú fenyegetésre.

Hajrulahovic a minap a Pénzcentrumnak adott terjedelmes interjút, melyben rámutatott: a különböző fertőző betegségek terjedési sebességét a fokozódó globalizáció mellett a klímaváltozás áldatlan következményei is felgyorsíthatják. A szakértő hangsúlyozta: a koronavírushoz hasonló – vagy még annál is drasztikusabb – járványok nem ismernek térbeli korlátokat, könnyűszerrel túlterjedhetnek az egyes országhatárokon, és az újabbnál újabb kórokozók – legyenek azok vírusok, antibiotikum-rezisztens baktériumok vagy állatról emberre terjedő fertőző betegségek – hatalmas közegészségügyi fenyegetést jelenthetnek.

Hajrulahovic arra is kitért, hogy a nemzetközi együttműködésre épülő járványügyi megfigyelés és az adatmegosztás kulcsfontosságú lehet a megelőzésben.

A szakértő a követendő példák sorában említette a pécsi Virológiai Nemzeti Laboratóriumot, ahol 2025-ben első ízben rendezték meg a Nemzetközi Biobiztonsági Konferenciát, mely új hasznos szakmai fórumként segítheti a jövőbeli járványügyi fenyegetésekre való felkészülést.

Hazánk nemzetközi egészségügyi szabályzatra vonatkozó éves jelentése szerint az ország időben és hatékonyan képes reagálni a legkülönbözőbb egészségügyi vészhelyzetekre, ideértve egy újabb, a 2020-ashoz hasonló méretű pandémiát is. Ugyanakkor rendkívül fontos, hogy a szakemberek minden felkészülési fázisba beépítsék a koronavírus-járvány tanulságait. Egy, a The Lancelot folyóiratban publikált kutatásból kitűnik, hogy „a magyarországi új koronavírus oltási program mintegy 36 ezer életet mentett meg, így ez is rávilágít arra, milyen kritikus jelentőségű a gyors, összehangolt és hatékony közegészségügyi reagálás.”

Az európai egészségügyi miniszterek tavaly ősszel fogadták el a WHO új Preparedness 2.0 stratégiáját, mely nagyszabású regionális cselekvési tervként segíti az egészségbiztonság fenntartását a régióban. A stratégiába számos gyakorlati eszköz is benne foglaltatik (például: nemzeti egészségbiztosítási tervek kidolgozására vonatkozó iránymutatások, szimulációs gyakorlatok, illetve vészhelyzeti kórházi modellek).

Hajrulahovic úgy véli, az egészségtudatosság növelésének egyik leghatékonyabb módszere az egészségműveltség fejlesztése.

Példaként említette, hogy a túlzott alkoholfogyasztás legalább hét különböző rákos megbetegedést eredményezhet, ezért a szakemberek szorgalmazzák „az erőteljesebb figyelmeztető címkézést annak érdekében, hogy ezek a kockázatok egyértelműen észlelhetők legyenek a fogyasztók számára.”

A WHO Magyarországi Irodájának vezetője azt mondja, üdvös változást hozhat, ha az egészségnevelés minden iskolai szinten az oktatás szerves részévé válik, és a digitális egészségügyi műveltség is kellően magas szintre emelkedik. Hajrulahovic szerint érdemes volna több pénzt, időt és energiát fektetni a tudományos alapú egészségügyi információkat terjesztő online felületek és alkalmazások fejlesztésébe.

A klímaváltozás önmagában is egészségügyi vészhelyzet.

Különös aggodalomra ad okot, hogy a WHO európai régiója a világ leggyorsabb ütemben melegedő területe. Az elmúlt fél évszázad során az éghajlati tényezőkkel összefüggő katasztrófák ötször gyakoribbá váltak, a klímaváltozás ráadásul megágyazhat a fertőző kórok terjedésének, súlyosbíthatja a légszennyezést, de még a víz- és élelmiszerbiztonságot is veszélyeztetheti. Komplex közegészségügyi fenyegetéssel állunk tehát szemben, melynek következményei főként a gyermekeket, az időseket és a hátrányos helyzetűeket érinthetik – magyarázta Haris Hajrulahovic.