Azonosították a depresszió 6 alaptípusát

Kovács Patrik Kovács Patrik | 2024.06.23 | Egészség | Olvasási idő: 4 perc
Azonosították a depresszió 6 alaptípusát

A depresszióban szenvedő betegeknek a tengerentúlon sokszor éveket kell várniuk arra, hogy megkezdhessék a célzott gyógyszeres kezelést. A mostoha helyzetet most egy tudományos projekt igyekszik orvosolni.

A depresszió nemcsak azért veszedelmes betegség, mert az egyén teljes életére (privát szférájára, társas kapcsolataira, munkavégzésére) kihat, hanem azért is, mert a pácienseknek sokszor éveket kell várniuk arra, hogy megkezdhessék a célzott gyógyszeres kezelést. Ezen az elkeserítő helyzeten igyekszik változtatni egy új tudományos kutatás, mely azonosította a depresszió hat különböző alaptípusát – írja a CNN. A klasszifikáció ebben az esetben azért fontos, mert segítségével a jövőben pontosabban meghatározható lesz, hogy a depresszió miként gyakorol hatást egy-egy páciens agyműködésére – és ha ez a láncszem megvan, akkor könnyebbé válhat a a személyre szabott gyógyszeres terápia összeállítása is. Egyelőre még nagyon messze vagyunk attól, hogy mindez a gyakorlatban is megvalósuljon, de a Nature Medicine nevű folyóiratban publikált tanulmány szerzői már megtették az első lépést.

A szakértők a depresszió hét altípusát (biotípusát) azonosították a legkorszerűbb képalkotó eljárások és egyéb technikai eszközök segítségével.

„Jelenleg nem állnak rendelkezésünkre olyan tesztek, melyek segítenének pontosan meghatározni, hogy az egyes betegek milyen típusú depresszióban szenvednek, vagy – ami különösen fontos – hogyan is néz ki a számukra legmegfelelőbb terápia” – ecsetelte Dr. Leanne Williams, a tanulmány szerzője, a kaliforniai Stanford University School of Medicine pszichiátria professzora, majd így folytatta: „A jelenlegi helyzetben csak a betegek szubjektív megfigyeléseire, illetve a szakorvosok és a terapeuták saját vizsgálataira, diagnózisára támaszkodhatunk.”

Világszerte nagyjából 280 millió ember szenved depresszióban, de ennél is szomorúbb, hogy 30-40 százalékuk semmiféle pozitív hatást nem érzékel, miután kipróbálja az első helyesnek ítélt gyógymódot. Rengeteg pácienst érint a terápiarezisztens depresszió jelensége is: ez akkor fordul elő, ha a beteg két antidepresszánst megfelelő időtartamban és dózisban kapott, de ezt követően állapota nem mutat megfelelő javulást.

Williams hangsúlyozta: tanulmányukat elsősorban az motiválta, hogy forradalmasítsák a depresszió terápiájának protokollját, s az egyes betegek gyorsabban, könnyebben rálelhessenek a legjobb gyógymódra. A tudósok vizsgálatuk során 801, korábban depresszióval diagnosztizált felnőtt alany, továbbá 137 egészséges kontrollcsoport-résztvevő adatait használták fel. Funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat (MRI) segítségével mérték az alanyok agyi aktivitását nyugalmi helyzetben, különös figyelmet fordítva azon agyi területekre, melyek kulcsszerepet játszanak a depresszió kialakulásában. A résztvevőknek emellett olyan teszteket is meg kellett oldaniuk, melyek révén a kutatók monitorozni tudták a kognitív és emocionális funkcióikat. Sőt, a szakemberek egy harmadik típusú kísérletet is kipróbáltak: véletlenszerűen kiválasztottak 250 tesztalanyt, akik viselkedésterápiában és gyógyszeres kezelésben részesültek (ez utóbbi három közismert antidepresszánst – venlafaxin, eszcitalopram, szertralin – foglalt magába).

A szakértők hat különböző biotípust detektáltak, melyeket igencsak különböző karakterisztikákkal láttak el. Az egyik típust a hiperaktivitással kapcsolták össze, egy másikat az agyi konnektivitással, egy harmadikat pedig a magas érzelmi reaktivitással hoztak összefüggésbe, és így tovább.

Az eredmények kétségkívül imponálóak, ám e tudományos projekt még csak a legelső a depresszió reformját célzó tudományos törekvések sorában. Dr. Jonathan Alpert, a New York-i Montefiore Medical Center munkatársa „kifinomultnak és alaposnak” nevezte a vizsgálatot, ugyanakkor annak korlátaira is rávilágított, hangsúlyozva például, hogy a résztvevők köre túlságosan szűk. A szakemberekre tehát még számos – nagyobb mintán végzett – elemzés vár, ha tényleg kézzelfogható eredményeket akarnak elérni ezen a területen. Az első reménysugár azonban már felragyogott.

Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj elsőként az újdonságokról!