A dohányzás az egyik legkomolyabb konfliktusforrás az irodában

Noha a tolerancia, az elfogadás és a sokszínűség fontos hívószavai a modern, 21. századi munkahelyeknek, vannak olyan ártalmas szokások, melyeket egyetlen alkalmazott sem köteles elviselni. Ezek egyike a dohányzás, mely bonyolult és nehezen feloldható konfliktusokat szülhet az irodában.

Évtizedekkel ezelőtt még egyetlen dolgozó sem kapta fel a fejét, ha a kollégája a munkanap kellős közepén fogta magát, és kisétált egy három-négy perces cigiszünetre. Csakhogy ma már egyre több közegészségügyi kampány hívja fel a figyelmet a dohányzás árnyoldalaira, növelve ezáltal a káros szenvedélyekkel kapcsolatos társadalmi tudatosságot, és valamelyest mérsékelve annak kockázatát, hogy a munkahelyi cigarettázás afféle „dolgozói belháborúhoz” vezessen egy-egy irodán belül.

Ahogy a Portfolio.hu cikke is hangsúlyozza, mára drámaian átalakultak a dohányzással kapcsolatos munkahelyi irányelvek. Megsokasodtak azok a cégek, melyek előírják dolgozóik számára a száz százalékig füstmentes környezetet.

A dohányzó és a nemdohányzó alkalmazottak közötti konfliktusok azonban a mai napig nem jutottak nyugvópontjukra. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a nemdohányzók gyakran panaszkodnak a passzív dohányzás jelensége miatt, ami komoly egészségügyi veszélyeket rejt magában. Népszerű érv a cigarettával élő alkalmazottakkal szemben, hogy viselkedésükkel csorbítják a nemdohányzók kiegyensúlyozott, biztonságos és egészséges munkafeltételekhez való jogát.

A dohányzásellenesek szemében az is szálka lehet, hogy egyes kollégáik rövidebb-hosszabb cigarettaszüneteket iktatnak be, ekként kielégítve nikotinéhségüket. Ez a termelékenység és a munkaterhek vonatkozásában is egyenlőtlen helyzetet szülhet, mi több, a nemdohányzók motivációja is csökkenhet, ha úgy látják, hogy dohányzó kollégáik sajátos privilégiumokkal rendelkeznek, s kisebb energiaráfordítással végzik a munkájukat.

A két munkavállalói csoport közötti feszültség emellett a munkahelyi harmóniát is szétzilálhatja, ronthatja a munkamorált, az együttműködési hajlandóságot, és csökkentheti a lojalitás szintjét.

Az egyes cégek ma már komoly jogi következményekkel is számolhatnak, ha nem biztosítják minden alkalmazottjuk számára a biztonságos, nyugodt és egészséges munkakörnyezetet. Sőt, a dohányzással összefüggő egészségügyi problémák a biztosítási költségeket is megemelhetik, és a táppénzen töltött napok száma szintúgy növekedhet.

A dohányzás miatti munkahelyi feszültségek enyhítése nehéz és komplex feladat: az átlátható szabályozás, a világos irányelvek bevezetése hozhatja el a tartós megoldást. Ha a vállalatok minden munkavállalónak azonos időtartamú szünetet biztosítanak, akkor kevesebb az esélye, hogy bárkiben is felmerüljön az igazságtalanság érzése. A kijelölt dohányzóhelyeknek minden esetben jól kell szellőzniük, és célszerű azokat a közös helyiségektől távol elhelyezni. Örvendetes, ha a munkáltatók maguk is támogatják a dohányzásról való leszokást célzó programokat és edukációs kampányokat, hiszen ezáltal ösztönzőket biztosítanak a káros szenvedélyektől mentes életre vágyó alkalmazottaik számára, közvetve hozzájárulva az egészségesebb, nyugodtabb munkakörnyezethez. Célravezető lehet az is, ha a munkáltatók mediátorokra, coach-okra bízzák a dohányzó és a nemdohányzó munkavállalók közötti konfliktusok elrendezését.

Összességében azonban elmondható, hogy a rendszeres ellenőrzésekre, finomításokra, sőt szankciókra mindaddig szükség van, amíg az adott szervezeten belül ki nem alakul, meg nem szilárdul a fejlett, 21. századi dohányzási kultúra.

A vállalatoknak emellett érdemes folyamatosan értékelniük, s szükség esetén felülírniuk, módosítaniuk saját dohányzási politikájukat, következetesen igazodva a munkáltatói visszajelzésekhez és a jogi környezet esetleges változásaihoz. Szintúgy előnyös volna, ha más területekhez hasonlóan a dohányzás terén is anonim visszajelzési rendszereket alakítanának ki, megteremtve a dolgozók számára a szabad véleménynyilvánítás széleskörű lehetőségét.

Az elmúlt évek során számos ország indított átfogó és sikeres közegészségügyi kampányt a dohányzás visszaszorítása céljából. E programok rendszerint magukban foglalják a tanácsadást, az online vagy telefonos támogatást, sőt esetenként a személyre szabott leszokási tervet is.

A probléma itthon is kiemelt jelentőségűnek tekinthető: Magyarországon napjainkban is magas a dohányosok száma, sőt egy időben hazánk vezette a tüdőrák okozta nemzetközi halálozási statisztikákat is.