Ezért fontos, hogy időben elkezdd megalapozni gyermeked kulturális tőkéjét

Az apaság első szakaszaiban a várandósság alatt és a csecsemőkor idején a babusgatáson, fürdetésen, altatáson, pelenkacserén kívül kevés más közös program létezik a gyerek és az édesapa között. Természetesen ezt az időszakot is mindenki imádja, hiszen megismételhetetlen és fantasztikus.

A legtöbb apuka viszont akkor kap igazán erőre, amikor eljön a közös programozás, interaktív játszás ideje a gyerekekkel. Ez az időszak azonban nemcsak az önfeledt játékról szól, hanem a kulturális tőke megalapozásáról is.

A kulturális tőke fogalmát Pierre Bourdieu fogalmazta meg 1967-ben

Röviden összefoglalva, a francia szociológus három féle tőkéről beszél – gazdasági, kulturális és társadalmi tőkéről -, amelyek szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Míg a gazdasági tőke pénzzé alakítható, addig a társadalmi és kulturális tőke gazdasági tőkévé.

Miért is fontos ez a mi, szülői szemszögünkből?

A kulturális tőke további három részre osztható, azaz megjelenhet tárgyiasult formában, mint például könyvek, festmények, megjelenhet inkorporált formában vagy a legismertebb intézményi módon egy iskolai bizonyítvány formájában, ami valamilyen végzettségre utal.

Az elmélet szerint a kulturális tőke alapozza meg azokat a kulturális alapelveket, amelyek kifejezik, hogy az adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak és fontosnak, elsősorban a szülői minták és szokások alapján, a szocializáció alatt alakul ki. Természetesen minden családban más és más az értékrendszer, ami aztán később meghatározza a gyerekek iskolához, illetve kultúrához kapcsolódó viszonyát. A kulturális tőke mennyisége és minősége természetesen a szülők társadalmi státuszától is függ, ugyanakkor ez senki számára nem jelenthet akadályt, hiszen a lehetőségek az esti mesétől kezdve a bábszínházon át mindenki számára nyitottak.

A kutatás rávilágít arra, hogy milyen fontos szerepük van a szülőknek, jelen esetünkben az apáknak a gyermek kultúrájának kialakulásában, nevelgetésében. Ám nem csak ezért nagyon fontos például idejében elkezdeni édesapaként az esti mese olvasást, hanem azért is, mert azoknál az apukáknál, akik minden este olvasnak gyermekeiknek, sokkal nagyobb lelki kötődés alakul ki szülő és gyermek között. Ráadásul még a stresszt is csökkenti egy fárasztó nap után.

Fontos, hogy figyelj a megfelelő könyvek kiválasztására, ami mind korban, mind pedig színvonalban és illusztrációk tekintetében is építi a gyermek képzelőerejét, szókincsét és a belső képének kialakítását is segíti. Ennek a közös rutinnak köszönhetően sokkal nagyobb eséllyel válik gyermeked rendszeres olvasóvá felnőtt korban is. Így hát leszögezhetjük a minden napos meseolvasás az egyik legfontosabb eszköz a kultúra építésére.

Mivel adhat többet egy bábszínházi, színházi előadás?

A rendszeres meseolvasás után jöhetnek a közös kulturális események, mint például a bábszínház, ami a színház előszobája. Szuper közös program lehet, akár az egész család számára is. Persze a mai rohanó világban egyszerűbb keresni egy filmet a Netflixen vagy gyorsan átfutva a moziműsort beülni valami újabb bugyuta animációs mesére. Nyugi, nálunk is előfordulnak ezek alkalmanként, de igyekszünk, hogy egyre inkább növeljük a színvonalasabb filmek vagy inkább a színházi előadások mértékét.

A színház világa varázslatos, magával ragadó közösségi élmény. Már maguk az épületek is szuper témát adhatnak egy kis beszélgetésre a gyerekekkel. Ezen kívül addig, míg a TV-t egy gombnyomással kikapcsolhatod, a színházban „együtt él” a néző a darabbal, közös levegőt szív a színészekkel, folyamatosan változó hanghatások és fények, akár élő zenekari játék az, ami fenntartja a folyamatos érdeklődést. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a legutóbbi bábszínházas látogatásunkkor a gyerekek hatalmas hévvel és interaktivitással, kiabálással próbálták a főhőst megmenteni a gonosz ármányaitól. Együtt éltek a történettel, sőt a részeseivé is váltak.

No meg persze számtalan pozitív hatást gyakorol a családra is, akik együtt mennek el, így az itt szerzett élményeket is közösen dolgozzák fel, ami rengeteg plusz lehetőséget ad a szülő és gyermek közötti kommunikációra. Az élmények közös feldolgozása megtanítja a gyermeket a véleménynyilvánítás kifejezésére, esetleges viták megoldására, így rájöhet arra, hogy ugyanazt az előadást hány féle nézőpontból lehet látni, megközelíteni, így egyre jobban tudják majd kifejezni nemcsak a szerzett élményeket és tapasztalatokat, de önmagukat is.

A kulturális programok által fejlődik a szókincs, javul a hallott szöveg utáni értés, erősödik a koncentrációs készség, a testbeszéd elsajátításáról, illetve önmaguk megismeréséről már nem is beszélve.

A lehetőségek tárháza szinte végtelen, a tárlatoktól, a múzeumlátogatásokon át a tájházakig vagy a szimfonikus koncertekig bármi szóba jöhet, amivel tágíthatod és emelheted a megszerzett tudást.

Amikor pedig legközelebb programot szervezel, könyvet vagy csak egy rajzfilmet választasz a gyerekeknek, mindig gondolj arra, hogy milyen fontos szereped van abban édesapaként, hogy milyen szeletet mutatsz meg gyermekednek a világból, a kultúra szerteágazó és igen színes világából. Legyél tudatos, ha kell tanuljatok közösen, hiszen új dolgokkal megismerkedni sosem késő!