5 mérgező mondat, ami sosem hagyhatja el egy apa száját

apaság - gyereknevelés - online férfimagazin

Mindennapos tapasztalat: ha a gyermek rossz fát tesz a tűzre, az apa gyakran indulatos mondatokra ragadtatja magát. Érdemes kétszer is végiggondolnod viszont, hogyan is reagálsz saját gyermeked csínytevéseire: ha nem válogatod meg gondosan a szavaidat, maradandó lelki sérülést is okozhatsz neki.

Dr. Tovah Klein pszichológus azt mondja, minden olyan kifejezés, melynek hallatán mély szégyenérzet ébred a gyermekben a nem megfelelőnek ítélt magatartása miatt, beláthatatlan hatással lehet az önértékelésére. “A szégyen mérgező lehet egy gyermek számára, és a kínzó – nem vagyok elég jó – érzést még sokáig magával cipelheti.”

A CNBC cikke hangsúlyozza: amikor a szülők – vagyis azok az emberek, akiknek a véleménye a leginkább számít – megszégyenítik gyermeküket, akkor annak magabiztosságát és motivációját is rombolják.

Ebből egyenesen következik, hogy édesapaként neked is következetesen tartózkodnod kell bizonyos kifejezések, szókapcsolatok, illetőleg mondatok használatától, melyek egy-egy konfliktusos szituációban könnyen kicsúszhatnak a szádon, de öntudatlanul is súlyos lelki sebeket okozhatsz velük. Tovah Klein szerint a problematikus mondatok a következők:

  • “Szóval már megint rossz voltál… Mindig rossz vagy!”
  • “Miért leszel mindig ideges, ha ilyesmi történik?”
  • “Muszáj volt már megint rosszalkodnod?”
  • “Nevetségesen viselkedsz!”
  • “Túlreagálod a dolgot!”

Ha ilyen és ehhez hasonló megállapításokat teszel a gyermeked magatartásával, habitusával, érzelmi állapotával kapcsolatban, akkor elülteted lelkében a bűntudat csíráját. Előbb-utóbb arra fog gyanakodni, hogy valami alapvető baj van vele, ami pedig az egészséges énkép és önbizalom megingását eredményezheti.

Klein azt tanácsolja, egyet mindig lépj hátra, mielőtt egyáltalán megszólalnál egy krízishelyzetben. Tedd fel magadnak a költői kérdést: “Mi történik velem, most tényleg az idegeimre megy a saját gyerekem? Valóban akkora csalódást okozott nekem?” A legbölcsebb megoldás, ha nem parázs indulatoktól fűtve támadod le a kicsit, hanem higgadtan, megfontoltan kommunikálsz vele, és a korholó, figyelmeztető szavakba némi empátiát is csempészel. Például:

  • “Tudom, hogy nincs most ehhez kedved. Megértem. De mégis mennünk kell.”
  • “Ha úgy érzed, nehezen birkózol meg vele, segítek.”
  • “Bárcsak megtehetnénk!”
  • “Szeretnél kimenni játszani? Értem, hidd el. De sajnos most nem lehetséges.”

Ha nyugtázod gyermeked aktuális csalódottságát, rossz közérzetét, és ennek hangot is adsz, azzal egyúttal őt is megnyugtatod, hiszen sugallni fogod számára, hogy ezek az érzések egyáltalán nem “abnormálisak”. Klein szerint olykor az is célravezető lehet, ha késlelteted a reakciódat: kivársz, míg a gyermek felhagy a kifogásolt magatartással. Ha pedig mégis elveszítetted a fejed, és a pillanat hevében olyasmit mondtál, amit aztán megbántál, mindenképpen szánj időt arra, hogy bocsánatot kérj.

Hirdetés

Hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj elsőként az újdonságokról!