Van olyan zene, ami növeli a produktivitást? A tudomány válaszol!

Egy koncerten a zene teljesen a középpontba kerül, de csak egy rövid időre. A legtöbb esetben a zene inkább a háttérben szól, kikapcsol vagy éppen feldobja a napunkat, miközben dolgozunk. De vajon van-e olyan zenei stílus, amely kifejezetten javítja a produktivitást? Egy nemrégiben publikált tanulmány azt vizsgálta, hogy milyen kapcsolat van a hallgatott zene ritmusa és a feladatok elvégzésére gyakorolt hatékonyság között.

A legtöbben nem tudatosan választják meg, milyen zenét hallgatnak munka közben. A döntést befolyásolhatja az aktuális hangulat, egy friss albumkritika, vagy akár a Spotify algoritmusa is. Azonban egy új tanulmány szerint érdemes figyelembe venni két fontos tényezőt: a zene kiszámíthatóságát és az újdonság erejét.

„A zene nagyon érzelmes közeg. Nemcsak azt tudja befolyásolni, hogyan érzed magad adott pillanatban, hanem azt is, milyen emlékeket idézel fel, és hogyan érzékeled azokat”

– mondja Yiren Ren, a Georgia Tech Pszichológia Tanszékének hatodéves PhD hallgatója. Ren, aki zeneszerző és tudós is egyben, már régóta foglalkozik azzal, hogyan hat a zene az agyunkra. Nemrégiben Thackery Brown, a Georgia Tech kognitív idegtudósa, és a MAP (Memory, Affect, and Planning) Laboratórium vezetője közreműködésével tanulmányokat végzett, amelyekben azt vizsgálták, hogyan befolyásolja a zene az új információk feldolgozását és megjegyzését.

A kísérlet résztvevőinek absztrakt alakzatok sorozatát kellett megtanulniuk, miközben különböző típusú zenéket hallgattak. Az eredmények azt mutatták, hogy az ismerős, kiszámítható zene javította a résztvevők képességét az alakzatok sorrendjének megjegyzésében, míg az atonális zene akadályozta őket.

Ha a zene kiszámíthatósága javítja a kognitív képességet és a feladatvégzést, nem meglepő, ha sokan az ismerős kedvenceikhez nyúlnak munka közben. Azonban van valami haszna annak is, ha új albumokat hallgatunk.

Míg a kiszámítható zene nagyobb kognitív tisztaságot eredményez, az új zene viszont, mivel tartalmaz váratlan elemeket, segíthet hosszabb ideig koncentrálni egy feladatra, mivel kizökkentheti a hallgatót a megszokásból. Ez volt az egyik hatás, amelyet néhány résztvevőnél megfigyeltek.

Ez a mellékhatás késztette Rent arra, hogy újragondolja jazz iránti rajongását. Kínában nőtt fel, és csak az Egyesült Államokba költözve ismerte meg a jazz eklektikus ritmusait, amelyek azóta is állandó elemei a munka közbeni zenelejátszási listájának. Most már érti, miért.

„Amikor felfedeztem a jazz szintaxisát, az egy új világ volt számomra, és azóta sem tudom előre megjósolni” – mondja. „Minden alkalommal új meglepetést ad, és szerintem ez a fajta meglepetés éppen annyi bizonytalanságot ad hozzá, hogy jókedvet, figyelmet és koncentrációt biztosítson a feladatra.”

Azonban ha mindig ugyanazt a zenét hallgatjuk, elvész az újdonság ereje. Ráadásul ugyanaz a zene nem mindig működik jól minden feladatnál. Ren néhány ajánlást is megosztott, amelyeket saját tanulmányai és tapasztalatai alapján gyűjtött össze, hogy mely típusú zene segíti leginkább a produktivitást az egyes munkák során.

• Ha az olvasatlan e-mailek végére szeretnél érni, hallgass olyan zenét, amely vagy idegen nyelvű szöveget tartalmaz, vagy nincs benne szöveg. Az anyanyelveden szóló dalszövegek könnyen összekeveredhetnek azzal, amit éppen olvasol vagy megfogalmazol, és akadályozhatják a munkádat. Azok a dalszövegek viszont, amelyeket nem értesz teljesen, csak egy újabb elemet adnak a háttérzajhoz.
• Kódoláshoz Ren gyors rockzenét választana. A gyors ritmusok mozgásra késztetnek – mondja –, amikor kódolsz, a gyors rockzene sosem hagy cserben, mindig lendületbe hoz.
• A tudósok már régóta vitatkoznak a Mozart-effektusról, amely azt írja le, hogy Mozart szimfóniáinak hallgatása jobb kognitív képességeket vált ki, mint más zenék. „A kutatók úgy vélik, hogy azért, mert Mozart zenéje magas szintű figyelmet és éberséget vált ki, de nem okoz túl sok zavart vagy feszültséget” – mondja Ren. Bár a tudós szerint a klasszikus zene tökéletes az íráshoz, személy szerint inkább Beethoven vagy Chopin műveit részesíti előnyben.

Természetesen, bármennyire is segíthet a zene a figyelem és a koncentráció növelésében, nem mindig szükséges. „Néha a legjobb zene a munkához” – mondja Ren – az a csend.”