A történetem azért hiteles, mert mindent, amiről beszélek a saját bőrömön tapasztaltam meg és a saját hibáimból tanultam meg. Az üzenet pedig azért fontos, mert ezzel a történettel nem vagyok egyedül. Bár végzettségemet tekintve közgazdász vagyok, a gondolkodásmód, amit sikerült elsajátítanom hosszú évek tapasztalatai és kőkemény tanulási folyamat eredménye. Komoly árat fizettem érte.

Andrejcsik Gábor vagyok, nős, két gyermek büszke édesapja és hivatásos katona. Emellett pénzügyi tanácsadással foglalkozom, bár nem szeretem a szókapcsolatot az utóbbi évek negatív felhangja miatt. A probléma viszont valós és meglepően sok embert érint. Helyette a pénzügyi konzultációt szoktam használni, ami azért is helytállóbb, mert amikor beszélgetek valakivel, akkor nem tanácsokat osztogatok kéretlenül, hanem próbálom a jelenlegi pénzügyi tudatosság szintjét más megvilágításba helyezni.

Mindkét pénzügyi véglettel találkoztam már: ugyanúgy a mélyszegénységgel, mint a probléma nélkülinek tűnő élettel, és több olyan történettel is, amelyik vagy az egyik, vagy a másik irányba járták be a két véglet közötti utat. Tapasztalatom szerint a legtöbb esetben a vélt vagy valós pénzügyi problémák három dologra vezethetők vissza, amelyeket most szeretnék megosztani.

A 0. lépésnek semmi köze a pénzhez

Éppen ezek a tapasztalatok alakították ki bennem azt a hitet, miszerint nincs lehetetlen pénzügyi helyzet, pusztán nagyobb árat kell fizetni a korábbi rossz döntéseidért. Az ahol most tartasz, a múltbeli döntéseid eredménye. Éppen ezért a sikeres pénzügyekhez vezető úton a nulladik lépésnek véleményem szerint semmi köze a pénzhez. Ez pedig nem más, mint a felelősségvállalás.

Vagy arra van hatásod, amit teszel, vagy pedig arra, ahogyan reagálsz egy téged érő eseményre. Ez a gondolat rögtön magával is hoz egy másikat, miszerint bárki képes arra, hogy változtasson a jelenlegi helyzetén.

Két dolog van, ami miatt ez a folyamat a legtöbb esetben megbukik

Az első a türelem és hit hiánya. Kitűzni egy pénzügyi célt és megtervezni az elérésig vezető utat nagyjából fél óra. Aki ügyes, annak lehet, hogy tíz perc is elég. Vegyük például a saját célunkat, miszerint öt éven belül minden hitelünket visszafizetjük. Egy excel segítségével nagyjából egy órán át számolgattunk, mire a feleségemmel mindketten rábólintottunk a tervre. Nem egyszerű lemondani a megszokott dolgokról. Viszont ezt önfegyelemmel fenntartani öt évig, vagyis hatvan hónapig úgy, hogy ne érezd folyamatosan a lemondás érzését, az bizony piszok nehéz!

A második véleményem szerint a pénzügyi termékek rossz használata. Ahogyan az atomenergiával lehet fényt adni az emberek életébe, vagy városokat elpusztítani, ugyanúgy a pénzügyi termékekkel is lehet vagyont építeni vagy csődbe jutni. Ennek kettős oka van. A legtöbben nem értik és rosszul használják ezeket a termékeket. Jó példa erre a hitelkártya, amivel a marketing szerint akár pénzt is kereshetsz, ha jól használod – és valóban így is van – ugyanakkor az egyik leggyakoribb oka a családi csődhelyzeteknek is. Ugyanis az emberek rosszul, pénzügyi tartaléknak használnak egy olyan terméket, aminek az éves kamata akár negyven százalék is lehet!

Ezért én nem csodálkozom, hogy abban a pillanatban, amikor a gyeplő a lovak közé esik és kiszalad a padló a lábunk alól, akkor rajtunk kívül mindenki más lesz a hibás. Nagyon kíváncsi lennék mennyien tették fel azt a kérdést a deviza hitel szerződés aláírásakor, hogy mi történik akkor, ha a deviza forinthoz viszonyított árfolyama 10, 50 vagy akár 100 forinttal változik. Én sem tettem fel annak idején és részben a szerencsének köszönhetem, hogy nem kerültem nagyobb bajba emiatt.

Bevétel vs. kiadás

Ha arra a kérdésre kellene válaszolnom, hogy mi az a dolog, amit akár már ma megtehetek annak érdekében, hogy a pénzügyi helyzetemben változás álljon be, akkor egyértelműen a cash-flow vezetését javasolnám. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy vezeted a bevételeidet és a kiadásaidat. Ha ez a szokás kialakul, akkor már az első hónapban látható – sok esetben megdöbbentő – eredménye lesz. Kicsit tudat alatt, de elkezdesz odafigyelni arra, hogy mire és mennyit költesz.

Eleinte a jelenlegi lehetőségeid felmérése a cél. Már első hónapban kialakulnak benyomások benned ezzel kapcsolatban és három hónapot követően már egész tiszta képet kaphatsz a saját pénzköltési szokásaidat illetően. A következő három hónapot arra szánnám, hogy apránként megtaláljam azokat a szokásokat, amelyek számomra nem megfelelőek és még ráadásul pénzt is vesznek ki a zsebemből. Ha az első félév jól sikerült, akkor jöhet a következő lépés: a felszabaduló pénznek célt adni. Ilyen lehet például a hitelek visszafizetése, vagy valamilyen megtakarítás indítása. Az utolsó negyedév pedig a célegyenes. Itt már költségvetést tervezel, vagyis megfordítod az első negyedévet. Nem csak nyomozod, hogy hol van a pénzed, hanem koordinálod, hogy minden a helyére kerüljön.

Nagyon leegyszerűsítve valahogy így kellene kinéznie a folyamatnak. Természetesen lehet már az első pillanattól tervezni a költségvetést, de a tapasztalataim szerint ez elég sok frusztrációhoz vezethet, mert nagyon sokan csak azt hiszik, hogy tisztában vannak a pénzügyeikkel.

Fontos, hogy mindezt írásban tedd már az első pillanattól, és ami még fontosabb, hogy ne hagyd abba, akkor sem, ha úgy érzed már minden rendben, mert akkor hamar újra a startvonalnál találod magad. Kicsit olyan, mint a jo-jo effektus a fogyókúra során. A pénzügyeidet inkább úgy kell felfognod, mint egy utazást, ami egy életen át tart, nem pedig úgy, mint egy fogyókúrát, aminek már az első napján a végét várod.

Hogyan kezdj hozzá? Ma már nagyon jó, akár ingyenesen letölthető alkalmazások és programok vannak erre a célra, de ha neked úgy kényelmes, akkor használj nyugodtan papírt és tollat. A lényeg, hogy csináld! Ne várj vele holnapig és főleg ne a következő hónap elsejéig. Sok sikert.