Miért vannak padlón a német vállalatok?

A müncheni székhelyű Advyce & Company üzleti tanácsadó cég és a düsseldorfi DSW befektetővédelmi szervezet tanulmánya szerint a német vállalatok jórészt saját maguknak köszönhetik azokat az égető problémákat, melyek már hosszú ideje csorbítják a hatékonyságukat.

A kutatás alapját száz, tőzsdén jegyzett német vállalat adatainak tüzetes elemzése képezte – írja a The Munich Eye. A két szervezet olyan tényezőket vett górcső alá, mint a szakképzett munkaerő rendelkezésre állása, az energetikai kiadások, a szabályozási környezet, a nemzetközi verseny, továbbá a bér- és strukturális költségek. Az átfogó adatelemzés révén megállapítást nyert, hogy a huzamosabb ideje gyengélkedő német vállalatok jórészt saját maguknak köszönhetik azokat a problémákat, melyek csorbítják a hatékonyságukat.

A cégek számára a magas munkaerő- és struktutális költségek jelentik a legsúlyosabb tehertételt – állapítja meg a tanulmány.

Az elemzők hozzáteszik: ma az egyre elharapódzó bürokrácia a harmadik legkomolyabb kihívás. A felmérésből kiderül: a német vállalatoknak jelenleg nagyjából 97 ezer egyedi előírásnak kell megfelelniük, ami 18 százalékkal több, mint egy évtizeddel ezelőtt. Ráadásul folyamatosan élesedő nemzetközi versenyben kellene helytállniuk – gondoljunk csak Kína látványos előretörésére -, és akkor még nem is említettük azt a tényt, hogy a szakképzett munkaerő egyre csak fogyatkozik, kivált a mérnökök és az IT-szakemberek esetében.

Az energiaköltségek viszont csak néhány szektorban (vegyipar, nyersanyagipar) emelkedtek számottevő mértékben. „A német gazdaság nagy része számára – az autóipartól a gépgyártáson át az IT- és az egészségügyi ágazatig – csak alárendelt szerepet játszik, más költségtételeket is tekintetbe véve” – mutatnak rá a tanulmány szerzői.

A német vállalatok szinte minden fontos ágazatban kecsegtető lehetőségekkel rendelkeznek, ami főként a meglévő szakember-bázis magas képzettségének, valamint nemzetközi szinten magas szakmai szakosodottságuknak köszönhető. Ám ahhoz, hogy ezt az adottságot ténylegesen kamatoztatni lehessen, a politikai döntéshozóknak mérsékelniük kellene a béren kívüli munkaerőköltségeket, az energiaköltségeket, illetőleg támogatniuk kellene az iparágakat az átalakulásban – állapítják meg az elemzők.

Martin Geißler, a tanulmány szerzője  nem rejti véka alá, hogy a pandémia és az orosz-ukrán háború megnehezítette a német vállalatok működési feltételeit. A jelenleg fennálló problémák zöme mégis belső gyökerű, ami lényegében annak az eredménye, hogy a vállalatok több mint húsz éven keresztül „egyszerűen átaludták” a legnagyobb változásokat.

Az elemzés megemlíti, hogy számos cég elavult szervezeti struktúrával és túlméretezett adminisztrációval rendelkezik, amit tetéznek a nem túl hatékony, alig digitalizált folyamatok. Nem csoda hát, ha strukturális költségeik aggasztó magasságokba emelkedtek. Ez különösen a bankokra és a gyógyszeriparra jellemző. Megfigyleték továbbá, hogy a német cégek globális viszonylatban túl keveset invesztálnak kutatásba és fejlesztésbe.

Burkhard Wagner, az Advyce ügyvezető igazgatója a tanulmány kapcsán rámutatott a bankok hagyományosan magas fizetéseire. Az elemzésből ugyanakkor az is kiderül, hogy az informatikai cégek – a digitalizált folyamatok révén – jelentősen csökkentették a költségeiket.

A DSW (Deutsche Schutzvereinigung für Wertpapierbesitz e.V.) ügyvezető igazgatója, Marc Tüngler kiemelte: rengeteg vállalat vezetésének nehézséget okoz a belső bürokráciával való folyamatos küzdelem.