Miért ilyen nagy siker a négynapos munkahét Izlandon?

Az észak-európai szigetország gazdasága ma erősebb, mint valaha, a helyi munkavállalók elégedettsége pedig hosszú idő után a tetőfokára hágott. Mindkét lehengerlő fegyverténynek köze van a négynapos munkahét bevezetéséhez.

Az elmúlt harminc évben a fejlett nyugati gazdaságok munkavállalóinak érdekképviseleti szervei és kormányai már többször napirendre tűzték a négynapos munkarend bevezetését, de kísérleteik sokáig eredménytelennek bizonyultak. Aztán berobbant a koronavírus-járvány, újfajta, addig jobbára ismeretlen vagy szűk körben alkalmazott munkarendek nyertek globális jelentőséget, és persze a digitális transzformáció üteme is felgyorsult. A négynapos munkahét ma már nem elérhetetlen álom, hanem nagyon is reális célkitűzés, mellyel egyébként hazai vállalatok is próbálkoztak az utóbbi időben.

Sőt, bevezetését eddig szinte minden országban látványos siker koronázta: a munkavállalói elégedettség és produktivitás kézzelfoghatóan javult, a munkahelyi stressz pedig erősen visszaszorult – írja a Time Out.

Könnyen lehet azonban, hogy a távoli Izland lesz a négynapos munkahét új mintaországa. Ahogy a kutatók októberi tanulmányukban is megemlítik, az állam először 2015 és 2019 között kísérletezett a nagyszabású munkaidő-reformmal: a heti munkaórák számát ekkor 40-ről 36-ra szállították le, 2020 és 2022 között viszont már ténylegesen bevezették a négynapos munkahetet mint új foglalkoztatási formát. A döntés minden létező tekintetben kitűnőnek bizonyult, hiszen az azóta eltelt években Izland gazdasága látványosan meglódult, a dolgozóinak mentális jólléte számottevően javult, a munkanélküliség pedig zuhanórepülésbe kezdett.

Az Autonomy Institute és az Alda közös tanulmánya szerint az új foglalkoztatási rend feltételeit elfogadó munkavállalók 62 százaléka számolt be arról, hogy elégedettebb a munkaidejével, mint korábban, a munka és a magánélet egyensúlyának fejlődéséről pedig nem kevesebb mint 97 százalékuk (!) tett említést. Sőt, 42 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy a négynapos munkarendre való átállás még a magánéletükben is stresszcsökkentő hatású volt.

De nem csupán a szubjektív alkalmazotti visszajelzések, hanem a konkrét számok is Izlandot igazolják: az ország gazdasága 2023-ban 5 százalékkal gyarapodott, ami ekkor európai viszonylatban a második legjobb eredmény volt. Beszédes továbbá, hogy a helyi munkanélküliségi ráta alig haladja meg a három százalékot, ez pedig kirívóan alacsony értéknek számít a kontinensen.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy Izland példája ragadós, hiszen az elmúlt pár évben az Egyesült Királyság, Írország, Spanyolország és Németország is elkezdett kacérkodni a négynapos munkahét bevezetésével. Igaz, a kontinentális Európában Belgium az egyetlen ország, mely – Izlandhoz hasonlóan – törvénybe is iktatta a nagy horderejű reformot. Két fecske még nem csinál nyarat, de nem lepődnénk meg, ha a következő években újabb országok döntenének a munkaidő-korlátozás mellett. Aligha volna veszítenivalójuk.