Könnyebb egyéjszakás kalandot találni a Tinderen, mint a boltokban olyan kenyeret, ami egy napig eláll

A nyilvános beszéd, kiállás, szereplés igenis tanulható. Bárki lehet jó előadó, ez csupán a beleadott idő, energia és a megtanulható módszerek kérdése. Kovásszal a retorikai dobogóra – interjú a 2019-es év magyar Toastmasters retorika bajnokával.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!
  • 272
    Shares

hirdetés

Toastmasters

Az első hazai magyar nyelvű Toastmasters Retorika Klub dr. Németh Zoltán elnökletével 2013-ban jött létre PestBeszéd néven. A cél már az induláskor egyértelmű volt: egy olyan közeg megteremtése, ahol bárki könnyedén, félelmek nélkül elsajátíthatja a nyilvános beszéd és hatáskeltés eszközeit.

hirdetés
hirdetés

A mozgalomnak itthon azóta már 2-300 tagja, és több mint 15 klubja van, melyeknek Budapesten kívül többek között Szeged, Debrecen, Győr és Veszprém ad otthont. A magyar Toastmasters klubok nemzetközi szinten is jól szerepelnek, folyamatos a jelenlét a nemzetközi versenyeken.

[box] A Toastmasters International a világ legnagyobb önfejlesztő szervezete csaknem 350.000 taggal, működésének célja pedig, hogy tagjainak nyilvános beszéd készségeit könnyedén és hatékonyan fejlessze. A mozgalom 93 évvel ezelőtt indult.[/box]

A klubok igazi ereje, hogy a megszólalni alig merő, lámpalázban égő, eladói helyzeteket elkerülő friss belépők 5-8 hónap alatt ledobják a terheiket és megtalálják valódi önmagukat, a színpadon pedig egyszerre szárnyalni kezdenek. Ennek a folyamatnak egy nem tipikus képviselője 2019 győztese. Interjú 2019 magyar Toastmasters retorika bajnokával, Miszori Krisztiánnal.

hirdetés

Hogyan kezdődött a beszéd karriered?

Miszori Krisztián
Miszori Krisztián

Mint megannyi gyereknek, nekem is fordulatos gyerekkorom volt, ide nyúlik vissza minden. Indultam több szavalóversenyen. A humán tárgyakból voltam erős, és imádtam olvasni, verset elemezni – és erről beszélni az iskolában! Az egyik sikerem, amikor egy általam írt beszédet mondtam a középiskola végi ballagáson, félelem nélkül, lazán – többszáz ember előtt. Ez a szereplési kedv később sem veszett el, csupán átalakult. Sokat köszönhetek az egyetemi drámaképzésnek, és a felnőtt imprószinházi tapasztalataimnak is.
Aztán, ahogy a volt munkahelyemen felismerték ezt a képességemet, projektvezetőként küldtek mindenhova, és egyszerre ott találtam magam műszaki-tudományos konferenciák kellős közepén, rendszeres előadóként. Az elvárás egyértelmű volt, nem az előadásmód a lényeg, hanem a PowerPoint, amiben lehetőleg legyen minden kiírva. Ez bőven elég volt, és talán ma is elég sok szakmai konferencián.

Az egyéni csúcsom egyébként egy 60 diás előadás volt, 5 percbe sűrítve, ott szándékosan próbáltam felrázni a közönséget némi képi humorral – sikerrel.

Mi volt a fordulópont, minek a hatására kezdtél el a nyilvános beszéddel komolyabban foglalkozni?

2015 februárjában Fehérvárott adtam elő. Ez volt az első alkalom, hogy oly módon publikálták az előadásomat, amiben egyszerre látszottam én, mint előadó videón és a diasorom is. Megdöbbentett, amikor visszanéztem magam! Azt hittem nem Ő-zök. Erre az egy percre eső hosszú „Ő” betűim száma egeket döngetett. Kerestem valami megoldást, így találtam a Toastmastersre – egy tangós barátom, (Szeghalmi Endre) ajánlotta. Egyedül nem volt elég motivációm elmenni, így összefogtam Bálint barátommal, aki szintén érdeklődött. Egy őszi kedd este a Gellért Szállóval szemközti SZÓDA Klubban tátott szájjal néztük az elérhetetlennek tűnő retorikai magasságokat. Bátor voltam, kimentem beszélni és megnyertem az aznapi „Rögtönzés” versenyt. Pár hétre rá volt egy belső konferencia, ahova elmentem – elsősorban az önfejlesztő műhelyek miatt. Ezek után eldöntöttem, hogy ez kell nekem! Megnéztem több Klubot is, mindegyiket ingyenesen ki lehet próbálni, és beléptem. A lelkesedésem határtalan volt, elkezdtem rendszeresen, (volt, hogy minden este) retorika klubba járni.

Mindent meg akartam tenni, hogy végleg száműzzem az Ő-zést az előadásaimból.

Gondolom ez azóta teljesült. Miért maradtál mégis és miért kezdtél el versenyezni?

Igen, ezt megugrottam. Nem is gondoltam volna, hogy az Ő-zés ilyen egyszerűen kiküszöbölhető! Elég volt három hónap tudatos odafigyelés, és szinte automatikusan elmúlt. Évek óta figyelem a többeieket, és arra jutottam, hogy ez nem egyedi eset, átlagosan bárkinél néhány hónap alatt jelentősen csökken az Ő-zés.

Több okból is nyilvánvaló volt számomra, hogy továbbra is maradok a szervezetben. Az egyik, hogy sok különböző embert és előadásmódot meg tudtam figyelni, folyamatosan tanulok azóta is. A másik pedig az volt, hogy kihívást találtam a belső vezetőképzésben, és jó csapatot a PestBeszéd Klubban, büszke vagyok rá, hogy a csütörtöki csapatba tartozom. Ma már mentoráltjaim is vannak, és ki merem jelenteni: barátaim is!

A versenyzés érdekesen jött, ugyanis a versengés annyira nem a kenyerem, inkább közösségi-együttműködő motiváltságú személyiségnek tartom magam. De a rögtönzés – az imprós múlt nem tagadja meg magát – nagyon vonzott, így ott megmérkőztem. Aztán lett egy nagyotmondó beszédversenyünk, ahol volt mondanivalóm – egy általam írt mese. Így kapóra jött a lehetőség.

Emlékszem a tavalyi beszéded is kiváló volt, de nem lett első klubszinten. Hogyan álltál föl a „vereségből”?

Igen, ez volt az, a „Muszi” című. Szerintem kedves mese volt, erős érzelmi hatásokkal. A Klubban azonban csak egy ezüstérmet érdemelt – mert volt jobb! Mégis büszke voltam, mert a mentoráltam győzött le! Megkérdeztem a jelenlévőket, miben fejlődhetnék? Azt a választ kaptam, hogy ugyan én is jó voltam, de Csabin sokkal többet nevettek! Ezzel az információval vágtam neki az idei szezonnak, és úgy döntöttem, több humort csempészek a beszédembe, mert a nevetés lehet egy torpedó a hallgatók szívéhez!

Na, az különösen érdekelne, hogyan került bele a humor!

A témaválasztás különlegességét az adta, hogy elkezdtem otthon kovászos kenyeret sütni – és ez sokkal jobban hatott rám, mint vártam. A beszédírás során utánajártam, hogy milyen tudományos alapjai vannak a kenyérnek, és annak is, hogy vajon az alapélelmek hígulása lehet-e az oka, az egyre gyakoribb emésztési zavaroknak. Ez különösen szokatlan beszédtéma lett így, ugyanis a retorikai verseny beszédei általában ennél nehezebben megfogható területekről (pl.: belső utak, emberi viszonyok felismerései) származnak. A kenyér önmagában nem humorforrás – még akkor sem, ha lisztérzékenységgel kombinálod! A humor természetrajzáról sokat tanultam Hajdu Pétertől, a Presentr konferencián megtartott előadásából.

Nem is humort „szültem” a beszédbe, hanem a beszéd szülte a humort. Ettől lett levegősen könnyed – nem úgy, mint a kenyereim!

Ehhez hasonló önirónia is került bele, – azt hiszem, hogy az előadói bátorság abban áll, hogy felvállalod a tökéletlenségedet, – a sebezhetőség lefegyverzi a hallgatóságot. Sokat gondolkoztam a nyitáson, és azt éreztem, hogy ott lehetek ütős. Külön képzésen (beszédtechnika) kidolgozott hangommal tudtam valódi érzelmekkel megtölteni a nyitó párbeszédet, amivel óriási meglepetést tudok kelteni. Szerintem a humorhoz hozzátartozik a hullámzás: ha egy beszéd „csak humoros”, akkor nem is az. Mint ahogy a jó filmeket is csak akkor tudjuk értékelni, ha látunk bűnrosszat is. És kevés, ha csak a szöveg humoros, az előadásmódnak is azzá kell válnia ahhoz, hogy valóban hatást gyakoroljon! A kedvenc trükköm a kontraszt, azaz a fapofával elmondott poén. Ezt videófelvétellel gyakoroltam be.

Egy másik humoros mondat egy hibázásomból származott – a klubversenyen elrontottam a szöveget – és mindenki nevetett rajta. Itt kicsit úgy csináltam, mint a svéd parképítők. Ők először befüvesítik a teljes parkot, majd visszatérnek egy pár hónap után, és ahol kitaposták a járókelők az ösvényeket, letérkövezik útnak. Beépítettem a talált poént! Ez a poén egyébként csak ebben a közegben működik, aki nem foglalkozott soha nyilvános beszéddel, valószínűleg nem nevet rajta. Ezt azonban csak a továbbjutás után alkottam meg – hogy legyen olyan poén is, ami közérthető – így lett a Tinderre utaló mondat: “Könnyebb egyéjszakás kalandot találni a Tinderen, mint a boltokban olyan kenyeret, ami egy napig eláll.”

Ha a hallgatóság tenger, és a beszéded tengeri hajó, akkor a humor tengeralattjáró a közönséged szívéhez. Vagy gyorsnaszád? Esetleg mentőcsónak? Beszéde válogatja.

Mi volt a titkos fegyvered a győzelemhez?

Egy beszédtechnikai és színészi beszéd-képzést is végzek azóta, ennek ugyanis éreztem a hiányát, így belevágtam. Eddig azt hittem, csak ennyi! De – a Veled való beszélgetésben – leesett egy újabb papír húszas! Amikor a klubversenyt megnyertem, a menyasszonyom „Szkecss” – azaz rajzos jegyzetelés – alapozó kurzust tartott. Azt az újítást találtuk ki, hogy a tréningnap végén, a megtanultak szintetizálásául én is szerepet kapjak: elmondom a beszédet élőben, a résztvevők pedig leszkeccselik maguknak.
Ekkor jöttem rá, hogy amit nem lehet lerajzolni, az nem elég emészthető a közönségnek! Aztán rákaptam erre a módszerre, folyamatosan szkeccselek. Az országos döntő reggelén ismét lerajzoltam a beszédemet, hogy lássam vizuálisan a felépítését. Köszönöm Livits Rékának, hogy megtanította a módszerét!

Mennyit gyakoroltál a végső beszéd előtt?

A klubverseny előtt csak öt-hatszor adtam elő, úgy éreztem: nincs sok esélyem. Aztán mégis lett – pont ettől. Ez a nyugalom kell nekem, amikor tét nélkül, önmagamhoz kapcsolódva beszélhetek. A klubtársaktól önzetlenül, számtalan hasznos visszajelzést kaptam! Az Area versenyen („megyei szint” – a Szerk.) azt hiszem, csak a szerencsének köszönhetően jutottam tovább, ott azt tanultam meg, hogy lelkileg jobban rá kell hangolódnom a megmérettetésre. Aztán az országos döntő már kellően motivált! Előtte legalább harminc alkalommal újraírtam, felvettem, tesztközönség előtt is előadtam, és az ott kapott visszajelzéseket is beépítettem. Ötvenszer biztosan elmondtam, hogy átstruktúrálódjon, és a személyiségemmel átitassam. A legjobb ötletek pedig kenyérsütés közben jönnek!

Szerinted mitől jó egy beszéd, és te hol használod a megtanultakat?

A legjobb, ha hatást tud kiváltani a beszéded. Nem csak emlékezetes leszel, de cselekvésre inspirálsz! Azt hiszem, a jó előadó olyan, mint a jó asztalos. Minden szerszámot ismer a műhelyben, de csak azokat veszi elő, amelyek valóban kellenek az adott munkához. A retorika művészete is ilyen.

Nincs univerzális recept, nincs mindenre jó beszéd, de kellő gyakorlással, a szerszámok ismeretében képessé válhatsz kifaragni bármit. A tapasztalataim későbbi felhasználása során szeretném a megszerzett tudásomat átadni, ezzel értéket teremtve – plasztikusan fogalmazva: segíteni a szerszámok kiválasztásában a hozzám fordulóknak.

[box] Ha Te is szeretnéd fejleszteni az előadói készségeidet nézz be bármelyik magyar nyelvű Toastmasters Klubba!

  • Kedd: SZÓDA Toastmasters
  • Szerda: BBB Toastmasters (üzleti klub)
  • Csütörtök: PestBeszéd Toastmasters
  • Szombat: Saturday Toastmasters

Az első klub létrejötte óta minden évben országos retorika bajnokságot rendeznek, a magyar mellett angol nyelven is. 2016-ban Szűcs László kijutott az európai döntő megnyerése után a Világbajnokságra, ahol az elődöntőjében a 3. lett.

Még több Toastmasters világbajnoki beszéd ITT, ITT és ITT. [/box]

hirdetés
hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!
  • 272
    Shares
Előző cikk Lehengerlően stílusos harmadik felvonás
Következő cikk Magyar HR technológiai siker Németországban