Újraindulás. Restart. Ez a buzzword uralja mostanában a közéletet, mond tollba vezércikkeket a gazdasági lapoknál, foglal széket magának a vasárnapi ebédlőasztaloknál.
Újraindulás. Restart. Ebben a két szóban összegződik a karantén utáni élet személyes és közösségi perspektívaváltása, féltő gonddal, már-már szemérmesen kitakarva a felépülés, a talpra állás, a kilábalás okozta bizonytalanságokat, felkiáltó jellé egyenesítve a kétely kérdőjeleit.
Nem mindegy, hogyan kommunikálunk az újraindulásról nyilvános beszédekben, munkatársi megbeszéléseken, üzleti partnerek előtti prezentációkban. A megszólalásaink retorikai építőköveiből ugyanis – akaratunk ellenére – hidak helyett falakat is felhúzhatunk.
Nem mindegy, hogy az üzleti élet „visszazökken a régi kerékvágásba”, egy cég „megkapja a felszállási engedélyt”, vagy „repülőrajtot vesz” a pandémia után. Az üzenet látszólag változatlan (#restart), mégis érezhetően más. A kérdés az: elszenvedői és passzív követői leszünk az eseményeknek, vagy magunkhoz ragadjuk a kezdeményezést és a krízis győzteseinek mezét húzzuk a vállalkozásunkra?
Többről van szó egyszerű szóhasználatnál – a megfelelő nyelvi alakzatokkal a követőink, kollégáink és a piacunk mentális mintázatait is újrarajzolhatjuk.
Milyen retorikai eszközökkel kapcsolhatsz magasabb sebességi fokozatba a karantén után? Hogyan hangszereld át proaktívra a prezentációdat (és robbantod be a munkatársaid, üzleti partnereid lelki-mentális motorjait) a krízis után?
Szóképfestők, mázolók jelentkezését várjuk!
Üdv,
a HR osztály
A köznapi vagy költői szóképek, retorikai alakzatok – metafora, hasonlat, metonímia, analógia, alliteráció, anafora stb. – elengedhetetlen kellékei a hatásos nyilvános beszédnek.
Egy metafora a képszerűségével vagy okos fogalompárosításával képes betölteni azokat a kisebb-nagyobb űröket, melyeket az okoz, hogy egyszerűen nincs mindenre megfelelő szavunk, vagy nincs lehetőségünk minden szavunk kimondására – ilyenkor egy metaforával egy hosszabb körülírást elegánsan és tömören spórolhatunk meg.
De nemcsak praktikus időnyerőként használjuk a szóképeket és retorikai alakzatokat, hanem azért is, hogy leegyszerűsítsük a mondandónkat.
Az emberi elme a szimbolikus gondolkodásnak köszönhetően ugyanis észrevehetetlen könnyedséggel fejti vissza ezeket a jeleket, jelképeket, mémeket, és hálásan fogadja, ha az előadó egy korábban már besétált mentális mezőbe helyezi az új információkat. Vagyis összehasonlít, azonosít és analógiákat használ. (A metaforák és szóképek szerepéről itt írtam bővebben.)
Ezért nem mindegy, hogy passzívan zökkenünk vissza a „normális kerékvágásba” vagy „kitörünk a karantén karámjából” és „repülőrajtot veszünk”. Ezért van jelentősége annak, hogy a kormányrendeletek bürokratikus nyelvezetében adunk hírt az újraindulásról és ezzel indirekten azt üzenjük, a lelátóról nézzük a meccset szotyival a kezünkben, vagy hetek óta a „kezdőkörben melegítünk”, hogy a „sípszó elhangzása” után azonnal „akciót vezethessünk az ellenfél kapujára”.
Észrevetted, mit csináltam veled? A megfelelő metafora (üzleti élet/vállalkozás = futball) megválasztásával egy mondattal meséltem neked egy történetet. Magyarázat, körülírás, töltelékszavak és körmönfont cselekményvezetés nélkül. (A történetek fontosságáról és a krízis idején alkalmazandó storytelling technikákról Szabó Dominika írt nemrég egy kiváló cikket.)
A szóképekből építkező történetmesélés, a közös kulturális kódok metaforikus aktiválása, a megértés útvonalainak lerövidítése mellett más hangszereket is bevonhatsz az előadásod „megzenésítésébe”.
Retorikai alakzatokkal az új hangzásért
A jelentésátvitelen alapuló szóképek mellett sok más retorikai alakzatot is segítségül hívhatsz a hatásos nyilvános beszéd érdekében.
Az ókori Róma legendás rétora, Cicero szerint egy szónok akkor végez jó munkát, ha:
- tanít,
- meggyőz,
- megindít,
- és gyönyörködtet.
Ha egy hatásos metafora a meggyőzés és a tanítás zászlóhordozója az emlékezetességért vívott színpadi csatádban, a retorikai alakzatok – kevésbé ismert tagjai – a gyönyörködtetés láthatatlan légiósai, akik észrevétlenül teszik lebilincselővé az előadásodat.
Milyen retorikai alakzatokkal mozgósíthatod a hallgatóságodat a krízis után?
Ellenpontozás vagy antitézis
Mit jelent? Az ellenpontozás két ellentétes jelentésű szó, szócsoport vagy mondat egy nyelvi-logikai egységen belüli szembeállításával jön létre.
Mondj példákat! Rabság és szabadság. Fekete és fehér. Jó és rossz. Keleti oldal, nyugati oldal. Földi pokol.
Mikor használjuk? Ha szeretnénk egészséges feszültséget teremteni a szövegben.
Alliteráció és anafora
Mit jelent? Az alliteráció, vagyis a szókezdő hangok feltűnő gyakoriságú ismétlése nemcsak a hangfestés költői stíluseszköze, hanem ritmusossá és megjegyezhetővé teszi a szöveget. Az anafora egy hasonló funkciót betöltő ismétlésen alapuló alakzat, amelyben a sor elején található szó vagy mondatszerkezet tér vissza újra és újra a szövegben.
Mondj példákat! Olvass vissza picit a cikkben és figyeld meg az első négy bekezdés mondatkezdéseit. Ha pedig igazán inspiráló alliterációkra vágysz, akkor hallgasd meg Kennedy elnök beiktatási beszédét („Tudja meg minden nemzet, kívánjon nekünk akár jót, akár rosszat, hogy bármilyen árat megfizetünk, bármilyen terhet elviselünk, bármilyen nehézséget felvállalunk, bármely barátot támogatunk, bármely ellenséggel szembeszállunk azért, hogy a szabadság fennmaradását és sikerét biztosítsuk”), vagy olvasd Martin Luther King halhatatlanná vált „Van egy álmom” szónoklatának leiratát.
Mikor használjuk? Ha szeretnénk erős lüktetést, ritmust adni a szövegeinknek és fontos, hogy a kulcsgondolatokat „vissza tudja mondani” a közönség.
A zeneiség más forrásai
A klasszikus retorikai alakzatok mellett a szavaink gondos megválogatása is segíthet a mondanivalónk megértést és mozgósítást támogató áthangszerelésben. Az eufóniát (szabad fordításban „jól csengés”) az ókori retorika az irodalmi művek és a nyilvános beszéd egyik legfontosabb sajátosságának tekintette – nem véletlenül. Az esztétikai élmény növelése mellett ugyanis a szavaink hangzása tartalmi és érzelmi plusz töltetet is ad a beszédünknek, amely rejtett, kiaknázásra váró erőforrása lehet a verbális hatáskeltésnek.
Mitől lesz a beszéded zene füleimnek?
- Zöngés mássalhangzókban bővelkedő szavak gyakori alkalmazása (pl. ballag, brigád, garmada)
- Változatos magánhangzó-használat (pl. fülemüle, kardfogú tigris, dromedár)
- Hangutánzó (megzizzen a Messengered) és hangulatfestő szavak (cammog, tutyimutyi, vánszorog) használata
- Megfelelő szófajválasztás: amíg az igék cselekvővé, mozgalmasabbá teszik a szöveget, addig a főnevek és főnévi igenevek mozdulatlanságot, nehézkességet tükröznek, csökkentik a nyilvános beszéd intenzitását
- A szavak hosszúsága is jelentőséggel bír: a rövidebb szavakhoz pozitívabb, kellemesebb élményeket társítunk és könnyebben fogadjuk be azokat (szemben a hosszabb kifejezésekkel, amelyekhez nehéz kapcsolódni)
- Szinonimák gyakori használata: ne csak essen, hanem zuhogjon, szemerkéljen, záporozzon, ömöljön, zúduljon, szakadjon az az eső
A következő hetekben, hónapokban sok nyilvános beszéd fog elhangzani a restartról, de közülük kevés hagy majd maradandó nyomot bennünk. A metaforák, retorikai alakzatok és a szövegünk behangolását támogató szóhasználat alkalmazásával te azok között lehetsz, akik megragadnak a befogadó emlékezetében, mozgósítják a hallgatóságot és képesek lehetnek a valódi, kételyektől mentes újrakezdésre.
