A 47 éves Sundar Pichai 2004 óta dolgozik a cégnél és 2015 óta tölti be a Google vezérigazgatói posztját.
Google Drive, Google Chrome, Gmail, Google Maps – csak néhány azok közül a projektek közül, amelyek megvalósításában termékmenedzsment oldalról Sundar Pichai is aktívan részt vett – és amelyek alapjaiban változtatták meg milliók mindennapi szokásait szerte a világon.
Az erősen innovatív szemléletű CEO a céges előadásokban is törekszik a hatáskeltő megoldásokra, éppen ezért prezentációi és előadásai is újszerűek és emlékezetesek. Jó példa erre az a néhány évvel ezelőtti fejlesztői konferencia, amelyben az üzleti stratégia újragondolásáról és mobil-first megközelítés helyett az AI-first szemlélet jelentőségéről is beszél – egyúttal pedig a hagyományos prezentációs keretek újragondolását is szemléletesen bemutatja.
Nem a Google az egyetlen vállalat, amelynek céges kultúrájában és belső kommunikációjában a vizualitás és a storytelling, illetve a vizuális történetmesélés fontos szerepet játszik, az üzenet viszont mindenképpen emblematikus. Jeff Bezos például annyira hisz abban, hogy a hatékonyság kulcsa a történet, hogy az Amazon-vezér betiltotta a PowerPoint használatát.
Merész, friss stílus, rendkívül tiszta és átlátható diák, minimális szöveg és izgalmas képek jellemezték az összeállított anyag megjelenését. Egy kutatás szerint az átlagos PowerPoint dia 40 szót tartalmaz. Ehhez képest Pichai bemutatója ezt a számot hozzávetőlegesen 12 dia alatt érte el, a slide-ok többségén pedig képek és animációk voltak.
Az agy nem tud két dolgot egyszerre két tevékenységre összpontosítani
Kognitív kutatások szerint lehetetlen a multitasking feladatvégzés, mert az agy nem tud egyszerre két tevékenységre hatékonyan összpontosítani és azokat ugyanolyan szinten elvégezni. A prezentáció tervezésekor ezért érdemes figyelembe venni, hogy a hallgatóság minden bizonnyal nem fogja tudni egyszerre olvasni a szöveget a képernyőn és figyelmesen hallgatni az előadás üzenetét úgy, hogy mindkét forrás információja ugyanolyan emlékezetes maradjon.
John Medina, a Washingtoni Egyetem biológusa kiterjedt kutatásokat végzett a meggyőzésről és arról, hogy az agy hogyan dolgozza fel az információt. A szakértő arra jutott, hogy a hallott információ mindössze 10 százaléka az, amire három nappal később egy átlagos ember emlékezni fog. Ehhez képest, ha az üzenet képi formátumban érkezik, ez az arány már közel 65 százalék lesz – ezt pedig érdemes figyelembe venni az előadások és prezentációk tervezésénél is.
A vizuális történetmesélésre is igaz viszont, hogy a kevesebb több – ha a hallgatóság három másodpercen belül nem érti meg a diák lényegét, akkor túl bonyolult a koncepció. Nancy Duarte kommunikációs szakértő úgy fogalmaz, érdemes a diákra utcai hirdetőtáblaként tekinteni. Vezetés közben is csak néhány másodperc figyelem jut egy-egy üzenetre, éppen ezért csak a tűpontos üzenet érhet hatékonyan célba. Azok a klasszikus PowerPoint diák, amelyek címsorát hosszú mondatok és felsorolások követik, a legbiztosabb módja a közönség figyelmének elvesztésére.
