A koronavírus-járvány lecsengésével egyre több óriáscég hívja vissza az irodába a munkavállalóit, csakhogy a pandémia előtti szervezeti kultúrát ennyi idő után már nem lehet visszaépíteni.
A nagyvállalatoknak most egy egészen új helyzethez kell alkalmazkodniuk, s többé nem tehetik meg, hogy nemes egyszerűséggel lesöprik az asztalról a munkarenddel és az időbeosztással kapcsolatos dolgozói elképzeléseket. Ahogy a BBC cikke is kitér rá, a koronavírus-járvány előtti években a nagyfokú rugalmasság és a családias hangulat jelentette a céges szervezeti kultúra kuriózumait. Az irodai légkört oldottabbá tette, ha a munkáltatók időt és teret biztosítottak a beosztottaknak a relaxációra, a feltöltődésre, az étkezésre, sőt még házi kedvenceiket is magukkal vihették a munkahelyükre.
Ezek a lehetőségek persze ma is adottak, sőt a covid lecsengésével egyre több vállalat hívja vissza a munkavállalóit az irodába, csakhogy az alkalmazottak egy részének már egészen más az elképzelése az ideális munkahelyi kultúrával kapcsolatban.
“A pandémia olyan autonómiával ruházott fel bennünket, amilyennel korábban nem rendelkeztünk” – magyarázza Georgina Fraser, a CBRE ingatlancég humántőke-szakértője hozzátéve, hogy megadta a lehetőséget a munkavállalók számára, hogy eldöntsék, hogyan szervezik meg a munkanapokat.
Fraser szerint a járványt követő években az emberek újrafogalmazták az alapvető vágyaikat nem csupán a céges szervezeti kultúrával, de az őket körülvevő világgal kapcsolatban is.
Korunk munkavállalóját már nem fogja el a megilletődöttség, ha a munkarendjével, az időbeosztásával, az egyéni preferenciáival kapcsolatos elképzeléseiről kell beszélnie. A cégeknek pedig adaptálódniuk kell ezekhez az elképzelésekhez, ha nem szeretnék, hogy értékes alkalmazottak lépjenek ki a kötelékükből.
Az iroda ma már nem funkcionál “kulturális csomópontként”, szerepét tehát az alapoktól kezdve kell újragondolni.
Mindez kiváltképp nehéz feladat egy olyan időszakban, amikor a munkahelyek jelentős része kong az ürességtől, ugyanis az alkalmazottak a távmunka vagy a hibrid munkavégzés mellett tették le a voksukat.
Azok a dolgozók pedig, akik szívesen visszatérnének a munkahelyükre, egészen mást várnak az irodai léttől, mint a 2010-es években.
Hatványozottan igaz ez arra a nemzedékre, mely az elmúlt egy-két évben jelent meg a munkaerőpiacon. A Z generáció képviselői például gendersemleges mosdókat, környezetbarát ételeket és olyan irodai tereket is igényelnek, melyek a közösségépítést szolgálják. Magától értetődő: a 20-25 éves nemzedéket eleve nem is hozhatja lázba a korábbi időszak irodai kultúrája, hiszen azokban az években még az iskolapadot koptatták. Ők egyébként is inkább az anyagi biztonságot, illetve a mentális-fizikai jólétet tartják fontosnak, azt pedig kevésbé, hogy ping-pong asztal is legyen az irodában. És ha a cégek nem próbálnak meg reagálni e rohamosan változó igényekre, komoly nehézségeik adódhatnak.
