Ez a munkahelyi jelenség lassan mindenkit bedarál

Meredeken növekszik a munka alól kibújó, de a tétlenségüket különböző furfangos módszerekkel álcázó alkalmazottak száma – állítják a szakértők. Miért lett ennyire népszerű a hazugsággal leplezett „édes semmittevés”?

Noha a „ghostworking” szó első hallásra riasztó lehet, természetesen nincs semmi köze a szellemekhez. Az Amerikában meghonosodott kifejezés a munkának álcázott semmittevés egyre több követőre találó trendjére utal – írja a Fast Company. Bizonyára számodra is ismerős az a szituáció, amikor egy elcsigázott, vagy épp csak lehangolt alkalmazottnak nem fűlik a foga a munkához, viszont – a lebukást elkerülendő – megpróbálja palástolni a dologtalanságot. Elkezd fel-alá járkálni a laptopjával a kezében, s úgy tesz, mintha épp a gondolataiba temetkezne, vagy különböző mókás zajokkal igyekszik imitálni a billentyűzeten való gépelés hangját, és így tovább.

A ghostworking persze egyáltalán nem új „vívmány” a munkahelyi kultúrában, de manapság egyre aggasztóbb méreteket ölt.

Egy nemrég készült felmérés szerint az amerikai dolgozók több mint fele hódol az álcázott semmittevés kényelmes, mégis ezernyi veszélyt magában rejtő hóbortjának. A kutatás során 1127 tengerentúli alkalmazott munkahelyi szokásait vették górcső alá, s az eredmények magukért beszélnek: a résztvevők 58 százaléka vallotta azt, hogy rendszeresen mímeli a munkát az irodában, 34 százalékuk viszont csak időnként kockáztatja meg ezt a magatartást. Legalább ennyire elgondolkodtató, hogy a megkérdezettek 15 százaléka hamisított már meg telefonbeszélgetést a felettese megnyugtatása érdekében; 12 százalékuk talált ki meetingeket csak azért, hogy ne éktelenkedjenek üres rubrikák a határidőnaplójában; 22 százalékuk pedig már használta a klaviatúráját megtévesztő módon, az irodai munka zaját keltve, miközben nem is dolgozott.

A vizsgálat arra is fényt derített, hogy az alkalmazottak többsége ilyenkor új, jövedelmezőbb munka után kutatva böngészi a különböző állásportálok hirdetéseit. A résztvevők 92 százaléka használta már erre a célra a számítógépét munkaidőben, 55 százalékuknál pedig rendszeressé is vált ez a gyakorlat. Sőt, az imént már említett, a felettesek gyanújának elaltatására szolgáló telefonhívások egy része munkaerő-toborzókhoz futhat be, a megkérdezettek 20 százaléka ugyanis már bonyolított ilyen jellegű beszélgetést az irodában ülve.

A ghostworking bizonyos mértékig emlékeztet egy szintén a közelmúltban virágzásnak indult trendre, a „quiet quittingre” (csendes kilépés), ám fontos különbség, hogy az utóbbi esetében az alkalmazott anélkül marad a munkahelyén, hogy formálisan felmondana, de tudatosan csak a szükséges minimumot teljesíti. Vagyis a csendes kilépés esetében a feltűnésmentes, „radar alatti” működés a cél, ami nyilvánvalóan a teljesítmény, a produktivitás zuhanásával jár együtt. A ghostworking viszont lényegében egy sajátos módszer a munkahelyi kötelezettségek alóli kibújásra: egy, a látszat megőrzésére irányuló, s a felettesek (pl. a csoportvezető) félrevezetésére alkalmas tevékenység.

A csendes kilépés trendje szinte szervesen következett a „Covid-kiégés” jól ismert jelenségéből, de akár a jelenléti munkavégzés visszaállítására tett – részben sikeres, részben eredménytelen – munkáltatói kísérletekre adott válaszként is értelmezhető. A ghostworking „divatja” viszont inkább a koronavírus utáni világ munkaerőpiaci viszonyai közé illeszthető be.

A nagyvállalatok egyre több téren igyekeznek bevonni a mesterséges intelligenciát a mindennapi munkafolyamatokba, ez pedig jól kitapintható bizonytalanságot szül az alkalmazottakban. A gyors technológiai változások között a dolgozók már alig-alig tudják, pontosan mit is várnak el tőlük a feletteseik, mindeközben pedig az állásuk jövőjéért is aggódnak. A LinkedIn kutatása arról számolt be, hogy az amerikaiak lassan elveszítik a biztonságos és kiszámítható munkavégzésbe vetett hitüket, sőt a munkahelyváltás terén is komoly akadályokba ütköznek. E két kérdéskör megítélésében a tengerentúli dolgozók 2020 áprilisa, vagyis a koronavírus-járvány kezdeti időszaka óta nem voltak ennyire pesszimisták.

Az imént már említést tettünk a transzparens munkáltatói elvárások hiányától. Nos, a Gallup januári közvélemény-kutatása szerint ma csak az amerikai dolgozók 46 százaléka van tisztában a pontos irodai munkakörével és a főnökség által támasztott követelményekkel, ami 10 százalékos csökkentést jelent 2020 márciusához képest. Ez a nagyfokú bizonytalanság sokakat arra sarkall, hogy megkettőzzék a munkatempót, méghozzá abban a reményben, hogy így majd elkerülhetik az elvárásokkal kapcsolatos ismerethiányból eredő problémákat. Ez az irodai környezet pedig tökéletes táptalajt nyújt a ghostworking, valamint az ahhoz hasonló trendek számára.

„A munkavállalókra most óriási nyomás nehezedik: mindenáron produktívnak akarnak látszani, még akkor is, ha ezek az erőfeszítések ellentmondanak az elemi logikának, és persze a termelékenységet sem növelik” – mutatott rá Keith Spencer, a Resume Now karrierszakértője, majd hozzátette: „Ez az attitűd a produktivitással kapcsolatos felfogás és a mindennapi gyakorlat közti hatalmas különbségre is rávilágít. Ma az elfoglaltság látszata sok esetben legalább olyannyira fontos, mint maga a tényleges munkavégzés.”