5 kulcsfontosságú emberi képesség, amit a mesterséges intelligencia sem képes pótolni

A korszerű technológia látványosan átalakította a munkaerőpiacot, ez azonban nem jelenti azt, hogy az emberi munkaerő ne rendelkezne felbecsülhetetlen előnyökkel a mesterséges intelligenciával szemben.

Voltaképpen ma már ordas közhelynek számít, de attól még tény: a globális munkaerőpiac óriási átalakuláson megy keresztül, nem kis részben a mesterséges intelligencia térnyerésével fémjelzett technológiai forradalomnak köszönhetően. Sokan már bőszen kísérleteznek az AI nyújtotta – olykor valóban páratlanul gyümölcsöző és sokrétű – lehetőségekkel, de a többség még mindig szorongva igyekszik eligazodni a gyors változások útvesztőjében. Miként arra a CNBC cikke is rámutat: néhányan nem veszik észre, hogy éppen az egyedülállóan emberi készségeink tesznek bennünket pótolhatatlanná. A mai, egyre bizonytalanabb és kiszámíthatatlanabb munkaerőpiacon senki sem engedheti meg magának, hogy ezt az alapigazságot figyelmen kívül hagyja. Hatványozottan igaz ez a fiatalokra, a Z generáció képviselőire.

Ezt olvastad már?

Az OpenAI feje szerint az emberek jó okkal tartanak a mesterséges intelligenciától

Kulcsfontosságú üzletága miatt került nagy bajba a Xiaomi, és egyelőre a kiút sem látszik

A LinkedIn munkatársai szerettek volna átfogó képet kapni azon emberi képességekről, melyeket még a mesterséges intelligencia sem képes pótolni.

A hiteles és pontos eredmény érdekében kutatásuk során idegtudósokkal, szervezetpszichológusokkal, viselkedési közgazdászokkal és tehetségmenedzsment szakértőkkel beszélgettek. Végül öt olyan képességet azonosítottak, amelyek gyakorlatilag nélkülözhetetlenek a mindennapi munkafolyamatok során, és kivétel nélkül egyénileg fejleszthetők. Ezek a következők:

1. Kíváncsiság

A mesterséges intelligencia képes lehetőségeket generálni bizonyos mintázatok alapján. Az emberek döntik el, hogy ezek közül melyek fontosak, és melyek bírnak csekély jelentőséggel. Egy idő után óhatatlanul is megfogalmazódik bennük a kérdés: „Mi lenne, ha valami teljesen mást próbálnánk ki?” E kíváncsiság és a vele járó nyitottság nem csupán abban lehet segítségünkre, hogy általa alaposabban megismerjük az MI-t és azt, hogy miként alakítja át a munkánkat, de lehetőséget teremthet arra is, hogy jobban megértsük önmagunkat, és rájöjjünk, mi tesz bennünket pótolhatatlanná.

A gyermekbénulás elleni vakcina azért született meg, mert Jonas Edward Salk és kollégái kíváncsiak voltak arra, vajon az elölt vírusok megtaníthatják-e a szervezetet a valódi vírusok elleni védekezésre. Tévedhettek volna, ám mégis időt szántak arra, hogy teszteljék az ötletet. Wilbur és Orville Wrightot is a kíváncsiság ösztönözte arra, hogy feltegyék a kérdést: „Ha a madarak tudnak repülni, mi miért ne tudnánk?”

A munkahelyi kíváncsiság a rutint felfedezéssé alakíthatja. Egy jellemző példa: az orvos észreveszi, hogy a páciens összerezzen, amikor élete egy bizonyos eseményéről beszél, ezért mélyebbre ás, és végül feltárja a stressz valódi forrását.

2. Bátorság

A mesterséges intelligencia képes kiszámítani a kockázatot, ám csak az ember tudja eldönteni, hogy melyik kockázatot érdemes vállalni. A bátorság nem egyéb, mint hajlandóság arra, hogy kellő információ hiányában is cselekedjünk, és akkor is előrehaladjunk, amikor az eredmény nem garantált. A bátorság végeredményben azt jelenti, hogy hajlandók vagyunk elsőként kipróbálni valamit, miközben mások még a kívánt hatást ténylegesen alátámasztó bizonyítékokra várnak.

3. Kreativitás

A kreativitás egy öröktől fogva adott emberi képesség, melynek segítségével valami újat hozzunk létre – nem pusztán már rendelkezésre álló elemek újrakombinálásával, hanem olyan lehetőségek megteremtésével, amelyek korábban nem léteztek.

A munkahelyi kreativitás rengeteg különböző formát ölthet. Gondolj arra az adatelemzőre, aki úgy jeleníti meg az információkat, hogy a korábban bonyolultnak, átláthatatlannak tűnő mintázatok hirtelen egyértelművé, logikussá válnak, vagy arra a tanárra, aki játékosan egyfajta „régészeti ásatási területté” alakítja az osztálytermet, hogy élményszerűvé tegye a történelemórát. Ezek az emberek nem csupán problémákat oldanak meg, hanem új módszereket, megoldási módozatokat teremtenek a nehéz, kihívásokkal teli helyzetek kezelésére.

4. Együttérzés

A mesterséges intelligencia képes szimulálni a törődést, az együttérzést, de csak az emberek tudják valóban átérezni, valamint kifejezésre juttatni ezt a kulcsfontosságú emóciót. Az együttérzés, a szolidaritás, a másokért való felelősség tesz bennünket emberré a munkahelyünkön, kovácsol belőlünk összetartó és ütőképes csapatot.

Nézzünk egy egyszerű, de szemléletes példát: egy vezető észreveszi, hogy egy beosztottja teljesítménye fokozatosan romlik, majd kideríti, hogy az illető a beteg szüleiről gondoskodik, ezért kevesebb ideje jut a feladatai elvégzésére. A főnök éppen ezért rugalmasabb munkaidőt biztosít számára. Hasonlóképpen jár el az az ügyfélszolgálati munkatárs is, aki a szükségesnél tovább marad vonalban egy tanácstalan ügyféllel, és türelmesen elmagyarázza számára a szükséges tudnivalókat.

5. Kommunikáció (Communication)

A mesterséges intelligencia képes a szakadatlan kommunikációra: a betűhalmazt értelmes összefüggésekké, kerek, jól megszerkesztett, logikus mondatokká, esetenként nagyobb lélegzetű szövegekké alakítja. Még az sem jelent gondot a számára, hogy lefordítson egy hosszabb cikket vagy más internetes tartalmat. Ugyanakkor természetesen számos hibát véthet e fordítási műveletek során, de az is előfordulhat – mint ahogy sok esetben elő is fordul -, hogy téves vagy elavult információt közöl a felhasználóval. A mesterséges intelligencia válaszainak – tűnjenek azok bármily összeszedettnek és meggyőzőnek, hitelesnek is – végeredményben csak az ember tud értelmet adni. És ne feledd: a munkahelyeken is a kommunikáció minősége dönti el, hogy az adott ötletek elhalnak vagy esetleg megvalósításra kerülnek.

Forrás: CNBC

Borítókép: svetlanasokolova