Nagy arculcsapás érheti azokat a cégeket, melyek az otthoni vagy hibrid munkavégzés és a digitális üzletmenet sikeres bevezetését követően nyugodtan hátradőlnek. A pandémia számos új kihívást hozott a vállalatoknak, és a vezetők még éppen csak kóstolgatják, hogyan tarthatják fenn a munkahelyi elégedettséget a jelentősen megváltozott körülmények között.
Az egyik legnagyobb kihívást az „onboarding” vagyis az új kollégák beillesztése jelentette az elmúlt év home office és online meetingek tarkította napi rutinjában. Hogyan lehet mégis sikeres az új kollégák integrálása 2021-ben és hogyan segíthet a hálózatelemzés a legjobbak megtartásában?
A válaszokat most érdemes megtalálni, hiszen ősszel már az irodába – legalább részben – visszatérő munkaerő előtt kell bizonyítani – aki pedig nem készül fel időben, lemondhat a legjobb munkavállalóiról.
Az értékes munkaerő megtartásának szempontjából a pandémia egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy gyökeresen megváltoztak azok a tényezők, melyek döntően hozzájárulnak a munkahelyi elégedettséghez. Az adatvezérelt HR-tech megoldásokat kínáló CX-Ray friss felmérései szerint a home office-nak köszönhetően a munkahelyi környezet, a munkaórák rugalmassága és a kollégákkal fenntartott jó kapcsolat lettek az elégedettség elsődleges fokmérői. Érdemes lehet a vezetőknek ugyanakkor egy kifejezetten cégre szabott elégedettségi felmérést végezni a kollégákkal, hogy számukra is világos legyen, mire van szükségük a dolgozóknak ahhoz, hogy zavartalanul térhessenek vissza az irodába – még ha ezután hibrid is lesz az új normális.
COVID-mérleg: fontos a mentális egészség, kihívás az onboarding
Ahogy a legújabb felmérésekből is kiderül tehát, a jóllét kifejezetten fontos tényezővé vált a fluktuáció csökkentésében, ebbe pedig ma már nem csak a higiéniás körülmények és a járványügyi biztonság, de a mentális egészség is éppúgy beletartozik. Az otthoni munkavégzés lelkileg kifejezetten megterhelő volt a kollégák számára, így sok cég készült rendkívüli megoldásokkal a pandémiás időszak alatt: hozzájárultak a home office eszközök beszerzési költségeihez, gondoskodtak a túlmunka elkerüléséről, vagy éppen rendszeres online eseményekkel igyekeztek megtartani a csapatszellemet. Érdemes lehet gondoskodni arról, hogy ezek a jó gyakorlatok ne tűnjenek el nyomtalanul a visszatéréskor sem, hanem a vállalati kultúra szerves részeként éljenek tovább.
„A másik fontos tanulság, amit az ügyfeleinkkel való közös munka során levontunk az az, hogy a munkavállalói életciklus kicsit megtört, és a toborzásban, de leginkább az azt követő onboarding folyamatokban is nagy nehézséget okoztak a pandémiás körülmények. Több cég is beszámolt arról, hogy az új munkatárs felvételét követő betanítási és beillesztési időszak sokkal kevésbé volt sikeres, mint a járvány előtt. Ennek legegyértelműbb oka az online működés volt, hiszen home office-ban nehezebb valakit a csapat részévé tenni, sok folyamatot nem lát át annyira, egyszerűen nem integrálódik úgy a szervezetbe, mint azok, akik az irodában ismerték meg új munkahelyüket és kollégákat. Erre a kihívásra mindenképpen választ kell találniuk a vezetőknek” – mondja Hári Péter, a CX-Ray ügyvezetője.
A hálózatelemzés a beillesztésben és a megtartásban is segít
A CX-Ray tapasztalatai szerint a digitalizált hálózatelemzés tökéletes eszköz lehet arra, hogy a cégek felmérjék, az elmúlt több mint egy év alatt felvett és beillesztett új kollégáknak valójában mennyire sikerült a munkahelyi kollektíva részévé válniuk. Ezzel a módszerrel nem csupán az rajzolódik ki, hogy az új munkatársak hol helyezkednek el a szervezeten belül és milyen szerepet töltenek be, de az is, hogy mely kollégákra számíthatnak mindennapi feladataik során – így szükség esetén könnyű korrigálni és bekapcsolni őket az információáramlásba. Ugyanakkor a hálózatelemzés arra is alkalmas, hogy a vezetőség pontos képet kapjon arról, hogyan alakultak a vállalaton belüli informális kapcsolatok a pandémia időszakában. Kiderülhet, kik a kulcsemberek, kik dolgoznak sokat együtt online is, valamint az is láthatóvá válik, hogy esetleg van-e olyan kolléga, aki kiszorult bizonyos folyamatokból. Mivel az elszigetelt munkatársakat fenyegeti a legnagyobb eséllyel a lemorzsolódás, különösen fontos lehet a közvetlen kapcsolati hálójuk elemzése a motiváció fenntartásában és a fluktuáció elkerülésében.
Sikeres szervezet = tanuló szervezet
Az elmúlt hónapok krízishelyzetei során az is világossá vált, hogy az úgynevezett tanuló szervezetek vették igazán jól a COVID okozta akadályokat. A jövőben tehát azok a vállalatok számíthatnak sikerekre, melyek képesek rugalmasan reagálni a változásokra, folyamatosan új kompetenciákat, tehetségeket, és fejlesztéseket állítanak csatasorba a kiszámíthatatlan piaci környezettel folytatott küzdelemben. A tanuló szervezetek közös jellemvonása, hogy képesek mindig új és új módon tekinteni magukra és a világra, így könnyebben rendszerezik a körülöttük zajló folyamatokat, és ennek megfelelően hozzák meg döntéseiket. Elősegítik az alkotó beszélgetéseket és a koordinált cselekvést, a vállalati kultúrájuk pedig az elfogadáson és a támogatáson alapul.
„A COVID sok esetben rávilágított arra is, hogy a proaktivitás az ilyen extrém helyzetekben már nem elég, a pre-aktív gondolkodás az, ami átlendíti a cégeket az igazán nagy kríziseken. A menedzsment ebben az esetben előre látja a kihívást, és felkészíti a szervezetet a problémára vagy lehetőségre. A gyakorlatban ez a különböző jövőbeli eseményekre reflektáló forgatókönyvek és cselekvési tervek kidolgozását jelenti, mely hozzájárul ahhoz, hogy szükség esetén gyorsan, szervezetten és rugalmasan reagáljon a csapat minden tagja a nehézségekre” – teszi hozzá Hári Péter.
