5 katonai stratégia, ami segít uralni a legnehezebb helyzeteket is

Miért van az, hogy egyesek lebénulnak nyomás alatt, míg mások ilyenkor hozzák ki magukból a legtöbbet? Az amerikai haditengerészet különleges egységének korábbi parancsnoka most elárulja, mit tanulhatunk tőlük, ami a hétköznapokban is működő stratégia lehet.

Rich Diviney két évtizeden át szolgált a világ egyik legkeményebb katonai alakulatánál, a Navy SEAL-nél. Több frontvonalbeli küldetésen vett részt, irányított elit egységeket, és ő vezette a legendás „Mind Gym” programot. Ma vállalatvezetőket, sportolókat és teljesítményre éhes vezetőket segít abban, hogyan hozzák ki magukból a legtöbbet nyomás alatt is. A Fast Company kérdésére elárulta, tapasztalata szerint melyek azok a katonai stratégiák, amelyekre a hétköznapokban is támaszkodhatunk.

A bizonytalanság nem kivételes helyzet – ez maga a játék

2011-ben a SEAL-ek végrehajtották a modern történelem egyik legmerészebb akcióját: az Osama bin Laden elleni rajtaütést. Minden mozdulatot újra és újra begyakoroltak, szinte másodpercre pontosan. Aztán az első percben minden borult: az egyik helikopter lezuhant, az időzítések szétestek, az előre kijelölt belépési pontok használhatatlanná váltak. A siker mégsem a tökéletes terven múlt – hanem azon, hogy képesek voltak gyorsan alkalmazkodni a káoszhoz.

Diviney szerint a „csúcsteljesítmény” csak egy mítosz, az optimális teljesítmény a valódi cél. Ez azt jelenti, hogy a pillanatnyi legjobbat hozod ki magadból, még ha az nem is tökéletes.

A bizonytalanság uralható – ha tudod, hogyan kezeld

Az igazán sikeres emberek nem szuperképességekkel születnek. Ami megkülönbözteti őket, az egy jól működő rendszer – egyfajta belső iránytű, amely segít nekik abban, hogy a káoszból is képesek legyenek előnyt kovácsolni. Rich Diviney ezt a módszert Mastering Uncertainty Method néven írja le – egy olyan szemlélet, amelyet a világ legjobb teljesítőinek megfigyelésével dolgozott ki.

• Ennek az első lépése az úgynevezett „Move Horizons”, vagyis a fókuszálás arra, ami épp most biztosan tudható és kontrollálható. Amikor minden bizonytalannak tűnik, érdemes megállni és feltenni a kérdést: „Mi van a kezemben? Mivel tudok ma haladni?”
• A módszer második eleme a „Keep Going”, ami a céltudatosságról szól, arról, hogy olyan célokat állítsunk magunk elé, amelyek motiválnak, mozgásban tartanak, és serkentik az agyunk jutalmazó rendszerét. Az ilyen célok nem feltétlenül hatalmasak – sokszor a következő apró lépés is elég.
• A harmadik pillér pedig a „Stay Cool”, vagyis annak megtanulása, hogyan szabályozzuk tudatosan a saját stresszreakciónkat. Ide tartoznak például olyan technikák, amelyekkel lehűthetjük a túlzott izgalmi állapotot, megőrizhetjük a higgadtságunkat, és éles helyzetekben is tisztán gondolkodhatunk.

Krízishelyzetben visszatérsz az ösztöneidhez

Sokan hiszik azt, hogy amikor beüt a válság, majd az értékrend, az elvek vagy a józan belátás vezet tovább. A valóság ennél jóval nyersebb: ilyenkor ösztönből cselekszünk. Éppen ezért nem mindegy, kik vagyunk mélyen legbelül.

Diviney egy SEAL-jelölt példáját említi, aki a papíron tökéletes volt: erős, intelligens, technikailag felkészült. Ám amikor váratlan helyzetbe került, megbénult. Nem a tudása hiányzott – hanem az, amit nem lehet megtanítani az iskolapadban: az alkalmazkodóképesség, a mentális rugalmasság, és az a fajta helyzethez illő alázat, ami a túlélés és a döntésképesség záloga.

Fontos, hogy tisztán lásd, mi motivál téged, milyen belső sémák és hiedelmek hátráltatnak – és hogyan találhatod meg azt a stabil belső iránytűt, ami akkor is működik, amikor minden más szertefoszlik körülötted.

A vezető nem mindig az, aki a ranglista csúcsán van

A SEAL-eknél egy kérdés mindig elhangzik: „Ha szétesik a terv, ki vezet tovább?” A válasz: az, akinek a legtisztább képe van a helyzetről.

Ezt hívják dinamikus alárendelésnek – és csak olyan csapatban működik, ahol mély a bizalom. Diviney emlékszik egy küldetésre, ahol a csendes kommunikációs tiszt döntése mentette meg a csapatot. Nem ő volt a főnök, de ő tudta, mit kell tenni – és hittek neki. Sokan beszélnek rugalmasságról. De csak kevesen építenek ki olyan bizalmi légkört, ahol valóban meg is tud valósulni.

A stressz nem az ellenséged – hanem az energiád

A legtöbben úgy tekintenek a stresszre, mint valami rossz dologra. Pedig a probléma nem a stressz – hanem az, ahogyan használjuk. A stresszreakció – amit a tudományos nyelv „autonóm izgalmi állapotnak” nevez – segít, hogy éberek, fókuszáltak és gyorsak legyünk. A kérdés csak az, tudod-e szabályozni, hogy mikor pörögj fel és mikor vonulj inkább vissza.

A különböző légzéstechnikák, mentális keretezések, vizualizációs gyakorlatok mind olyan eszközök lehetnek, amelyek segíthetnek újraírni a viszonyunkat a stresszhez. Nem kell legyőznöd, elég ha megtanulod kezelni.

A jövő nem lesz kiszámíthatóbb. De te lehetsz tudatosabb, rugalmasabb, összeszedettebb – és ez a valódi erő. Diviney üzenete egyszerű, a nyomás alatti teljesítmény nem kivételes emberek kiváltsága. Hanem készség, ami edzhető. Minden egyes alkalommal, amikor nem hátrálsz meg, hanem beleállsz a helyzetbe – fejlődsz.